Az 52 esztendős Daniel Dines szó szerint a semmiből kezdte felépíteni a karrierjét és a vagyonát, amikor 1995–1996-ban a Microsoft programozókat toborzott Romániából, ő pedig jelentkezett, és fel is vették a seattle-i központba évi bruttó 60 ezer dollár fizetéssel. Saját bevallása szerint nem tudott alkalmazkodni a kinti körülményekhez, és öt év múlva hazatért Romániába. Társtulajdonosként megalapította a gyártási folyamatok automatizálásával, robotizálásával foglalkozó UiPath céget, amely 2021-ben mintegy hatmilliárd dolláros értékkel felkerült a New York-i Tőzsdére, jelenlegi értéke pedig már hétmilliárd dollár körül mozog. A főként az Egyesült Államokban tartózkodó Dines vagyonát – amely egy esztendő alatt 1,1 milliárddal nőtt – most 2,7 milliárd dollárra becsülte a Forbes (Forbes Billionaires 2024). Dines egy interjúban bevallotta, a UiPath első megrendelője egy számukra addig ismeretlen indiai cég volt, ma pedig már több mint 600 alkalmazottal dolgoznak szerte a világon, közülük 250-en Romániában fejlesztik a vállalkozást.
A nemzetközi listán 1545. helyen álló második leggazdagabb román az ex-teniszező Ion Țiriac, aki Ilie Nastaséval párosban 1970-ben megnyerte a Roland Garrost, de nemzetközi hírét azzal alapozta meg, hogy 1983–1990 között ő menedzselte Boris Becker topteniszezőt. Most, 84 esztendősen is aktívan igyekszik duzzasztani vagyonát, a rendszerváltás után saját bankot, légitársaságot is alapított, évente szervez-finanszíroz ATP-tenisztornákat Romániában, márkaképviseleti szinten annak idején behozta a Mercedest, számtalan ingatlanügyletet vezényelt le az országban, idén pedig bejelentette, hogy állami támogatás nélkül épít Bukarestben egy lakásokat, irodákat, uszodát és fedett sportcsarnokot is magába foglaló komplexumot, amelyre minimum 100 millió eurót áldoz.
A vagyonát tavaly 50 százalékkal gyarapító Mészáros Lőrincet ezen a listán még Románia barkácsáruház-királyai is beelőzték, mert a Forbes magazin kétmilliárd dolláros vagyonnal az 1623. helyre rangsorolta az 57 esztendős Dragoş Pavalt, aki testvérével, Adriannal alapította meg és fejlesztette országos hírűvé a Dedeman-láncot. A listán Adrian a 2152. helyen áll 1,4 milliárd dollárral. Az 1992-ben alapított Dedeman barkácsáruházlánc ma 57 üzlettel rendelkezik Romániában – kedvező áraik miatt a határ menti boltjaikban pörgetik a forgalmat a napi szinten rendszeresen érkező magyarországi vevők, akik építőanyagoktól, festékektől, fürdőszoba-felszereléseken át a szerszámokig mindent vásárolnak és jelentős összegeket költenek náluk.
A fiúk a turizmusba is beszálltak, miután tavaly májusban megvásárolták Olaszországban a Garda-tó partján lévő, 1884-ben épült Grand Hotel Gardone szállodát. A vételár üzleti titok, azt viszont bejelentették, hogy 45 millió eurót költenek a felújítására, amely várhatóan 2027-ben fejeződik be, és ötcsillagos szállodaként nyitják meg a kaput.
A Forbes magazin mostani listáján a „legszegényebb” román állampolgár – aki szintén nem közbeszerzésekből hizlalta vagyonát – az 59 esztendős Ion Stoica. Az említett román dollármilliárdosokhoz hasonlóan távol tartja magát a bulvársajtótól, ritkán hallani róla. Társtulajdonosa és ügyvezető elnöke a Databricks start-up szoftver cégnek, és 1,2 milliárd dollárjával a 2410. helyet foglalja el a listán. Amikor nem a mesterséges intelligencia előnyeit „árulja” magáncégeknek, a Kaliforniai Egyetemen oktat.
Fagylaltárusból lett „arc nélküli milliomos”
A leggazdagabb romániai magyar kétségkívül a Digi telekommunikációs és médiabirodalom többségi tulajdonosa (megálmodója és felépítője), az 53 esztendős nagyváradi Teszári Zoltán, aki 400–500 millió eurós vagyonnal a Forbes Románia rangsorában a 14. helyet foglalja el. Első viszont a legdiszkrétebb üzletemberek szűk klubjában, hisz köztudott róla, hogy szó szerint mániákusan menekül nem csupán a szereplésektől, de még a fotótól is. (A Digi Magyarországon is terjeszkedésbe kezdett, de mielőtt nagyobbat haraphatott volna a piacból, a kormányzati közreműködéssel felpuffasztott 4iG Nyrt. felvásárolta 232 milliárd forintért.) Az „arc nélküli milliomosként” is emlegetett Teszári fagylaltárusítással kezdte üzleti karrierjét a 90-es években, majd felismerte, hogy a rendszerváltást követően mekkora az igény az otthonokban a kábelen behozott televíziózásra. A cégcsoport bevételgyára ezért nem véletlenül a mai napig kétségtelenül az RCS&RDS szolgáltató. A kábeltévézés profitjából építette fel birodalmát, potenciált látva a mobiltelefon-piacon – a jelentős romániai diaszpóra miatt már Olaszországban és Spanyolországban is –, a rádiózásban és nem utolsó sorban a mai napig profi szinten működtetett 24 órás Digi-hírtelevízióban (több sport-, film- és természettudományi csatornával bővítve), miközben a magán hírtelevíziók piacán Romániában ádáz a konkurencia.
