A két zenekar egyaránt úgy tervezte, hogy 2013-ban Európában fog koncertezni, menedzsmentjük, a Q Prime azonban úgy döntött, hogy a koncerteket előrehozzák jövő évre. Cliff Burnstein, a cég vezetője az elhatározást indokolva azt nyilatkozta a Wall Street Journalnak: „A következő években a dollár erősebb, az euró pedig gyengébb lesz, ezért számunkra előnyösebb most koncertezni Európában, mert így nagyobb lesz a bevételünk.”
A problémát az okozza, hogy ezeknek az amerikai zenekaroknak a költségei nagyrészt dollárban keletkeznek, így ugyanis ha az euró gyengül, azzal az európai profit értéke is csökken. Minthogy pedig a gazdasági helyzet minden sztárelőadót egyformán érint, és a bizonytalan környezetben dollármilliók forognak kockán, könnyen lehet, hogy a Metallica és a Red Hot Chili Peppers példáját más nagy nevek is követni fogják, így Európa hiányt szenved majd stadionkoncertekből és neves fesztiválfellépőkből.
Burnstein a Wall Street Journalnak azt nyilatkozta: a kieső területek helyett olyan régiók felé nyitnak, mint Dél-Amerika, Délkelet-Ázsia és Ausztrália, ahol erős valutában kapják meg a gázsijukat. A menedzser úgy fogalmazott: „Ugyanolyan amerikai exporttermékek vagyunk, mint a Coca-Cola, a legjobb piacokat keressük”, és azt is hozzátette, hogy a következő célpontja Indonézia lesz.
Mindeközben a Guardian publicistája, John Harris a helyzet iróniájára is felhívja a figyelmet a témával foglalkozó cikkében, amelynek végén felteszi a kérdést, hogy mi lesz így az európai és a brit zenei élettel. Mint írja, Nagy-Britannia a legutóbbi gazdasági krízisre a zenében többek közt a Brit Heavy Metal Új Hullámának nevezett mozgalommal reagált, amelynek képviselői a Metallica legnagyobb hatásai közé tartoznak. Így aztán lehet, hogy ha a brit gyökerekből táplálkozó amerikai együttes távol marad a szigetországtól, azzal azt idézi elő, hogy egy ugyanolyan zenei hullám induljon el, amilyennek maga is köszönheti a létezését.
