Számtalan felháborító botrány és mulattató abszurditás történt az elmúlt évben régiónkban, a Balkánon a piti korrupciós ügyektől az eurómilliós megvesztegetésekig számos skandalumra derült fény.
Nem kell persze dél felé tekintenünk, ha a politikusok zavaros pénzügyeit nézzük. Csehországban gyanús Bitcoin-bányászat zajlott a hatóságok részvételével, ami hozzájárulhatott a jobbközép kormány bukásához és a populista-patrióta Andrej Babis hatalomra jutásához. Az utóbbit egyébként – egyáltalán nem vicces módon – megtámadták a nyári kampányolása során. Ám végül mindkét eset a szlovák születésű cseh milliárdos újabb választási győzelmét segíthette elő.
A Bitcoin-botrány az idén tavasszal azután robbant ki, hogy az akkor még Petr Fiala által vezetett cseh kormány „erős embere”, az igazságügyi miniszter, Pavel Blazek egy furcsa ügyletet bonyolított le. Az általa vezetett az igazságügyi tárca kriptovalutát árverezett el, ám kiderült, hogy a bitcoinokat egy elítélt bűnözőtől kapta „ajándékba” a minisztérium. Az igazságügyi miniszter – akit furcsa kapcsolatai és egy korrupciós ügye miatt már addig is Don Pablónak hívtak – kénytelen volt lemondani, ám ezzel már nem tudta megmenteni Fiala kormányát: a jobbközép kabinet belebukott a bűnözőtől kapott „ajándékba”.
Felmerült ugyanis a gyanú, hogy szervezett kiberbűnözésből származó bitcoinokat fogadott el a minisztérium. Tényleg nem tűnik életszerűnek, hogy egy elítélt bűnöző „önként” majdnem egymilliárd cseh koronát ajánl fel a cseh államnak. Végképp kérdőjeles, hogy az igazságügyi miniszter miért hagyja jóvá ezt.
Az abszurditást azonban térségünkben az év végén emelték a legmagasabb szintre, méghozzá Litvániában: a vilniusi parlamentben a média szabályozásáról vitatkoztak decemberben, az ellenzék pedig felesleges és szándékosan értelmetlen módosító javaslatokkal bombázta a kormányoldalt, hogy megnehezítse a médiát leuralni szándékozó törvény meghozatalát. Az ellenzéki akció olyan sikeres lett, hogy a kormányoldal az éjjelre húzódó szavazás során összekeverte a javaslatokat. Így végül a kormányoldal megszavazta, hogy
Ez még nem jelenti a végső szót az ügyben, de tény, hogy litván törvényszövegbe még sosem került be macskanév, s időközben a vétójoggal rendelkező „médiaszakértő”, Nuodegulis cica is világhírű lett.
Kevésbé vicces jelenetekre került sor időközben a szlovák parlamentben. Már beszámoltunk róla, hogy a pozsonyi törvényhozás Robert Fico és kormánya javaslatára megszavazta, hogy a magyarok jogfosztását (is) kimondó 1945-ös Benes-dekrétumok bírálatáért akár hat hónapos börtönbüntetés is kiszabható. A szavazáskor azonban a pozsonyi parlamenti ülésen elszabadultak az indulatok. A vita kisebb verekedésbe torkollt, miután Igor Matovic korábbi miniszterelnök (Szlovákia mozgalom) a telefonjával megpróbálta felvenni, kik azok a képviselők a kormánykoalícióból, akik megszavazták a büntető törvénykönyv módosítását, amikor Erik Vlcek (Hlas) egy vizespalackkal dobta meg őt. Matovic erre egy trágár mondattal reagált, majd ezután tört ki a verekedés.
A Szlovákiában immár a „maffia éjszakájának” is nevezett decemberi ülésen egyébként nemcsak a magyarellenes jogszabályt fogadták el a honatyák, hanem megszavazták a büntetőeljárások lefolytatásának megnehezítését is. Pontosabban azt, hogy a bűnbánó maffiózók vallomásait nem lehet figyelembe venni, ha az érintetteket egyébként más esetekben hazugságon érték. A módosítások egyértelműen a szlovák kormánypártok érdekeit szolgálják, és a határozatok ellen tüntetést szervező magyar aktivista, Gyenge Veroni a 24.hu-nak elmondta: több ellenzéki politikus is azt nyilatkozta, hogy a kormányoldal politikusaiból alkoholszag áradt az ülésen. Így Veroni azt is feltételezte, hogy
nagy valószínűséggel többen nem igazán józanul hozták meg a döntést.
Egészen másfajta akadályokba ütköztek azok a magyar diáklányok, akik az idén ősszel déli szomszédunkba akartak beutazni. A népes magyar diákcsapatból két lányt fehérneműre vetkőztettek a szerb határőrök, akik nem engedték be az újvidéki vasútállomáson történt tragédia évfordulójára érkező magyar fiatalokat az országba. A harmincfős társulatból végül csak tizenegyen jutottak be Szerbiába. A diákok a magyar külügyi tárcához fordultak segítségért, amit előbb cáfolt a minisztérium, majd később kiderült, hogy nem segített az érintetteknek az ügyben.
Közben Szijjártó Péter személyesen is megtapasztalhatta, milyen is az, amikor nem (könnyen) engedik be egy külföldi országba. Legalábbis katonai géppel semmiképpen sem. Nem engedte ugyanis leszállni a magyar külgazdasági és külügyminiszter honvédségi gépét Bosznia-Hercegovina védelmi minisztere az idén novemberben. Zukan Helez védelmi miniszter a lépést azzal indokolta, hogy Orbán Viktor és kormánya évek óta nyíltan támogatja Milorad Dodikot, a Boszniai Szerb Köztársaság volt elnökét abban, hogy aláássa Bosznia-Hercegovina szuverenitását, területi integritását és egységét. Szijjártó végül magángéppel tudott a boszniai szerbekhez elrepülni.
Szerbiában közben más abszurd dolgok is történtek: miután az Egyesült Államok nem adta meg a Szerbiai Kőolajipari Vállalat (NIS) pancsovai finomítójának működéséhez szükséges engedélyt, így leállt az ottani legnagyobb olajfeldolgozó létesítmény. A finomító ugyanis többségi orosz tulajdonban van, ezért esett az amerikai szankciók alá, amelyeket orosz cégek ellen vezetett be Washington.
A szervezők azzal magyarázták a történeteket, hogy a gépbe nem a megfelelő golyókészlet került, amiért elnézést kértek mindenkitől. A bolgár kormány elrendelte a szerencsejátékokat felügyelő szervezet ellenőrzését, illetve menesztette a teljes vezetést.
Szintén Bulgáriában történt: bár Robbie Williams koncertjét nagy felhajtással rendezték meg Szófiában, az esemény végül nemzetközi botrányba fulladt. Nem a koncerttel volt a baj, hanem a közúti ellenőrzéssel foglalkozó hatóság embereivel.
Az ellenőrök 200 levát (átszámítva 102 eurót) kértek egy-egy sofőrtől, de akadt, akiről azonnal 300 eurót gomboltak le. A fennmaradó két kamionvezető viszont megtagadta a „vámfizetést”. A koncertszervező jelentette az eseteket, és az ügyben segített a brit nagykövetség is. Így kiderült, hogy az ellenőrök a saját zsebükre dolgoztak – őrizetbe is vették őket. Grozdan Karadzsov bolgár közlekedési miniszter szerint az autópálya-felügyelők
egy letűnt korrupciós kultúra csökevényei,
ezeket a múltból örökölte Bulgária, és már nem felelnek meg az ország újfajta politikájának.
Kiderült még, hogy a felügyelők Google Translate-et használtak, hogy a brit kamionok sofőrjeit megzsarolják. Amikor a két „vámoló” hatósági embernél házkutatást tartottak, 43 ezer eurót találtak náluk, illetve 5000 levát (ez több mint 2500 euró).
A korrupció a Balkán más országaiban sem ismeretlen. Az albán főváros polgármesterét, Erion Veliajt az év elején tartóztatták le korrupció és pénzmosás vádjával. Az ügyben egymillió euróról van szó az OCCRP nevű balkáni tényfeltáró szervezet szerint. Azóta ráadásul a miniszterelnök-helyettes, Belinda Balluku is hasonló ügybe keveredett. A kormányfő, Edi Rama mindent megtesz, hogy a helyettesét megmentse a botránytól és a leváltástól, ami az albán parlamentben tömegjelenetekhez vezetett az év végén. Az ellenzéki képviselők december 18-án összetűzésbe keveredtek a rendőrséggel a törvényhozás épületében: jelzőrakétákat gyújtottak, vizet locsoltak a házelnökre, és elfoglalták a miniszterek bársonyszékeit, mire a rendőrség közbelépett.
