Demokratikus történelmének legviharosabb hat óráját élte át Dél-Korea, amikor kedd este váratlanul hadiállapotot vezetett be az ország elnöke, Jun Szogjol.
Hadiállapotot hirdetek, hogy megvédjem a szabad Koreai Köztársaságot az észak-koreai kommunista erők fenyegetésétől, hogy felszámoljam az aljas Észak-Korea párti felforgató erőket, amelyek elrabolják népünk szabadságát és boldogságát, és hogy megvédjem a szabad alkotmányos rendet
– mondta rendkívüli televíziós beszédében helyi idő szerint éjjel fél 11 körül.
Pár órával később, hajnali fél ötkor már vissza is vonta a rendelkezését, miután a parlament 190 képviselője (kormánypárti és ellenzéki egyhangúlag) megszavazta a szükségállapot feloldását hajnali egy körül.
Erre a parlamentben 300 katonával jelen levő hadsereg még úgy reagált, hogy nekik kötelességük a hadiállapot jogrendje szerint eljárni, amíg az elnök fel nem oldja az intézkedést, a törvények értelmében azonban az elnöknek a 300 fős parlament többségi döntése nyomán nem maradt választása, mint a hadiállapotról szóló rendelkezés visszavonása.
Miért rendelte el Jun a hadiállapotot?
Kedd esti rendkívüli televíziós beszédében Jun Szogjol azzal indokolta a rendkívüli jogrend bevezetését, hogy a parlamenti többséggel rendelkező ellenzék „államellenes tevékenységet” folytat és „megbénítja a közigazgatást” (hadiállapotot Dél-Koreában a 1980-as évek óta nem vezettek be, a legutóbbi az akkori katonai diktatúra lassú végét jelentette).
Az államfő lépését az előzte meg, hogy a törvényhozás költségvetési bizottságában is többségben levő, liberális Demokrata Párt blokkolta a jövő évi költségvetés elfogadását, és vádemelést indítványozott többek között a főügyész ellen. Jun szerint a parlamentet arra használja fel az ellenzék, hogy eljárásokat kezdeményezzenek a kormány tagjai ellen (a parlament hivatalba lépése óta 32 esetben történt ilyen), közben pedig akadályozzák a kabinet munkáját.
A Nemzetgyűlés, amelynek a szabad demokrácia alapját kellene képeznie, szörnyeteggé vált, amely elpusztítja azt
– érvelt televíziós beszédében.
Az államfő Park Anszu tábornokot bízta meg a hadiállapot érvényesítésével, amelynek része „minden politikai tevékenység” betiltása és „minden sajtótermék és publikáció a haditörvény-parancsnokság felügyelete alá kerülése”. A tábornok csütörtöki parlamenti meghallgatásán azt mondta, ő is csak a beszédből tudta meg kinevezését, a parlamentbe nem ő irányította a katonákat, helyette valószínűleg a védelmi miniszter tett így.
