Kultúra koronavírus

Házimozi: A Vivarium el fog rettenteni a kisvárosi idilltől

Eszedbe jutott már, hogy mennyire jó lenne egy nyugalmas kis kertvárosba költözni, ahol csend van, jó fejek a szomszédok, nyitva hagyhatod az ajtót, mert a kutya nem akar tőled semmi rosszat? Ha ez megfordult a fejedben, hovatovább belátható időn belül szeretnéd tető alá hozni a projektet, a Vivarium nagyon nem a te filmed.

Mert ez egy istentelenül kellemetlen audiovizuális élmény lesz, amit az sem fog hamar elfeledtetni veled, hogy a két főszereplő, Imogen Poots és – a többnyire balfékeket játszó – Jesse Eisenberg fantasztikusan jól teljesítenek. Főleg Poots játssza ki a lelkét, amire szükség is van, mert hiába az érdekes alaptörténet, Lorcan Finnegan rendező nem akar válaszokat adni, sőt, inkább jól belenget még egy rakat kérdést. A történet szerint egy fiatal pár, Gemma és Tom házat keresnek, emiatt betérnek a helyi ingatlanközvetítőhöz, akire ránézve, minden jóérzésű ember azonnal kifordulna a iroda ajtaján. Ők nem így tesznek, hanem elmennek megnézni vele az idilli Yonder lakóparkot: utóbbi távol a város zajától, zöldövezetben helyezkedik el, tulajdonképpen van is benne vonzalom. Ám minden ház és utca teljesen egyforma, Gemmáékat viszont magára hagyja az ingatlanos, ők meg ezután képtelenek kijutni a kertvárosból, hiába próbálnak meg mindent.

Pár nap próba után feladják a kijutást az útvesztőből, ám az alkalmazkodást segítvén, rejtélyes ellátmányok érkeznek minden reggel a házuk elé. Egy nap mást rejt a kartondoboz:

egy csecsemőt, akit fel kell nevelnie a párnak, akkor elengedik őket a Yonderből.

Finnegan klasszikus thriller-elemekkel is dolgozik a megszoksz vagy megszöksz vonalon túl, de a metaforák viszik el igazán a filmet. Gemma és Tom például nyugalmat és tisztaságot keresnek, helyette megkapják azt, ami a kertvárosi létet sokszor jellemzi: fásultságot, unalmat, ismétlődő napokat, melyek szép lassan felőrölnek egy kapcsolatot valódi ingerek hiányában. Kapunk egy sci-fi szálat is, a vizuális megvalósítás céltudatosan puritán, de utóbbira nem fogsz figyelni.

Poots és Eisenberg ügyes játéka, Finnegan gondolkodásra késztető története ugyan nem emelik ki a Vivariumot a 2020-as felhozatalból, de

  • egyrészt jó Eisenberget valami kevésbé balfék szerepben látni, Poots-ot jobban megismerni,
  • a karanténban megnézve pedig annyi kérdés felmerül majd bennünk, hogy legszívesebben jól bemutatnánk Finnegannek.

A film az Amazon Prime-on tekinthető meg.

Kiemelt kép: YouTube.com/ONEMedia

Ha kommentelni, beszélgetni, vitatkozni szeretnél, vagy csak megosztanád a véleményedet másokkal, a 24.hu Facebook-oldalán teheted meg. Ha bővebben olvasnál az okokról, itt találsz válaszokat.

A cikkhez ide kattintva szólhatsz hozzá.
24-logo

Engedélyezi, hogy a 24.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.