Scotti Brothers Pictures - Inter / Collection ChristopheL / AFP
Kultúra

Egy hollywoodi, mégis ízig-vérig magyar tragédia: Judith Barsi története

A 65 évvel ezelőtti nemzeti ünnepünk évfordulójához egy hollywoodi, mégis tipikusan magyar család tragédiája is kapcsolódik közvetve: a diktatúra elől menekültek el az országból, és aranyéletük lehetett volna, ha nem szólnak közbe az otthonról hozott traumák és az alkohol. Sokan nem tudják, de a Charlie – Minden kutya a mennybe jut című 1989-as rajzfilm főhősének egy Judith Barsi nevű 10 éves, magyar származású gyereksztár kölcsönözte a hangját. Egy kislány, aki a premiert már nem élhette meg. Édesapja, az 1956 után Nyugaton új életet kezdő József Barsi ugyanis 1988 júliusában megölte őt és édesanyját Maria Barsit, majd saját magával is végzett.

Akkora sztár lehetett volna, mint az Olsen-ikrek

Judith Barsi (teljes nevén Judith Eva Barsi) 1978. június 6-án született Los Angelesben a Magyarországról az 56-as forradalom leverése után Nyugatra vándorló József Barsi és a vele Amerikában találkozó, szintén magyar menekült, Maria Barsi (született Mária Virovácz) lányaként. Apja, a barátai számára Arizona Joe becenéven is ismert József vízvezetékszerelőként dolgozott, amikor nem legnagyobb démonával, az alkohollal küzdött, míg anyja már a kis Judith két éves korában azon volt, hogy

sztárt faragjon a gyerekéből, ami láthatóan nagyon jól ment neki.

Judith tízéves kora előtt több mint hetven reklámfilmben, az Alkonyzóna és a Cheers egy-egy epizódjában, valamint A cápa-filmek utolsó felvonásában, A cápa bosszúja című moziban is szerepelt, illetve két nyolcvanas évek végi, azóta klasszikusnak számító rajzfilm egy-egy szereplőjének is ő kölcsönözte a hangját. A Charlie – Minden kutya a mennybe jut kutyákon segítő kislánya, Anne-Marie és az Őslények országa Kacsacsőre is az ő hangján szólal meg az angol nyelvű eredetiben.

Anyja és leginkább saját maga kitartó munkájának hála Judith Barsi gyerekként Hollywood csillaga lett, és olyan színészekkel szerepelt közös filmekben és sorozatokban, mint Michael CaineGary Busey vagy Pierce Brosnan – sőt, Los Angeles-i házukat is abból a pénzből vették, amit ő keresett meg a színészi munkáival.

Scotti Brothers Pictures – Inter / Collection ChristopheL via AFP Judith Barsi és Gary Busey a Tigriszem című 1986-os filmben

Vagyis hollywoodi pályája alapján akkora sztár lehetett volna, mint az Olsenikrek vagy a karrierjét szintén kislányként, az E. T., a földönkívülivel megalapozó, és szintén magyar felmenőkkel rendelkező Drew Barrymore. A tragédiát bemutató, lent megtekinthető korabeli tévés riportban elhangzottak alapján a barátai és családtagjai által ekkoriban is Marikának becézett édesanyát még akkor figyelmeztette a saját testvére, hogy baj lehet abból, ha a lánya sikerére akar alapozni, amikor Judithot egy korcsolyapályán felfedezte az ügynöke négy éves korában.

Végül a lehető legrosszabb forgatókönyv szerint történtek a dolgok: az ismerősök és családtagok elmondása alapján Maria Barsi azért nem akarta elhagyni az őket terrorban tartó alkoholista férjét, mert attól tartott, hogy a lelépéssel járó bujkálás miatt a lánya karrierje derékba törik.

Döntése azonban végzetes kimenetelű volt. 1988. július 25-én József Barsi egy fegyverrel a kezében bement a lánya szobájába és agyonlőtte, majd a feleségével is ugyanezt csinálta. Aztán két nappal később felgyújtotta a holttestüket a lakásban, majd saját magával is végzett. A sors furcsa fintora, hogy Judith Barsi legelső szerepe egy olyan kislány volt a Végzetes látomás című 1984-es sorozatban, akinek a vietnámi veterán apja kivégzi az egész családját.

Egy kisebbségi komplexusos családfő árnyékában

József Barsi 1932. november 26-án született Magyarországon, egy olyan környéken, amit a tragédiáról beszámoló Los Angeles Times nem nevez meg, csak annyit ír róla, hogy az iparáról volt ismert. A rokonok és ismerősök megszólalásain alapuló korabeli beszámolók szerint a férfi az ötvenes években hagyta el Magyarországot. Első (szintén magyar) feleségétől született lánya, Agi Barsi szerint az édesapját gyerekként állandóan csúfolták azért, mert neki nem volt apja – ami a korabeli magyar társadalomban óriási stigmának számított, és annyira végigkísérte a férfi életét, hogy a felesége, Judith anyja is gyakran nevezte „fattyúnak” a veszekedéseik alkalmával.

De nem csak a kortársai rombolták az önbecsülését, hanem a tanárai is – az ekkor átélt traumákat pedig nem sikerült feldolgoznia egész életében. Arról nem tudni, hogy az 1956-ös forradalom idején mit láthatott, ám idősebbik lánya, Agi a könyvében azt írta, hogy csak a forradalom után hagyta el az országot az édesapja. A What Will You Do? A Better Life (Mit fogsz csinálni? Egy jobb élet) című 1999-ben megjelent könyvében Agi Barsi azt is kifejti, hogy József egész életében neheztelt az anyjára, amiért hagyta, hogy az apja elhagyja őket, ezért minden nőt „ribancnak” tekintett.

József az Egyesült Államokba való költözése előtt egy ideig Franciaországban élt, ahol gyerekei születtek egy Klara nevű nőtől, aki szintén magyar menekült volt. Fiuk, Barna 1957-ben, lányuk – a családi életüket is bemutató könyv szerzője – Agi pedig 1958-ban született, de azóta már egyikőjük sem él. A könyvben felvázolt életút szerint József még itt, Franciaországban szokott rá az alkoholra, amivel az egész családja életét megkeserítette.

1964-ben New Yorkba költöztek, majd a bántalmazás elől Klara és a gyerekek Arizonába menekültek. József követte őket ide, és egy ideig úgy volt, hogy ki is békülnek, de első felesége végül beadta a válókeresetet, miután a férfi az egyik részeg balhé alkalmával hozzávágott egy öntöttvas edényt. József önbecsülése az Egyesült Államokban élve sem változhatott, letagadhatatlan magyar akcentusa miatt ugyanis úgy érezte, kinézik, ami miatt gyakran kötekedett is részegen.

A nyugati parton már korábbi lakhelye miatt Arizona Joe néven ismert József a válás után elhagyta a családját, és Los Angelesbe költözött, ahol egy magyar diaszpóra körében népszerű étterem pincérnője személyében megismerte második feleségét, Mariát. Maria az 1988-as tévériportban elhangzottak alapján Magyarország déli részéről származott, és gyerekkorában gyakran bántalmazta az édesapja, ezért abuzív légkörben élve nőtt fel.

Találkozásuk után nem sokkal összeházasodtak, és meg is született egyetlen közös gyermekük, a tragikus sorsú gyereksztár.

A gyermekvédelmi szervek radarja alatt

Bár József Barsi a barátainak állítólag azzal hencegett, hogy egy halálos kimenetelű verekedésben a fél szemére megvakult még New Yorkban, a tragédiával többször is foglalkozó Los Angeles Times szerint csak háromszor tartóztatták le, és akkor is ittas vezetésért.

A hatóságok nem is vették kellően komolyan a férfi erőszakosságát – ami a lánya sikere iránti féltékenység miatt egyre nagyobb méreteket öltött –, pedig a rettegésben élő Maria 1986-ban azzal kereste meg őket, hogy a férje fojtogatta és megütötte őt, de a külsérelmi nyomok hiánya miatt nem látták megalapozottnak a gyanút, ezért a kétségbeesett anya elállt az eljárástól.

Később az első rendes filmje, A cápa bosszúja bahamai forgatására induló lányát még egy nyakához szorított késsel is megfenyegette, hogy elvágja a torkát, ha nem tér haza, Mariának pedig megmutatta, hol tartja a dugibenzint, amivel felgyújtja a lakást, ha a felesége és a lánya lelép.

https://www.youtube.com/watch?v=Ew9RxabZxBE

Agi a kamerák előtt azt mesélte: a kis Judith nagyon hasonlított rá, amiben szerinte nagy szerepet játszott, hogy József az első családját is folyamatosan terrorban tartotta. A szenvedésüket sem tudta nézni, ezért többször kérlelte féltestvére anyját, Mariát, hogy a saját érdekükben hagyják el a férfit. Maria viszont abban bízott, József majd elhagyja a családját időközben a képbe került új szeretője miatt, és nem jelentette a további erőszakos cselekedeteket. Pedig lánya eddigre már kicsit meghízott a stressztől, és még a szempilláit is teljesen kitépkedte.

József azonban nem hagyta el a családját, ezért Maria azt találta ki, hogy nem fog takarítani, és akkor majd az igénytelen légkör miatt fogja elhagyni a rendmániás férje. Azonban sajnos egyik sem jött be. A gyermekvédelmi hatóságok azután vették elő újra az ügyet, hogy a Charlie – Minden kutya a mennybe jut egyik válogatásán Judith összeomlott és sírógörcsöt kapott, ezért az ügynöke elküldte egy gyerekpszichológushoz, aki észlelte, hogy nagy a baj, és jelezte a hatóságoknak.

Maria azonban biztosította őket arról, hogy el akar válni, és arról is, hogy elköltöznek abba a lakásba, amit azért vettek ki, hogy napközben elmenekülhessenek az erőszakos apa elől, ám ezt az otthonukhoz és az értéktárgyaikhoz való ragaszkodás miatt nem lépte meg.

A tragédia után meghallgatás is volt az ügyben, ahol a hivatalt elmarasztalták azért, mert nem megfelelően kezelték az ügyet.

A felfelé ívelő karrierű gyereksztár és édesanyja végül tragikus halált halt.

Apám mindig azt hitte, hogy egyedül marad. És halálos rettegéssel töltötte el, hogy egyedül maradhat, mint ahogy kisfiúként is

– magyarázta Agi apja rémtetteit, melyek nem csak egy ígéretes gyereksztár karrierjét tették tönkre, hanem egy amerikai álomról ábrándozó 56-os magyar emigráns család életét is.

Judith Barsi utolsó filmje, a Charlie – Minden kutya a mennybe jut 1989-es premierjét már nem élhette meg, de a forgatáson annyira imádták – és nem csak azért, mert olyan aranyos volt, hanem a profizmusa miatt is –, hogy a film stáblistája alatt felcsendülő Love Survives című dal is az ő emlékére szól.

Ajánlott videó

Ha kommentelni, beszélgetni, vitatkozni szeretnél, vagy csak megosztanád a véleményedet másokkal, a 24.hu Facebook-oldalán teheted meg. Ha bővebben olvasnál az okokról, itt találsz válaszokat.

24-logo

Engedélyezi, hogy a 24.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.