Kultúra

Luzia túlélte a brutális múzeumtüzet

Hála jár a fémtárolónak.

Megmenekült a szeptember másodikán tűz martalékává lett brazil nemzeti múzeum jelentős lelete: egy nő 12 ezer éves maradványa.

Az emberelődök leghíresebb képviselőinek egyike, a 3,2 millió éve élt Lucy maradványai után Luziának nevezett nő koponyájának és combcsontjának darabjaira néhány napja bukkantak a romok alatt.

„A koponya csaknem egészét megtaláltuk, a töredékek nyolcvan százalékát azonosítottuk, és ez az arány még növekedhet” – ezt Alexander Kellnertől, a múzeum igazgatójától tudni.

A Brazíliában talált legrégebbi, új kőkorszakbeli emberi maradványokra 1970-ben talált egy francia-brazil expedíció Minas Gerais szövetségi állam területén. A felfedezés révén megváltozott a tudósok véleménye az amerikai kontinens benépesüléséről, a szénizotópos kormeghatározás ugyanis kimutatta, hogy az ember az addig véltnél sokkal korábban jelen volt már a kontinensen.

A Manchesteri Egyetem kutatói később elkészítették arcának digitális rekonstrukcióját és Luzia szobrát is. Utóbbi a Rio de Janeiró-i intézmény 20 millió darabos gyűjteményének nagy részével együtt megsemmisült. Az eredeti koponyát azonban fémtárolóban, egy szekrényben őrizték, ennek köszönhetően vészelte át a tüzet.

Gyakorlatilag megsemmisült a riói Nemzeti Múzeum gyűjteménye
A tűzoltóknak nem volt elegendő vizük a közelben, ezért nem tudtak rendesen dolgozni.

Az 1818-ban alapított múzeum elsősorban 26 ezer darabos paleontológiai gyűjteményéről volt ismert. Luzia mellett egy dinoszaurusz-csontváz és a Brazíliában talált legnagyobb meteorit, az 5,3 tonnás Bendego volt az intézmény kollekciójának leghíresebb darabja. A dél-amerikai térségből származó tárgyakon kívül egyiptomi múmiákat, ógörög és római kori szobrokat és etruszk kincseket is őriztek.

Ahogy a tűzeset után írtuk, a két legközelebbi tűzcsapban nem volt víz, ezért a tűzoltóknak a közeli tóból kellett tartályautókkal szállítaniuk a vizet az oltáshoz.

Szent-Györgyi és Neumann az emberiségnek ajándékozta találmányát, Bláthyéknak Tesla transzformátora tett keresztbe, Semmelweisről pedig nem is tudják, hogy magyar volt. Miért alakult ilyen méltatlanul a magyar tudomány külföldi megítélése?

Ha kommentelni, beszélgetni, vitatkozni szeretnél, vagy csak megosztanád a véleményedet másokkal, a 24.hu Facebook-oldalán teheted meg. Ha bővebben olvasnál az okokról, itt találsz válaszokat.

A cikkhez ide kattintva szólhatsz hozzá.
24-logo

Engedélyezi, hogy a 24.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.