Kultúra
Golgota (Array)

Nem egyszerű a védett műkincseket mozgatni

Molnár Zoltán
Molnár Zoltán

bértollnok. 2015. 06. 15. 16:18

Sok-sok számmal és paragrafussal mutatja be a Forster Központ, hogyan kell egy műkincset védetté nyilvánítani. Csak nem mostanság történt valami ilyesmi?

Korábban a témában:

A magyarországi kiállításokra kölcsönadott műtárgyakat az örökségvédelmi és a kölcsönzött kulturális javakról szóló törvények szigorúan védik, így e jogszabályok szerint az országba visszaviteli kötelezettséggel behozott képet nem lehet védetté nyilvánítani – közölte a Forster Gyula Nemzeti Örökségvédelmi és Vagyongazdálkodási Központ hétfőn az MTI-vel.

A Forster Központ műtárgy-felügyeleti irodája országos illetékességgel évente 30-40 új védést mond ki. Nyilvántartásában jelenleg csaknem 50 ezer egyedileg védett műtárgy, és több mint 400 védett tárgyegyüttes és gyűjtemény szerepel. Egy műtárgy védettsége annyit tesz, hogy azt tulajdonosa nem viheti ki engedély nélkül az országból, és időnként köteles hozzáférhetővé tenni kiállítás és kutatás céljából. A védetté nyilvánítás alapfeltétele, hogy az adott tárgy a kulturális javak körébe tartozzon, azon belül pedig a szakvélemények alapján kiemelkedő jelentőségű és pótolhatatlan legyen – közölte a Forster Központ.

A hazai kiállításokra külföldről kölcsönadott műtárgyak hazaszállíthatósága teljes mértékben biztosított. A kulturális örökség védelméről szóló 2001. évi törvény egyértelműen fogalmaz: az országba visszaviteli kötelezettséggel behozott képet nem lehet védetté nyilvánítani, ahogy az alkotó tulajdonában lévő művet, illetve a magyar kultúrtörténeti vonatkozással nem rendelkező, a tulajdonos által 50 évnél nem régebben behozott alkotást sem. A múzeumi kiállításra behozott tárgyak esetén Magyarországon is van lehetőség arra, hogy a tárgyak “jogi immunitást” élvezzenek, vagyis a kölcsönzött kulturális javak különleges védelméről szóló 2012. évi törvény alapján a kiállításra behozott tárgyak még bírósági döntés esetén sem foglalhatók le, vagyis teljes mértékben biztosított, hogy hazaszállíthatók legyenek – fogalmaz a Forster Központ közleménye.

Golgota (Array) 

Maga a védetté nyilvánítás is csak meghatározott mértékű korlátozást jelent, ilyen például a végleges kiviteli tilalom, a restaurálás előzetes engedélyeztetése, a bejelentési kötelezettség, így ez általában nem okoz gondot a műtárgyak tulajdonosainak, évente csupán két-három esetben fordul elő fellebbezés, ami a védetté nyilvánítások és védettségfeloldások számához képest elenyésző, 2014-ben például 90 eljárás zajlott.

A védetté nyilvánítás nem újdonság és nem is magyar sajátosság, a nemzeti kulturális örökség védelmére az EU minden tagállamában létezik szabályozás. A nemzeti örökség számára fontos műtárgyakat általában törvényi rendelkezéssel, kategóriák nevesítésével, vagy adminisztratív intézkedésekkel nyilvánítják védetté. Görögországban például minden 1833 előtti tárgy védettnek minősül és kiviteli tilalom alá esik. Ausztriában, Németországban, Franciaországban, Angliában, Hollandiában egyedi eljárással nyilvánítják védetté a műtárgyakat. A műtárgyak védése és helyben tartása mai törvényi szabályozásának alapjait európai, főleg olasz, 1945 előtti minták alapján még a Műemlékek Országos Bizottsága fektette le a negyvenes évek első felében – olvasható a közleményben.

Az MTI által idézett közlemény persze nem véletlenül jelent meg, ugyanis a kormány nemrég védetté nyilvánította a Pákh Imre tulajdonában álló Munkácsy Mihály-képet, a Golgotát (ami jelenleg Debrecenben látható). A kormány ugyanis szeretné megvásárolni a festményt, Pákh azonban túl magas árat szabott ki.

vissza a címlapra

Legfrissebb videó mutasd mind

Kommentek

Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
24-logo

Engedélyezi, hogy a 24.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.