Tilman2007 / Wikimedia Commons
Kultúra

Láthatjuk, hogy születtek meg a középkor legszebb hídjai

Az első látásra egyszerűnek tűnő megoldásokból hosszú évszázadok óta álló csodák születtek.

A prágai Károly-híd Európa egyik legrégebbi hídja, hiszen az egy 1342-es jeges áradás által elpusztított elődjének alapjaira épült átkelőhely már 1402 óta – lassan nyolcszázhúsz éve – köti össze Moldva folyó két partját.

A negyvenöt éven át folyó munkák alapkövét maga IV. Károly német-római császár tette le, mégpedig nem is akármikor: a számmisztikát mindennél fontosabbnak tartó uralkodónak szakértői az 135797531 számsort (ami palindromszám, tehát a jegyeit fordított sorrendben leírva is ugyanazt kapjuk) olvasták ki a csillagokból, így a kőtömb

1357. július 9-én, 5 óra 31 perckor került a helyére.

A Szent Vitus-székesegyházat is megálmodó német Peter Parler (1330?-1399) tervei szerint létrejött híd 515,76 méteres hosszával nyúlik át a folyó felett – így több mint másfélszer hosszabb, mint a budapesti Szabadság híd –, ami első látásra talán nem tűnik óriásinak, pedig a XIV. század második felében ez még óriási eredménynek számított, főleg, hogy a mestereknek mindenféle, ma már mindennaposnak számító technológiai újítás nélkül kellett dolgozniuk.

C. Löser / Wikimedia Commons Prága hídjai – középen a jövőre nyolcszázhúsz éves Károly-híd

A titokról most a Praha Archeologiczka lebbenti fel a fátylat, ami háromperces videóban mutatja be a folyamatot – az első cölöpök leverésétől, a hídpillérek alapozásához szükséges vízkiszorítási folyamaton át egészen a befejezésig:

Ha kommentelni, beszélgetni, vitatkozni szeretnél, vagy csak megosztanád a véleményedet másokkal, a 24.hu Facebook-oldalán teheted meg. Ha bővebben olvasnál az okokról, itt találsz válaszokat.

A cikkhez ide kattintva szólhatsz hozzá.
24-logo

Engedélyezi, hogy a 24.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.