Első ránézésre nem igazán hihető, de mégis igaz: a Terminátor belépett a hetedik x-be.
Testépítő fiú menni Amerika
Arnold Schwarzenegger 1947-ben született az ausztriai Thalban, nem messze Graztól. Már gyerekkorában vonzódott a sportokhoz, rendőrfőnök apja természetesen támogatta a jó felépítésű srácot abban, hogy használja ki, amit a természettől kapott ajándékba. Arnold először focizni kezdett, de hamar magával ragadta az edzőtermek hangulata, főleg miután olyan színészekkel ismerkedett meg a mozivásznon keresztül, mint a magyar származású Johnny Weismüller, aki bár sosem nagyszerű színészi kvalitásáról volt híres, mégis beírta magát a filmtörténelembe. A híres dzsungelhős karakterének megformálása mellett azzal, hogy talán ő volt az első, mai szóhasználattal élve “kigyúrt” férfi a mozitörténetben.
Az alig húszéves Schwarzenegger már testépítő bajnokként indult útnak az USA-ba 1968-ban, mint a Mr. Olympia cím hihetetlenül fiatal tulajdonosa (ezt a címet további hat alkalommal is megvédte 1980-ig).
Schwarzenegger Hollywoodban
Schwarzi lényegében azonnal berobbant a filmiparba, hiszen olyan karaktert testesített meg (szó szerint), amelyre épp akkortájt, az 1960-as évek végén kezdett el komolyabb igény mutatkozni: hatalmas, izmos, földöntúli erővel megáldott hősöket akartak ugyanis a közönségfilmek rendezői.
1970-ben, a Hercules New Yorkban című filmben Arnold Schwarzeneggernek nem volt más dolga, mint saját magát alakítania, ami valljuk be, nem lehetett túl nehéz, lényegében ráírták a szerepet: valószínűleg pontosan úgy viselkedhetett a kis osztrák faluból a világ legnagyobb és legmodernebb városába csöppent Schwarzenegger az amerikai hétköznapokban is, ahogyan a képernyőn láthatjuk. Minderre csak ráerősített nem éppen elhanyagolható csekélységgel érzékelhető akcentusa is.
Tizenkét évet azonban várnia kellett a valóban tartósnak ható sikerre. Ez volt 1982-ban a Conan, a barbár. Innentől nem volt megállás. Bár 1977-ben a Maradj éhen!-ért Arany Glóbuszt kapott, a Conan-t követően ő lett a legkeresettebb “erős ember”. James Cameron is őt találta meg az azóta is legnépszerűbb sci-fik egyikeként ünnepelt Terminátorhoz 1983-ban. Az 1991-ben forgatott második rész idején már alig élt a bolygón olyan ember, aki ne ismerte volna a nevét.
Arnold Schwarzenegger 1980-as évekbeli teljesítményének tulajdonképpen az akcióhős karakterét köszönheti Hollywood, mely mind a mai napig Schwarzi klónjait gyártja le, amikor újabb és újabb hősöket igyekszik kreálni az egyre látványosabb filmekhez.
Schwarzenegger mint emberi jogi aktivista és kormányzó
Ő az egyik olyan ritka kivétel a kaliforniai dúsgazdag elit berkeiből, aki sosem felejtette el, hogy honnan jött, ezért mindig is igyekezett megragadni a lehetőséget az arra rászorulók támogatására. Kitüntették többek között a holokausztkutatások finanszírozásáért, de évtizedek óta támogatja személyes jelenlétével és felkészítői munkájával a Paralimpiai-játékokat is.
2003 és 2011 között ő volt Kalifornia állam kormányzója (érdekesség, hogy elnökként emlegetik egy a távoli jövőben játszódó, 1993-as filmben (Pusztító), melynek főszereplője Sylvester Stalone). Összességében azonban nem nevezhetjük sikeres politikusnak, hiszen vezetése alatt Kalifornia adósságai megháromszorozódtak. Ennek igazi oka azonban szakértők szerint nem az volt, hogy Schwarzenegger őrült vállalkozásokra akart költeni, már amennyiben a választási kampányában hangoztatott elképzeléseket nem ítéljük őrültségeknek. Arnold Schwarzenegger kormányzó ugyanis szinte mindent véghez akart vinni mindabból, amit ígért a választóinak. Ez persze nem sikerülhetett.
Hazájában, Ausztriában jelentősen csökkent a népszerűsége, amikor Bush kormányzata idején lelkesen támogatta a halálbüntetés visszaállítását Kalifornia államban.
Napjainkban Donald Trump elnöklésének egyik legnevesebb és legaktívabb ellenzője, annak ellenére, hogy ő maga is a Republikánus Párt színeiben töltötte be mandátumát annak idején.
