Nagyvilág

Maduro brutális erőszakhullámot szabadított Venezuelára

Alfredo Lasry R / Getty Images
Alfredo Lasry R / Getty Images
Venezuelán újabb politikai krízis és tüntetési hullám söpör végig, miután a rezsim feltételezhetően elcsalta a július végi elnökválasztást. A hatalom ellenzékiek letartóztatásával, zaklatásával, emigrációba kényszerítésével válaszolt. A tüntetőket pedig már nemcsak a rendőrséggel, hanem motoros bandákkal is oszlatják. Maduro sorsa azon áll vagy bukik, hogy az USA visszavezeti-e a teljes olajembargót. Az érintett cégek azért lobbiznak, hogy ne tegye.

Venezuelában július 28 végén tartottak elnökválasztást, amelyet a hivatalos eredmények szerint a regnáló elnök, Nicolás Maduro nagy fölénnyel nyert meg. Az ellenzék által ismertetett, a szavazógépek összesített számai alapján készült jelentés azonban épp ellenkező következtetésre jutott. Azaz valójában az ő jelöltjük, Edmundo González kapta a legtöbb voksot. Mivel a szavazást jól dokumentáltan csalások tarkították, amit az ellenzék bejelentése is megerősít, Maduro „győzelmének” kihirdetése hatalmas felháborodást okozott mind belföldön, mind nemzetközi szinten. Az ENSZ megfigyelői szerint a választás „nem ütötte meg az átláthatóság és az integritás legalapvetőbb mércéit sem”. Az amerikai Carter Központ, az egyetlen, a választást hivatalosan is felügyelő nemzetközi szervezet hasonlóképpen vélekedett.

Elnök legitimitás, megválasztott elnök hatalom nélkül

Augusztus elején több amerikai ország kormánya is úgy döntött, hogy Gonzálezt ismeri el megválasztott elnöknek. A legfontosabb az Amerikai Egyesült Államok, de a tiltakozók közé tartozik Javier Milei libertárius argentin elnök is. Ha Gonzálezt nem is ismerték el,

Maduro győzelmét még a baloldali vezetésű Brazília és Kolumbia sem fogadta el.

Ez azért lényeges, mert ezek az államok eddig barátibb hangot ütöttek meg a Maduro-rezsimmel, ráadásul Venezuela közvetlen szomszédai.

Jose Bula Urrutia / UCG / Getty Images A Nicolas Maduro kormánya elleni tüntetésen szavazási jegyzőkönyvek másolatait függesztették ki, melyek szerint Edmundo Gonzále a venezuelai elnökválasztás győztese.

Az USA szeptember közepén a caracasi rezsim 16 tisztviselőjét sújtotta szankciókkal, köztük a választási bizottság és az elcsalt eredményeket hitelesítő alkotmánybíróság tagjait is. Az intézkedés alá vont egyének külföldi bankszámláit befagyasztották, a jövőben nem bonyolíthatnak nemzetközi tranzakciókat, és nem utazhatnak be az Egyesült Államok területére. A szankciók hatása azonban korlátozott: csak annyiban érvényesek, amennyiben Washington be tudja őket tartatni, és egyelőre magát Madurót nem is érintik.

„Ahelyett, hogy a venezuelai népnek a választóurnáknál kinyilvánított véleményét tiszteletben tartották volna, Maduro és képviselői magukat hirdették ki győztesnek, miközben elnyomták és megfélemlítették a demokratikus ellenzéket” – indokolta a döntést Anthony Blinken amerikai külügyminiszter.

Elemzők sokkal széleskörűbb büntetőintézkedésekre számítottak, mivel szerintük ahhoz, hogy Maduro hatalma meginogjon, a bejelentetteknél többre lenne szükség. A Biden-adminisztráció például egyelőre nem állította vissza az országot korábban sújtó teljes olajembargót, így több amerikai olajcég is folytathat kitermelést venezuelai területen. Washington szerint ugyanis a keményebb szankciók a venezuelai népnek ártanának. Mindemellett a döntés mögött prózaibb okok is meghúzódhatnak. Az említett

olajcégek, élükön a leginkább érintett Chevronnal, egyes sajtóinformációk szerint a színfalak mögött már augusztus óta azért lobbiznak, hogy Washington békéljen meg Maduróval, az olajkitermelés változatlan ütemű folytatása érdekében.

A teljes cikket előfizetőink olvashatják el.
Már csatlakoztál hozzánk? Akkor a folytatáshoz!
Ha még nem vagy a 24 Extra előfizetője, ismerheted meg a csomagokat.

Már előfizető vagyok,

Ajánlott videó

Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
Olvasói sztorik