Kultúra sorozatkritika

Ha a lelkünk egy állat lenne, tetszene, amit látunk?

Az HBO mesevilága elrepít minket egészen a húszas évekbe, hogy furcsábbnál furcsább események kavarják meg a szálakat. Az Úr sötét anyagai szép, látványos és nagy falat.

Az HBO igyekszik tartani az iramot a többi streaming szolgáltatóval, amennyire csak tudja. Nem is olyan régen kijöttek az első szuperhősös adaptációjukkal, a Watchmennel, most pedig a BBC-vel karöltve egy fantasyval folytatják a sort. Az Úr sötét anyagai Philip Pullman trilógiája alapján készült, és túl se vagyunk az első évadon, máris bejelentették a következőt (az amerikai nézettségek alapján elégedettek lehetnek). Nem csoda, hiszen nyolc rész alatt képtelenség bemutatni egy ekkora univerzumot tele párhuzamos világokkal, lélekállatokkal és varázslattal. Mese nem csak gyerekeknek, amiben a Harry Pottert a Csillagporral (Stardust) és a Dr. Dolittle-lel keresztezték. Nem mindenki fog rákapni, nagy falat is a történet egy sorozatnak, de így is sokan fognak majd beleharapni.

Eddig az első három részt néztük meg a sajtónak kiadott csomagból, és éppen ezért mondhatjuk, hogy érdemes adni Az Úr sötét anyagainak adni pár esélyt. A nyitóepizód kuszasága bár nem rendeződik, legalább kezd összeállni a kép, milyen világot is alkotott a gyerekregényeiről híres Pullman. Minden szál Lyra Belacqua (Dafne Keen) körül fut össze, akit baba korában magára hagytak, és egy oxfordi iskola falai között nőtt fel. Találékony, éles eszű, kezelhetetlen és magányos lány. Egyedül bácsikája Lord Asriel (James McAvoy) jelenti számára a családot, na meg legjobb barátja, Roger (Lewin Lloyd).

A varázslatos angol univerzumban elvesztjük az időérzékünket, de valahogy a húszas években járunk, léghajókkal az égen és a steampunk keveredik az art decóval. A legnagyobb különbség az ismert környezetünkhöz képest, hogy az úgynevezett Magisztérium áll a hatalom mögött, ők hozzák a szabályokat, és mindenkivel van egy kisbarát, egy lélekállat, egy démon vagy ahogy tetszik, aki együtt lélegzik a gazdájával. Gyerekkorban a démonunk úgy változik, ahogy a személyiségünk alakul, és a felnőtté válást itt az jelenti, ha az állatunk megállapodik, és elnyeri végső formáját. Ez a beavatás egy nagyon fontos kulcsa Az Úr sötét anyagainak, hiszen nem mindegy, hogy ki milyen társat kap. A lelkünk egy darabja vetül ki, amivel nem biztos, hogy olyan szívesen szembesülünk. Ahogy a sorozat egyik karaktere fogalmazott, lehet, hogy valaki oroszlánt akar, aztán kap egy pudlit.

Fotó: HBO

Lyra még nem felnőtt, így a vadászgörénye egyszer fehér, egyszer tarka, máskor meg macska lesz. A lényeg, hogy elválaszthatatlan barátok a beszélő démonnal, ráadásul nem csak megértik egymást, de függnek is a másiktól. Ha valakinek fáj, mindkettőjüknek fáj, ha valaki meghal, oda lesznek mind. A szimbiózis a túlélés titka, mi pedig részről részre többet tudunk meg a démon és az ember kapcsolatáról. A mesés Anglia azonban csak egy szelete Pullman képzeletének, és a párhuzamos síkon ott a jelenünk is. A síkokat kapuk kötik össze, de nem mindenki van a tudás birtokában, hogy csak úgy ingázzon ide-oda. Éppen ezért jó példa lehet a Csillagpor című film Robert De Niróval, ahol szintén egy fal választja el a meseországot.

Az Úr sötét anyagaiban az állatok beszélgetnek (de nem biztos, hogy mind) a gazdájukkal, és együtt indulnak a kalandokra. Ez a megközelítés könyvben abszolút ütős lehet, és a sorozatban is érdekes előre sejteni a szereplők lelkét. Ki az, aki a csótányt kapta, és ki a kígyót?! Azonban van ennek egy másik éle, hogy mennyire spoilerez el mondjuk egy majom bizonyos helyzeteket.

Fotó: HBO

A főhős lány nagyon fontos mindenkinek, ő a sorozat Harry Pottere, csak még azt nem tudjuk, hogy miért. Ahogy azt se, hogy egy különös csapat miért rabolja sorra a gyerekeket. Mi köze ehhez valami pornak az űrben? És mit akar egy semmiből jött gazdag nő (Ruth Wilson) a mi Lyránktól? Sok a kérdés, és nem is valószínű, hogy még ebben az évadban be tudja váltani minden ígéretét a sorozat. Az HBO óriási fába vágta a fejszéjét, de mindez nem is számít annyira, ha ilyen komoly a díszlet, és ennyire pazar a húszas évek hangulata. Aki azonban James McAvoy miatt választaná Az Úr sötét anyagait, az – legalábbis egyelőre – csalódni fog. Bármennyire is ráöntötték a fáradhatatlan Lord Asriel szerepét, nem jut akkora szelethez, mint szeretnénk, vigasztalódjunk hát a lélekállatokkal.

Az Úr sötét anyagai (His Dark Materials), 1. évad, 8 rész, 2019, HBO, 24.hu: 7,5/10

Kiemelt kép: HBO

Ajánlott videó mutasd mind

Ha kommentelni, beszélgetni, vitatkozni szeretnél, vagy csak megosztanád a véleményedet másokkal, a 24.hu Facebook-oldalán teheted meg. Ha bővebben olvasnál az okokról, itt találsz válaszokat.

A cikkhez ide kattintva szólhatsz hozzá.
Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
24-logo

Engedélyezi, hogy a 24.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.