Londonra gondolva először nem a templomépítészet jut az ember eszébe, de a Tower, a Tower Bridge, a Buckingham-palota, illetve a London Eye meglátogatása közben a turisták nyilvánvalóan a város legismertebb egyházi épületei előtt is elsétálnak.
Ezek közül nyilvánvalóan nem a St Pancras Church az, ami előtt néhány percre meg is állnak, hogy körbefotózzák, pedig a görög templomokból inspirálódott, épp kétszáz évvel ezelőtt felszentelt épületnek van egy kissé bizarr részlete, ami feltétlenül megérdemli a figyelmet:
Az antik Görögországban előszeretettel alkalmazott, oszlopokat helyettesítő nőalakok hat legismertebb példája több mint kétezer éven át állt háborítatlanul az athéni Akropolisz Pallasz Athéné-temploma felett (Erechtheion), egyiküket Elgin hetedik lordja, James Bruce azonban valamikor 1801 és 1803 közt azonban eltávolította. A brit főrend egy évtizeddel később, 1816-ban eladta azt a londoni British Museumnak, ahol azóta is őrzik.
Ez adhatta az ötletet a templom két építészének, William Inwoodnak (1771-1843), illetve fiának, Henry Williamnek (1794-1843), hogy a kor ünnepelt szobrászművészét, John Charles Felix Rossit (1762-1839) nyolc másolat elkészítésére kérjék fel.
Ő eleget is tett a feladatnak: műtermében három éven át – az építés teljes időtartama alatt – ezek speciális műkőből való kifaragásával foglalkozott, a problémára azonban csak a helyszínen, az összeállításkor került fény, hiszen
Rossi persze nem esett kétségbe, és egy darabot kivágott az alakok középrészéről, remélve, hogy azok ruhája legalább távolról jótékonyan eltakarja majd a hiányokat:
Így is történt, a kariatidák pedig ma is büszkén állnak a helyükön, harcolva a brit főváros szennyezett levegő néhány lépésnyi távolságból azonban egyértelművé válik az apró csalás:
