Von der Leyen és Weber is beolvasott Orbánnak, megvolt a miniszterelnök első szócsatája Magyar Péterrel – három és fél órán át vitáztak a magyar elnökségről az EP-ben

Európát évek óta sújtja a migrációs nyomás – jelentette ki Orbán. A miniszterelnök szerint a külső határokat meg kell védeni, ehhez pedig az Uniónak pénzügyi segítséget kell nyújtania.

2015 óta Magyarország és én is komoly politikai vitákat vívok ebben az ügyben. Eddig minden kísérlet sikertelen volt. Külső hotspotok nélkül nem tudjuk.

Ha egyszer valakit beengedünk, azt nem fogjuk tudni hazaküldeni – tette hozzá a miniszterelnök. Szerinte egyetlen megoldás van: „csak azokat szabad beengedni, akinek előzetesen már erre megadtuk az engedélyt. Az EU menekültügyi rendszere ma nem működik”.

Orbán szerint erősödött az antiszemitizmus, a homofóbia és a nők elleni erőszak a migráció növekedésével. Többen is tiltakoztak Orbán felszólalása ellen, mire a miniszterelnök megismételte kijelentését.

A miniszterelnök bejelentette, a magyar kormány a Schengen Summitok megtartását javasolja, melyek alkalmával a tagállamok rendszeresen egyeztethetnek a határellenőrzésekről. Az év végéig történjen meg Bulgária és Románia schengeni csatlakozása – tette hozzá Orbán Viktor.

A migráció nem kompenzálja az EU népességének természetes csökkenését – folytatja a kormányfő. A 24. órában vagyunk a termelékenységet illetően, mert a leépülő ipari kapacitásokat, az elvesző munkahelyeket sokkal nehezebb visszaépíteni, mint megtartani. A tagállamok ezért gyors és határozott fellépést várnak az uniós intézményektől, a túlszabályozás enyhítését, megfizethető energiát, a belső piac erősítését, tőkepiaci uniót, a kereskedelempolitika szélesítését, blokkosodás helyett.

Orbán szerint ugyanakkor vannak sikerek is, ezek között említi az akkumulátoripar bővülését.

Új versenyképességi megállapodást akarunk a novemberi, budapesti csúcstalálkozón – hangoztatja a miniszterelnök.

Tisztességes közvetítőként konstruktív együttműködésre törekszik mindenkivel a magyar elnökség, de ez a feladat nem csak ügyintézés, politikai céljaink is vannak, a változás hangja és katalizátora akarunk lenni – jelentette ki Orbán. Mint mondta, problémákat vetünk fel és javaslatokat teszünk, de a döntést nem a magyar elnökségnek, hanem az uniós intézményeknek kell meghozniuk.

A miniszterelnök a legnagyobb problémaként a versenyképességet említi: az unió versenyképessége és termelékenysége romlik, a gazdasági növekedés csekély, az energia megdrágult, emiatt a termelés visszaesett. A magyar elnökség azt javasolja, hogy ne ringassuk magunkat abba az illúzióba, hogy a zöld átmenet önmagában megoldást jelent erre a problémára, a dekarbonizáció nem jelentheti munkahelyek megszűnését, klímapolitikát nem lehet iparpolitika nélkül folytatni – mondja, az autóipar helyzetére utalva.

Azért jöttem, hogy ébresztőt fújjak, Draghi és Macron elnök úr példáját követem. Az Európai Uniónak változtatnia kell – kezdte nyitóbeszédét Orbán Viktor. Elmondta, hogy első elnökségük idején is válságokat kellett kezelniük, és ezt sikerrel meg is tették.

Nem volt könnyű, de a munkánk ma sokkal nehezebb. Az unió helyzete ma súlyosabb, mint 2011-ben. A miniszterelnök beszélt a migrációs válság fenyegetéséről, a háborúkról, melyek eszkalációval fenyegetnek.

Európát lassú agónia fenyegeti

– idézte Orbán Draghit.

A miniszterelnök már kedden megérkezett Strasbourgba, ahol sajtótájékoztatót is tarott. A rendezvény kisebb botránnyal indult: a DK ifjúsági szervezetének egyik tagja rontott a miniszterelnök asztalához, és nekiszegezte a kérdést, hogy mennyiért adta el a hazát. A miniszterelnök később csak egy „újabb DK-s pojácaként” hivatkozott rá. Orbán a sajtótájékoztatón a többi között arról beszélt, hogy:

• javítani kell az Európai Unió gazdasági termelékenységén, ezért egy új európai versenyképességi paktumot fogadtatna el a vezetőkkel.
• A migráció kérdésében megismételte 2015 óta meglévő álláspontját, és hangsúlyozta, hogy külső hotspotokra van szükség.
• Azt is javasolta, hogy az euróövezeti csúcstalálkozók mintájára vezessék be a schengeni csúcstalálkozók rendszerét is.
• Az EU nyugat-balkáni bővítését is sürgette a miniszterelnök, külön kihangsúlyozva, hogy mindebből nem lehet kihagyni Szerbiát sem.
• Végül kiadta a magyar soros elnökség jelszavát: „Make Europe Great Again”.

Orbán Viktor szeptember közepén ismertette volna a soros magyar elnökség programját, de az árvízhelyzetre tekintettel Magyar Péter pártja ennek elhalasztását kérte. A miniszterelnök nem sokkal később bejelentette, hogy marad az országban. Magyar akkor a döntést úgy kommentálta: a kormányfő helyes döntést hozott, mert szerinte „ilyen súlyos árvízi helyzet idején nincs helye politikai vitáknak, teljes nemzeti összefogásra van szükség”.

Az Európai Parlament szerdán kilenc órától meghallgatja Orbán Viktort Strasbourgban. A miniszterelnök bemutatja Magyarország soros elnöki programját, nyitóbeszéde után pedig éles vitára lehet számítani. Várhatóan felszólal majd Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke, majd szót kapnak a frakcióvezetők is. Magyar Péter, a Tisza Párt elnöke és EP-képviselője már régóta készül a vitára, igaz, nagy szócsatára nem lehet számítani, Magyarnak ugyanis csak pár perce lesz a felszólalásra. Dobrev Klára is jelezte már, hogy elsőként szól majd a miniszterelnökhöz a szociáldemokrata frakcióból.