Nagyvilág

A NATO-t és Ferenc pápát szeretjük, Zelenszkijt és a Türk Tanácsot nem – kutatás a magyarok külpolitikai véleményéről

24.hu
24.hu
  • A magyarok többsége szerint az ország helye Nyugaton van, de a kormánypártiak körében visszaesett a nyugati orientáció támogatottsága.
  • A nemzeti szuverenitás védelme, az együttműködés nyugati szövetségeseinkkel és a jószomszédi viszony a legfontosabb magyar külpolitikai célok a választók szerint.
  • Ausztriát látják a magyarok a legfontosabb partnernek, 2024-ben Ukrajna került a lista végére, és az utóbbira nagyobb fenyegetésként tekint a magyar társadalom, mint Oroszországra.
  • Ukrajnával kapcsolatban már csak a humanitárius segítségnyújtásnak van támogatottsága, az ukrán menekültekhez való hozzáállás pedig romlik.
  • A NATO-tagságot tartják a legtöbben előnyösnek, és nem gondolják a magyarok, hogy a NATO vagy az EU széteshet a következő húsz évben.
  • A magyarok háromnegyede 25 év után is támogatja az ország NATO-tagságát, és egyetért Svédország csatlakozásával.
  • Enyhe romlás tapasztalható a magyarok USA-képében, de még mindig katonai és politikai világhatalomnak tartják, míg Kína nagyhatalmi imázsa erősödött.
  • Izraeli-palesztin konfliktus: jogosnak, de aránytalanul nagymértékűnek tartják a magyarok az izraeli válaszcsapásokat.
  • Ferenc pápa a legnépszerűbb külföldi közszereplő, Volodimir Zelenszkij már olyan népszerűtlen, mint Vlagyimir Putyin.

A magyarok abszolút többsége szerint hazánk hagyományosan a Nyugathoz tartozik értékek tekintetében, így a jövőben is a nyugati partnereink felé kell törekednünk. A kormánypárti szavazók relatív többsége (37 százalék) is Magyarország nyugati orientációját támogatja, azonban az egy évvel ezelőtti helyzethez képest 9 százalékponttal kevesebben értenek egyet ezzel, és minden negyedik Fidesz-KDNP-szavazó (25 százalék) nem – derül ki a Policy Solutions friss kutatásából.

A felmérés szerint a magyarok negyede úgy véli, hogy hazánknak az lenne az érdeke, hogy Oroszországhoz közeledjünk és távolodjunk az Európai Uniótól. Fontos azonban hangsúlyozni, hogy a magyar társadalom relatív többsége (43 százalék) továbbra is elutasítja a szorosabb együttműködést az oroszokkal.

Az egy évvel ezelőtti kutatással összhangban a magyar külpolitika céljának leginkább

  • a nemzeti szuverenitás védelmét (35 százalék),
  • a nyugati szövetségeseinkkel való együttműködést (29 százalék),
  • valamint a szomszédos országokkal való kapcsolatok mélyítését (29 százalék) tartják a magyarok.

A válaszadók a legkevésbé azokat a külpolitikai célokat preferálják, melyek kevésbé járnak direkt politikai vagy gazdasági haszonnal hazánk számára:

a kevésbé fejlett országok támogatása, a keresztény értékek védelme, a magyar kultúra népszerűsítése egyaránt az utolsó helyeken szerepelt minden politikai tábor esetében.

A megkérdezettek 41 százaléka számára az Ausztriával fenntartandó szoros partneri viszony kiemelt prioritást élvez, ami jelentős, 11 százalékpontos növekedés 2023-hoz képest. Az előző év listavezetője, Németország ezúttal a második, az Egyesült Államok pedig ismét a harmadik.

A kutatásban egyenként is rákérdeztek 19 országra. E szerint is Ausztriával tartanának fent szoros együttműködést a legtöbben (84 százalék), de Németország (80 százalék) és Horvátország (79 százalék) is rendkívül jó értékelést kapott. Utánuk a visegrádi országok következnek. Az utolsó helyeken 2024-ben Ukrajna (39 százalék), Oroszország (48 százalék), Dél-Korea (52 százalék) és Kína (59 százalék) áll.

Ukrajna esetében jelentős visszaesés mutatható ki. 2023-ban a magyarok 53 százaléka tartott volna fent szoros partneri kapcsolatot a szomszédos országgal, azonban 2024-ben már 14 százalékponttal kevesebben értenek egyet ezzel.

A teljes cikket előfizetőink olvashatják el.
Már csatlakoztál hozzánk? Akkor a folytatáshoz!
Ha még nem vagy a 24 Extra előfizetője, ismerheted meg a csomagokat.

Már előfizető vagyok,

Ajánlott videó

Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
Olvasói sztorik