A Válasz Online értesülései alapján lapunk már korábban megírta: Kásler Miklós 2021 decemberében mindenféle indoklás nélkül mentette fel az Aranybulla kiadásának 800. évfordulójára tervezett idén márciusban megnyíló kiállítás kurátorait. A változások miatt egy tucatnyi régész hátrált ki a projektből, az MTA tagjaiból létrejött Stádium 28 Kör is tiltakozott. Az emberminiszter az irányítás egészét a Magyarságkutató Intézet vezetőinek kezébe delegálta. A Magyar Nemzet pénteken hosszú cikket közölt a témáról, Horváth-Lugossy Gábor, az Intézet vezetője is nyilatkozott a lapnak.
A kiállítás új kurátora, Makoldi Miklós régész lett,
A kutatók decemberben kaptak értesítést a váltásról, amit követően a projekten dolgozó történészek, régészek, levéltárosok közül tizenketten álltak fel. A szerkezeti és tartalmi változtatások miatt az érintett kutatók visszavonták tanulmányaikat, de a hvg.hu
Nem a muszlimokról szólt az Árpád-kor címmel jelentetett meg hosszú cikket a Magyar Nemzet, amiben a Magyarságkutató Intézet vezetőjét, Horváth-Lugossy Gábort, Makoldi Miklóst és L. Simon Lászlót is megszólaltatták.
Horváth-Lugossy azt mondja:
A főigazgató szerint a koncepcióváltás a konzorcium támogatóival egyetértésben született, és ez a változás a bizonysága annak, hogy az intézményvezetők képesek a kommunikációra. Makoldi Miklós munkáját méltatta, szerinte a kiállítás kurátori feladatai jó helyen vannak, annak a régésznek a kezében „aki Horvátországban kiemelhette Hunyadi Mátyás fiának és unokájának földi maradványait”.
A kutatók kihátrálásáról úgy fogalmaz:
Az olvasóknak azt üzeni, a doni katasztrófa napján inkább emlékezzenek azokra a katonákra, akik életüket adták a hazájukért, és ne a valótlan tartalmú cikkekkel foglalkozzanak. Az „ellenzéki sajtóban körbefutó valóságalap nélküli hírek” megjelenéséről pedig azt mondta az intézetvezető: unalmasnak és fárasztónak tartja azokat.
Makoldi Miklós úgy nyilatkozott a lapnak, hogy a változtatásokra azért volt szükség, mert a kiállítás:
Ezt arra a támadásra vonatkozóan mondta a kiállítás kurátora, miszerint az ellenzéki sajtó szerint eltávolították a kiállításon megjelenő muszlim, zsidó és nomád kultúrára utaló tárgyakat. A régész ezen kultúrák hangsúlyozását túlzónak találta: „Mivel a kereszténység kialakulásáról szól a kiállítás, ezért éreztem úgy, hogy túl sok figyelmet kap a nem keresztény népek története, amelyek elhanyagolható hányadát tették ki az Árpád-kori népességnek.”
A tatárjárásról szóló teremben pedig lényegében csak kincsleleteket állítottak volna ki, ami Makoldi szerint eltereli a figyelmet arról, amiről ez az időszak igazából szól: IV. Béla második honalapító tevékenységéről.
Makoldi nyilatkozott a tanulmánykötetről, és az abból kihátráló szerzőkről is. Azt mondta, tiszteletben tartja a döntésüket, de azóta már felkértek más tudósokat a hiányzó tanulmányok megírására. Szerinte így egy „teljesebb kötet kerülhet majd kézbe”. Horváth-Lugossy, Makoldi és L. Simon László, a Magyar Nemzeti Múzeum főigazgatója szerint a „műtárgyak kölcsönzése zökkenőmentesen zajlik, minden elő van készítve”, így vélhetőleg a kiállítás megnyílik Székesfehérváron a tervezett időpontra.
L. Simon László azt is hozzátette: „a decemberben kinevezett új kurátor pedig nem a nulláról kezdte a munkáját, csupán befejezi, és a saját koncepciója alapján árnyalja a csaknem teljesen kész kiállítási koncepciót”, emellett méltatta és megköszönte az előző kurátorok munkáját.
