Kis túlzással tavaly október óta hetente történik „precedens nélküli”, a maga nevében kivételes esemény a Közel-Keleten. Izrael történetének legnagyobb terrortámadását, a 21. század legnagyobb napi halálos áldozatszámát adó gázai háborút, valamint az Izrael elleni első közvetlen iráni támadást követően az elmúlt napokban újabb két példátlan eseménnyel bővült a sor.
- A jemeni húszik elkövették történetük első halálos áldozattal járó dróntámadását Tel Avivban, amely során legalább egy ember meghalt és tíz megsebesült.
- Erre válaszul Izrael, szintén történetében először, válaszcsapást mért a húszik által irányított jemeni város, Hudejda kikötőjére.
A támadás nem csak ebből a szempontból volt különleges. Az izraeli légierőnek ez volt az ország határaitól legmesszebb, mintegy 1800 kilométerre elkövetett akciója. Ez a távolság nagyobb, mint ami Izrael határai és Irán fővárosa, Teherán között van, és megfelel annak, A légicsapásban vasárnapi adatok alapján hárman meghaltak, és majdnem száz ember megsebesült, ráadásul, mivel az izraeli vadászgépek egy olajlétesítményt találtak el, a tűz apokaliptikus látványt nyújtott.
A Benjamin Netanjáhu által vezetett izraeli kormány megtorló akciójának két célja volt.
- Egyrészt, hogy megmutassa az izraeli társadalomnak, képes választ adni a húszik tel-avivi akciójára,
- másrészt pedig, hogy elrettentse a húszikat további, Izrael elleni akcióktól.
Bármennyire is kénytelen Izrael gyakorlatilag két fronton (a Gázai övezetben és a libanoni-izraeli határon) tényleges háborút vívni, a biztonságpolitikai gondolkodást továbbra is az elrettentés visszaállításának igénye határozza meg. A jemeni húszik esete ugyanakkor épp azt mutatja be az eddigieknél is világosabban, hogy ez a stratégia nagy valószínűséggel már nem működik.
