2019 nyarán Orbán Viktor – hosszú huzakodás és egy maratoni uniós csúcs után – támogatta azt, hogy Ursula von der Leyen legyen az Európai Bizottság elnöke. Von der Leyen ekkor a német kormány minisztere volt, európai szinten ismeretlen politikus. A befutó Manfred Weber, az Európai Néppárt frakcióvezetője lett volna, ám Orbán a Weberrel korábban zajló harcok miatt elgáncsolta a jelöltségét. Von der Leyen ötlete a pletykák szerint Emmanuel Macron francia elnöktől jött, de Angela Merkel, aki akkor még Németország kancellárja volt, kifejezetten örült annak, hogy az általa kinevelt Von der Leyen, aki a leghosszabb ideje hivatalban lévő minisztere volt, Európa új vezetője lehet. Arról is pletykáltak, hogy Orbán beleegyezése kifejezetten fontos volt, hogy megszűnjön a Von der Leyennel szembeni ellenállás. Sőt, a német kereszténydemokrata politikus át sem ment volna az Európai Parlament szavazásán, ha nem támogatja a teljes Fidesz–KDNP-frakció.
Orbán akkor még hétgyerekes kereszténydemokrata családanyaként hivatkozott Ursula von der Leyenre, akit a saját emberének is tartott. A bizottság új elnöke természetesen kárpótolta a magyar miniszterelnököt a politikai támogatásért. Orbán az új bizottságban fontos és Magyarországnak kézreálló portfóliót szeretett volna kapni: a bővítést.
Legutóbb hat évvel korábban, 2013-ban vett fel új tagállamot az Európai Unió, amikor Horvátország csatlakozott a szövetséghez. Azt viszont látni lehetett, hogy a bővítés elkerülhetetlen, a tagjelöltek száma egyre növekszik, és a tárgyalások jó részét akár egy ötéves ciklus alatt is le lehet vezényelni.
