Auschwitz-Birkenau minden harmadik áldozata magyar állampolgárként halt meg. A holokauszt során a nácik több mint félmillió magyar zsidót öltek meg, közülük legalább 100 ezren gyermekek voltak. Néhány hónap alatt meggyilkoltak egy egész generációt. Lassan 80 év telt el azóta, de a legtöbbjüknek még a nevét sem ismerjük. Nem tudjuk, hogy hol, mikor és milyen körülmények között haltak meg. Az Oscar-díjas Saul fia alkotói, a Magyar Zsidó Múzeum és Levéltárral együttműködve elindítják a Saul Gyermekei Emlékprogramot.
A program célja, hogy összegyűjtse a holokauszt során megölt magyar állampolgárságú gyermekáldozatok nevét és méltóképpen megörökítse sorsukat az európai és a nemzeti emlékezet számára.
A Saul fia bemutatója után többször is kérdezték tőlem, hogy miért nem egy valós, igaz történetet dolgoztunk fel. Az az érzésem, hogy azokat a történeteket tartjuk igaznak, amiket a túlélők elmesélhettek. A holokauszt legtöbb története nem jutott el hozzánk, mert nem volt, aki elmondja őket. A Saul fiának a nézői élményen túl egy nagyon fontos küldetése is van: kihozni a holokausztot az absztrakcióból és a személyes történeteken keresztül eljuttatni a ma emberéhez. A Saul Gyermekei Emlékprogram az igaz történeteket a felejtés folyójából visszahozza az élőkhöz, így mindenki számára elérhetővé válnak.
– mondta Nemes Jeles László, a program fővédnöke. A Saul Gyermekei Emlékprogramról évekkel ezelőtt, a film egyik sajtótájékoztatóján beszéltek először az alkotók. Elmondták, hogy szeretnék megörökíteni a mintegy 100 ezer megölt magyar gyermek emlékét, akik közül a filmbeli Saul legalább egyet el szeretett volna temetni.
Fotó: Kovács Tamás/MTI
Az elmúlt időszakban folytak az előkészületek. A német Külügyminisztérium anyagi támogatásával azonosítottak mintegy 400 olyan lágert, koncentrációs és munkatábort, ahová 1944-45-ben magyar állampolgárok kerültek. Magyarokat szállító deportáló transzportok százainak bukkantak a nyomára, számtalan külföldi archívummal, emlékhellyel léptek kapcsolatba. A munka jelenleg az Európai Unió támogatásával folyik, de az előkészítő fázis véget ért.
A holokauszt legtöbb magyar áldozatának nincs sírja, amelyet a túlélő rokonok felkereshetnének. Testüket a gyilkosok elégették, vagy ismeretlen tömegsírokba lökve földelték el sietősen. A Saul fia is arról szól, hogyan akarja egy apa, még Auschwitzban is megőrizni az emberséget azáltal, hogy eltemet egy meggyilkolt gyermeket. A szakmai munkát vezető Dr. Vági Zoltán, a Saul fia történész szakértője szerint lényegében ugyanez az emlékprogram célja is:
A végtisztességet megadva, szimbolikus értelemben eltemetni egy egész magyar generációt. Újszülöttek, bölcsődések, óvodások, kisiskolások és gimnazisták tízezreit ölték meg. Ideje megtudnunk, hogy kik voltak és mi történt velük.
Ennek érdekében a fontosabb hazai, határon túli, nemzetközi gyűjteményekben is szisztematikusan összegyűjtik, feldolgozzák, ellenőrzik, digitalizálják a magyar gyermekáldozatokra vonatkozó információkat. Ez azért is nagyon fontos, mert néhány éven belül már nem lesznek köztünk azok a túlélők, akik a saját szemükkel látták, hogy mi történt a gettókban, a táborokban a gyermekeikkel, a testvéreikkel, a rokonaikkal, a barátaikkal, az iskolatársaikkal.
A Saul Gyermekei Emlékprogram fő célja, hogy a legfontosabb eredmények 2024-re, a magyarországi holokauszt 80. évfordulójára elérhetővé váljanak, a nyilvánosság segítségével a lehető legtöbb magyar gyermekáldozat nevét és sorsát tisztázzák. Az emlékprogram munkatársai a 06-1-413-55-47 telefonszámon és a saul@milev.hu emailre várják a hívásokat és az információkat. A gyermekáldozatok adatlapja a Magyar Zsidó Múzeum és Levéltár honlapjáról tölthető le.
Kiemelt kép: Kovács Tamás / MTI
