A regény a 16. századba kalauzol minket, Szulejmán frissen meghódított tartományába, Magyarországra, amelyet egy török kamasz szemszögéből látunk. A mű olyan általános emberi értékeket vonultat fel, mint a tolerancia, a békés egymás mellett élés. Fő mondanivalója, hogy egy kultúra nem más kultúrák ellenében, hanem más kultúrákkal együtt alakul, nem létezhet azok nélkül.
A díjat 2009-ben alapították, azzal a céllal, hogy a figyelmet a kortárs európai irodalom változatos értékeire irányítsa, és népszerűsítse a kiemelkedő nemzeti tehetségek írásművészetét. Magyarország legutóbb a díj alapításának évében szerepelt, amikor Szécsi Noémi Kommunista Monte Cristo című regénye részesült a rangos elismerésben.
Az unió irodalmi díja egyfelől ötezer euró jutalommal, másfelől azzal jár, hogy a díjazott szerző könyve előnyt élvez abban az uniós programban, amelyben kötetek más nyelvekre történő fordítását támogatják. A díjazott munkák majdnem egy évig tartó, jelentős médiafigyelemmel kísért európai és nemzetközi promóciós kampányban vesznek részt.
Horváth Viktor 1962-ben született, Pécsen. Az egyetem elvégzése közben és után művészetszervezőként és újságíróként dolgozott, majd gimnáziumokban tanított. 2001-től a Pécsi Tudományegyetemen óraadóként versfordítást és versformatörténetet tanított. 1994 óta publikál novellákat, versfordításokat, regényeket és néha tanulmányokat.
Könyvei: Át avagy New York-variációk (JAK–Ulpius-ház, 2004); Török tükör (regény, Jelenkor, 2009); Diótörő (verses mese, Jelenkor, 2011); A Kis Reccs (utaztató regény, Jelenkor, 2012).