Cannes fordulóponthoz érkezett. Idén Will Smith zsűrizik, és két netflixes film is versenyzik az Arany Pálma-díjért. Nem mintha az elsőből következne a másik, de a filmfesztivál érezhetően nem készült fel a nézők változó igényeire. Nem számoltak azzal, hogy lassan többen fizetnek elő Netflixre, mint amennyien moziba járnak. Éppen időben robbant ki a vita a streaming szolgáltatók körül, hogy honnan számít művészi értéknek egy film, le kell-e nézni, ha nem a mozikban jelenik meg. Egyáltalán egy lapon lehet-e emlegetni a többi versenyfilmmel ezeket produkciókat.
Az egy külön történet, hogy éppen a Netflix segítségével derült ki, hogy Adam Sandler a fingós poénokon túl is képes gondolkodni, az eddigi visszhangok alapján bebizonyította, hogy tehetséges színész. Van, aki az Oscar-díjat sem zárja ki. Pedro Almodóvar spanyol rendező, a másik zsűritag sem Sandlerre akadt ki, mikor a fesztivált megnyitó sajtótájékoztatón közleményt olvasott fel, hogy márpedig a Netflix nem Cannes-ba való.
Személy szerint nem gondolom, hogy Arany Pálmát vagy bármilyen más díjat kéne adni egy olyan filmnek, amit nem nézhetünk széles vásznon. […] Harcolni fogok ezért, attól félek, hogy a fiatalabb generáció nem látja át (a problémát – a szerk.). […] A filmvászon mérete nem kéne, hogy kisebb legyen egy széknél, amin ülünk.
Will Smith azonnal a Netflix védelmére kelt (tiszta véletlen, hogy következő filmje, a Bright éppen a Netflixen jön ki). Mondván, hogy a gyerekeihez nem jutna el annyi művész, ha csak moziba járnának. “Olyan filmeket néznek, amivel soha nem találkoznának. A Netflix nagyszerű kapcsolatot alakít ki. Vannak olyan filmek, amiket 8000 mérföldes körzetükben nem vetítenek. Megtalálják ezeket az alkotókat” – reagált Smith Almodóvar kritikájára. Ne felejtsük el az anyagiakat sem, egy cinemacitys felnőtt mozijegy minden nélkül 1760 forint, egy Standard Netflix előfizetés 9,9 euró (~3088 forint) havonta, az HBO Go pedig 2490 forinttól rendelhető (Telekom, tévé nélkül).
Ez kicsit olyan, mint a Kindle és a kötött könyv örök vitája. A könyv szagos, sosem adja vissza egy Kindle a könyv hangulatát, viszont utóbbi kétségtelenül praktikusabb. Olcsóbb, olyan írásokhoz juthat el az ember, amiket soha nem venne meg a könyvesboltban. Ennek ellenére mondhatnánk, hogy milyen könyv lehet az, amit csak eBookra adnak ki. Biztos gagyi. Csak idő kérdése, hogy elfelejtsük a rögzült előítéleteket. Az se gagyi film, amit kizárólag a Netflixen érhetünk el, moziban nem.
Mindenkinek igaza van
Almodóvar érvei ugyanúgy érthetőek, mint a Netflixé. A spanyol rendező joggal kérdőjelezi meg, hogy vajon ugyanolyan élményt nyújt-e egy kis képernyőn, otthon végignézni egy filmet, mint a moziban. Másképp készül egy film laptopra vagy iPadre, mint mozira, és Cannes mindig is a klasszikus filmet ünnepelte, volt, akitől azt hallottam, Baumbach Adam Sandleres filmje nem illett oda. Azon meg el lehet gondolkozni, hogy ez a Netflix miatt van-e, vagy csak Cannes túl sznob, és Almodóvár nem zárhatja ki gyakorlatilag a The Meyerowitz Stories-t.
A spanyol rendezőnek abban is igaza lehet, hogy az ő filmjeit én se Netflixen nézném szívesebben, ahogy a szintén cannes-i zsűritag, olasz rendező, Paolo Sorrentino filmjeit sem. Ha már Sorrentinónál és SVoD (Subscription video on demand – havidíjért cserébe korlátlan videószolgáltatást nyújtó cégek, ilyen a Netflix és az HBO Go is) kapcsolatánál tartunk, ő rendezte a 2014-ben Oscar-díjat nyert (legjobb külföldi film kategóriájában) A Nagy szépség című filmet, majd tavaly jött ki az HBO-n az Ifjú pápa című sorozata. A Jude Law főszereplésével készült, Vatikánban játszódó Ifjú pápa semmivel sem bénább, csúnyább, mint Sorrentino korábbi munkái.
Már nem újdonság, hogy A-listás színészek vállalnak sorozatszerepeket. Ott van az előbb említett Jude Law, Matthew McConaughey (és Woody Harrelson, Vince Vaughn, Colin Farrell, Rachel McAdams) A törvény nevében című sorozata, Kevin Spacey a Kártyavárban nyújtott alakítása, és még hosszan sorolhatnánk akár az HBO, akár a Netflix, Amazon, Hulu produkcióit. Kellett egy kis idő, amíg a szakma és a nézők is elfogadták, hogy nem ér kevesebbet egy sorozatszerep a filmnél, egyre többen választják az évadokat a mozi helyett. Valahogy így lehet ez a Cannes-ban kiütközött problémával is.
Jó filmek készülnek a platformra, nem a maradékot kapja a Netflix, úgyhogy esélyesek lehetnek az Arany Pálmára. Ezzel csak az a gond, hogy FNCF (a francia filmek nemzetközi szövetsége) kifogásolta, hogy Netflix nem tesz eleget a francia törvényeknek. A mozifilmek 36 hónap után kerülhetnek fel az online felületekre, ami a Netflixnél nem valósul meg. Semennyit se várnak, hiszen nem nagyon jutnak el a netflixes filmek a mozikba.
A szervezet megkérdőjelezte, hogy mennyire számítanak a netre szánt produkciók filmművészeti alkotásoknak. Mivel változott a piac, és korábban nem merült fel az új kitétel, Cannes gyorsan reagált. Talán később a 36 hónapos, a Netflixnél szinte kivitelezhetetlen korlátot is átgondolják.
A jövőre életbe lépő szabályzat szerint nem kerülhet a cannes-i versenyprogramba olyan film, amit nem vetíttetek a francia mozik. Ez a kitétel nem mondja ki, hogy nem indulhat netflixes produkció, de gyakorlatilag ellehetetleníti a legtöbb streaming szolgáltató finanszírozta filmet. Nem szokásuk az előfizetőket megváratva előbb mozikban levetíteni a nagy dobásaikat. Ted Sarandos, a Netflix tartalomért felelős igazgatója a New York Times-nak úgy fogalmazott, hogy
Miért tartanánk vissza egy filmet egy csomó ember elől, akik az egész országban élvezhetik azt, hogy pár száz, talán pár ezer ember láthassa Párizsban?
Csak Netflix, mozi semmi
Ez így persze nem igaz, de tény, hogy nagyon sokat számít a moziknál is a DVD és online forgalmazás (ide kattintva részletes grafikonokat talál, hogy egy blockbluster átlagosan mennyit keres a mozikon, és mennyit egyéb felületeken. Legyen az tévé, DVD, vagy VoD. Utóbbi hozza egyébként ezek esetében a legkevesebbet). A Netflix meg ugye szinte csak online teszi elérhetővé a kínálatát, mégis beválogatták két filmjüket a Cannes-i filmfesztiválra.
Az Amazonnal ellentétben a Netflix úgy tűnik, nem kíván változtatni az eddigi politikáján. Amíg az Amazon a fesztiválos filmjeit először mozikba vitte, addig versenytársának az előfizetők az elsők. Így volt ez a Chi-Raq című filmnél és A régi városnál is. Utóbbinál pláne bevált, számos díj mellett két Oscart is hazavitt, Casey Afflecket botrányai után újra felemelte Hollywood. Az Amazon nem kockáztatott, a szokványos utat járta be a filmjeivel. Ezzel szemben a Netflix marad a számukra bevált receptnél, az előfizetőiknek jár elsőként a tartalom, pont. A cég egy közleményben adott is némi magyarázatot a miértre.
A felhasználóink finanszírozzák ezeket a filmeket, nekik kellene először látniuk őket.
Hozzátették, hogy nyitottak a megegyezésre a moziláncokkal, ha bemutatnák például a decemberre várható Brightot Will Smith főszereplősével. Döntsenek a fogyasztók. Elég egyértelmű a következő idézetből is, hogy mit vár a Netflix: “gyerünk, lássuk, hogy a nézők a drága mozis élményt választják-e, ahelyett, hogy otthon Netflix előfizetéssel mozizzanak.”
Szuperhősök nélkül nehéz behozni a nézőt
Ezt nem én mondom, hanem az új Brad Pittes Netflix-film rendezője, David Michôd. A Netflix adott neki egy opciót, hogy blockbuster nélkül is ki tudjon tűnni.
Nem akartam egy szuperhősös filmet csinálni, de azzal sem akartam tölteni az életemet, hogy pár millió dollárral és némi ragasztószalaggal dolgozom.
Az nem kérdés, hogy egy Galaxis őrzői nagyot kaszál a mozikban, 773,3 millió dollárt hozott, és az itthoni mozikban is tarolt. De egyre több film készül a nagy stúdiókon túl, a Netflix és társai nem csak a sorozatokra koncentrálnak. A War Machine (Brad Pitt új filmje május 26-on jön ki Netflixen) egy példa a sok közül, vagy akár mondhatnánk a nagy visszhangot kapott The Meyerowitz Stories-t is, ami úgy tűnik, hogy segít eldönteni, hogy mennyire marad elit és klasszikus a filmfesztiválok világa. Oda nem szuperhősös filmek mennek, ez nem kérdés, és az is teljesen mindegy, hogy ki finanszírozza, csak vetítsék a mozik. És itt jön a képbe, hogy mennyire alakíthatja ezt a szabályt a változó nézőszám. Ha a blocbustereken kívül nehéz becsábítani a nézőt a moziba, lehet-e a Netflix kiváltsága, hogy csak online streammel jusson be a díjazottak közé akár Cannes-ban, akár máshol.
(New York Times, IndieWire, Vanity Fair, The Verge, Big Think)