A százötven évvel ezelőtti megszületése után modern fővárossá fejlődő Budapesten Trefort Ágoston kultuszminiszter kora legfejlettebb egyetemi kampuszát szerette volna látni, így elindult a ma is minden nap egyetemisták ezreit fogadó Trefort-kert fejlesztése.
Ennek elsőként megvalósult tagja az Oktogon arcát is jegyző Szkalnitzky Antal tervei alapján született Polytechnikum (1873–1875) volt, amit az elmúlt százötven évben az ELTE jogelődjei jórészt Vegy- és Élettani Intézet néven használtak: előbb a Magyar Királyi Tudományegyetem, majd 1921-től a Magyar Királyi Pázmány Péter Tudományegyetem, végül pedig 1950-től maga az ELTE.
Az egykor báró Eötvös Loránd kísérleteinek is helyet biztosító E épületre 1948–1950 között, az újonnan alapított Orvosi Fizikai (később Biofizikai) Intézet elhelyezésére egy második emeletet is építettek, a szocializmus évtizedeiben pedig belső átalakítások is történtek.
Az első hazai orvosi célú izotóplaboratóriumnak is helyet adó ház sorsa a rendszerváltás után – számos szomszédjával ellentétben – nem fordult jóra:
Az azóta eltelt tizenöt évben semmilyen kézzelfogható felújítás nem indult el, pedig tervek szép számmal akadtak: rögtön a bezárás után egy világszínvonalú filmstúdiót, illetve laborokat képzeltek el ide, 2011-ben azonban leállították a projektet. Öt évvel később az állami Beruházási, Műszaki Fejlesztési, Sportüzemeltetési és Közbeszerzési Zrt. komplex felújításban gondolkodott, a munkák tervezésére kiírt közbeszerzést azonban rövidesen visszavonták.
A harmadik próbálkozást sem koronázta siker: a 2021 végén elindult újabb közbeszerzés eredményeként a második emeletet leradírozták volna a közel hétezer négyzetméteres épületről, a megmaradó eredeti tömbre pedig új szint, illetve tetőtér-beépítés került volna.
A többek közt egy új, reprezentatív főbejáratot, egy új aulát, két tetőteraszt, félintenzív zöldtetőket, illetve összesen 1730 fős előadótermeket magukban foglaló terveket a tender eredményeként a Fertődi Építő és Szolgáltató Zrt.-nek kellett volna elkészítenie, majd megvalósítania, a nettó 7,247 milliárd forintos állami beruházást azonban 2022 szeptemberében határozatlan időre elhalasztották.
Az idei Budapest100 kapcsán az elmúlt héten újra a figyelem középpontjába kerülő épület falai közt hosszú ideje megállt tehát az idő, sőt, a korábban Csepel, illetve Budafok-Tétény főépítészeként is működő Polinszky Tibor Gyula ennél sokkal korábbi korok kézzelfogható nyomát is megtalálta az épületben – így például a mostanra megkopott
Éljen a békéért folyó harc vezetője a nagy Sztalin
feliratot:
A tizenöt éve tartó elhagyatottság a belső térben jóval látványosabb, hiszen az előadók egyike leginkább egy katasztrófa sújtotta övezetet idéz, a folyosókon, illetve a lépcsőházakban járva azonban egyértelműen látszik, hogy a ház varázsa nem tűnt el, egy színvonalas felújítás pedig csodákat művelne vele:
