A szövetségi elnök a város mintegy hatezer fős zsidó közösségének zsinagógájában tartott ünnepségen kiemelte: Hannoverben évszázadokon át éltek zsidók, a nácik viszont véget vetettek ennek az életnek, méghozzá az egész országban, és a második világháború után úgy tűnt, hogy örökre.
“Micsoda szerencse hazánknak, hogy másképp alakultak a dolgok” – tette hozzá, rámutatva, hogy az utóbbi évtizedeket Németországban is a zsidó közösségek felvirágzása jellemezte, így nem csak új zsinagógák, zsidó óvodák, iskolák és egyéb tanintézmények jönnek létre, de rabbikra és rabbiképzésre is újra van szükség.
Ezért a holokauszt utáni első hannoveri rabbiavatás
a remény és az öröm napja
– mondta a politikai karrierjét épp Hannoverből indító Steinmeier a fővárosi rabbiképző intézet, az 1873-ban alapított Rabbinerseminar zu Berlin frissen végzett hallgatóinak, öt rabbinak és egy imavezetőnek szervezett ünnepségén, majd hozzátette:
az örömöt beárnyékolja, hogy nemcsak a zsidó közösségek erősödtek meg, hanem a zsidóellenesség is, hiszen Az antiszemitizmus ismét egyre szembeötlőbb és nyíltabb, így a rágalmazás, a szidalmazás, a gúny, illetve a lelki terror mellett fizikai erőszak is érheti a németországi zsidókat.
Erre szinte nap mint nap van példa: a múlt héten pénteken lövéseket adtak le egy esseni zsidó egyházi intézmény épületére, a hétvégén pedig Berlinben rongáltak meg egy zsinagógát – mondta, majd a hallei zsinagóga elleni 2019-es szélsőjobboldali támadásra is emlékeztetett.
Az elnök szerint az egyetlen elfogadható reakció épp ezért az éberség, mert nem szabad félrenézni, vagy eltűrni a Németországban fejét felütő antiszemitizmust.
A szövetségi bűnügyi hivatal, a Bundeskriminalamt adatai szerint 2021-ben a hatóságok 3027 zsidóellenes indíttatású bűncselekményt jegyeztek fel – ez 29 százalékos növekedést jelent az egy évvel korábbi adatokhoz képest.
A hatóságok az esetek 84 százalékát tudták ezek közül a szélsőjobboldalhoz kötni.
