Kultúra
Budapest, 2015. szeptember 21.
Alföldi Róbert rendezõ, miután átvette a legjobb zenés, szórakoztató elõadásért járó díjat a Budapest Bábszínház Kabaré címû darabjának rendezéséért a Színházi Kritikusok Céhének 35. díjátadóján a Trafó - Kortárs Mûvészetek Házában 2015. szeptember 20-án.
MTI Fotó: Bodnár Boglárka

Alföldi Róbert a hatalom arcába nyomja az Orgiát

Farkas György
Farkas György

újságíró. 2018. 05. 24. 13:31

Tragikus jövőt vizionál a hatalom és az ellenzék miatt, és egy könyvvel üzen Orbánnak.

A Klubrádió Dobszerda című műsorában jelentette be Alföldi Róbert, hogy az ember legsötétebb oldalát aprólékosan bemutató, új, társadalomkritikus felolvasóestet tervez. A színész, rendező Zoltán Gábor regénye, az Orgia részleteit adja elő, mert fontosnak tartja, hogy a megrázó szöveggel minél többen találkozzanak.

A felkavaró történet valós események alapján, komoly levéltári kutatás után született. Az 1944/45 telének XII. kerületi eseményeit bemutató dokumentarista regény tele van magyarok magyarok elleni rémtetteivel, amikor ismerősből, szomszédból, munkatársból vált kíméletlen gyilkos.

Ízelítőül matinénk.

"És a három nővért? Azokat b*sztad?"
Vajon milyen lehet kéjjel ölni? Ilyen.

Kísért a múlt

Alföldi Róbert szerint az a kérdés, minek kell történnie, hogy egy adott történelmi pillanatban hétköznapi emberek képesek legyenek megalázni, megkínozni, Dunába is lőni azt, akivel nemrég békében, barátságban, munkakapcsolatban éltek.

Az ember a gyűlölet sötét, végtelen örvényébe került, a másik pedig megszűnt számára annak lenni, ami tegnapelőtt volt. Magyarország ma olyan úton megy, amelynek végén ezek a szörnyűségek akár újra megtörténhetnének. Vannak, akik azon dolgoznak, hogy az efelé mutató érzelmek újra felkorbácsolódjanak.

 

Szerinte szombathelyi előadása, A salemi boszorkányok is rímel a mai magyar viszonyokra. A boszorkányüldözés kapcsán a CEU, a mások elleni gyűlöletkampányokra is gondolhat a néző, bár Arthur Miller drámája sokrétűbb, tágabb értelmezési keretet ad, nem konkrét esetekről szól, hanem az emberek és a hatalom sokszor piti belső mozgatórugóiról.

Boszorkákat és kommunistákat üldöztek
A valódi boszorkányok ellen Könyves Kálmán is törvényt hozott, Amerikában a puritánok, majd a kommunisták ellen indult „boszorkányüldözés”.

Alföldi szerint a mai magyar viszonyok tulajdonképpen kedveznek a színháznak, amely prosperál egy zűrzavaros társadalmi közegben. Magyarországon egyre durvább, olyan dolgok történnek, amikről korábban azt hittük nem fordulhatnak elő, aztán mégis. A színház – a rendszerváltozás előtti időkkel ellentétben – erről már nem kikacsintósan beszél, hanem pacekba nyomja.

„Mitől legyek optimista?”

Alföldi Róbert az őt ért támadások dacára megvan, folyamatosan alkot, bár nem hiszi, hogy aktív éveiben nagyot változna a világ.  „Mitől legyek optimista?” – tette fel a költői kérdést, emlékeztetve rá, hogy a választáson csak a hazug kormánypropaganda működött, az ellenzéki pártok semmit nem mutattak erőből, összefogásból.

Szerinte az országnak nem nagyon maradt más választása, mint fejjel menni a falig, hogy beverje a fejét, enélkül nem valószínű, hogy tovább lehet lépni. Lehet persze tenni a változásért, de ahhoz az kell, hogy az a sok-sok tízezer ember, aki az utcán tüntet, az a szűkebb környezetében, a munkahelyén is vállalja a véleményét, akár konfliktusok árán is, és indulat nélkül.

Alföldi Róbert társadalomkritikus felolvasóestjét Lukács Miklós cimbalomművésszel május 30-án, a budapesti MOM Kulturális Központban tartja.

Budapest, 2015. szeptember 21.
Alföldi Róbert rendezõ, miután átvette a legjobb zenés, szórakoztató elõadásért járó díjat a Budapest Bábszínház Kabaré címû darabjának rendezéséért a Színházi Kritikusok Céhének 35. díjátadóján a Trafó - Kortárs Mûvészetek Házában 2015. szeptember 20-án.
MTI Fotó: Bodnár Boglárka
Alföldi megjósolta a kétharmadot, most beszólt Orbánnak
A színész-rendező klasszikust idéz, majd üzen a NER-nek. Már a pólójával is. 

Kiemelt fotó: MTI / Bodnár Boglárka

vissza a címlapra

Ajánlott videó mutasd mind

Kommentek

Professor Yuval Noah Harari, author and Professor of History at the Hebrew University of Jerusalem, speaks about themes from his new book 'Homo Deus: A Brief History of Tomorrow' on September 8, 2016 at the Dancehouse Theatre as part of the Manchester Literature Festival in Manchester, England. (Photo by Jonathan Nicholson/NurPhoto)
Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
24-logo

Engedélyezi, hogy a 24.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.