A festő, aki nyugati életérzést varázsolt a Kádár-kor szürke kulisszái közé – így foglalta össze a magyar műtárgypiac egyik legfontosabb helye, a Kieselbach Galéria és Aukciósház a kiállítóterükben június 7-én, 17 órakor nyíló kiállítás középpontjában álló Czene Béla (1911-1999) művészetét.
A szinte a teljes XX. századon végigvonuló életmű – amiben Rómában festett reneszánsz ihletésű kompozíciók mellett lelkes sztahanovisták, divatosan felöltözött fiatl lányok, a Maxim Varietéből elcsábított aktmodellek, illetve a rohanó emberekkel teli pesti utcák és tömött presszók is visszaköszönnek – egy része eddig nem volt ismert, felfedezésük pedig egy tavalyi szerencsés véletlennek volt köszönhető.
A Kieselbach szerda délelőtt közzétett Facebook-posztja szerint a művész fő műveinek egy része ugyanis csak tavaly került elő, mikor a Czene család tagjaival együtt felmentek a padlásra, hogy megnézzék a közel negyven éve ott álló, a leszármazottak szerint csak kevésbé sikerült, így száműzött festményeket.
Hamar kiderült, hogy néhány félbehagyott vászon mellett valójában a művész által kiválasztott főművek, az egész életmű tudatosan félretett törzsanyaga lapul az évtizedes porréteg alatt. Piszkosan, de tökéletes állapotban, mint egy 30 éve lepecsételt üzenet kerültek elő az utoljára 30, 40, sőt 80 éve kiállított remekművek. Mikor ezzel szembesültünk, szó szerint eufórikus állapotba kerültünk. Czene Béla fiával és unokájával, valamint a művész legnagyobb gyűjtőjével, Janikovszky Jánossal sorra húztuk elő a fontosabbnál fontosabb képeket, próbáltuk azonosítani a korábban csak fekete-fehér fényképekről ismert műveket, nem törődve azzal, hogy szinte levegőt sem kapunk a mindent elborító portól. A képek azóta átestek egy alapos tisztításon, bekerültek a könyvbe, és éppen a napokban akasztom fel őket a Kieselbach Galéria falaira.
– olvasható az írásban, ami a képek egyikét, a római ösztöndíjas évek egyik legszebb darabját, a művészeket olaszra tanító Ferrari Noémiről készült portrét is megmutatja: