A spanyol főváros, Madrid az elmúlt három évszázadban mindent átélt, amit egy európai nagyváros átélhetett: 1804-ben jókora földrengés döntötte romba az épületeit, 1808-ban Napóleon vonult be az utcáira, majd bátyját ültette a királyi trónra, a következő évtizedekben pedig eltűntek az apró házak, hogy a helyüket többszintes bérházak vegyék át, és harcok dúltak a városban a polgárháború idején is. A hatvanas évek népességrobbanása újabb építkezéseket hozott, lakossága pedig mára 3,1 millió főre nőtt.
Néhány dolog azonban ilyen hosszú idő alatt sem változott, így a város többek közt azt is elmondhatja magáról, hogy helyet ad a világ legrégebben alapított, azóta is megállás nélkül nyitva tartó éttermének.
Fotó: Restaurante Botín
Az 1725-ben megnyílt Restaurante Botín emellett azonban egy másik szépséget is tartogat, hiszen az azt most vezető Luis Javier Sànchez Alvarez szerint az ételek ugyanazon a megnyitáskor gyújtött tűzön készülnek.
Ennek fényében az már egy kicsit sem meglepő, hogy a főzéshez ma is használt receptek – így a specialitást jelentő szopós malacé – generációról generációra öröklődnek, az étterem alatt pedig egy annál is idősebb, 1590-ben vájt pince őrzi a pókhálós és porral lepett borosüvegeket.
