Örülünk annak, hogy van közép-európai jelölt, s még egyszer elmondom, azt gondoljuk, hogy itt lenne az ideje annak, hogy komolyan megvitassuk azt a kérdést, hogy hogyan fordulhat elő az, hogy a NATO-nak még soha nem volt a közép-, illetve kelet-európai térségből kikerülő főtitkára
– nyilatkozta április 3-án Szijjártó Péter külgazdasági- és külügyminiszter Brüsszelben. Az Észak-atlanti Szerződés Szervezetének főtitkári posztjára ugyanis pályázik Klaus Iohannis, Románia 2014 óta hivatalban lévő köztársasági elnöke is.
A dolog szépséghibája, hogy Iohannis meglepetésszerű bejelentkezése a NATO vezetői tisztségére, majd a magyar és a román kormány támogatásáról való biztosítása azután érkezett, hogy az USA, Nagy-Britannia, Németország és Franciaország vezetésével több mint 20 ország már Mark Rutte holland ügyvezető kormányfő mellett tette le a voksát.
Klaus Iohannis
Csiki Varga Tamás, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem (NKE) John Lukacs Intézetének tudományos főmunkatársa úgy véli, nem arról van szó, hogy a magyar kormány teljes mellszélességgel ki akar állni Iohannis mellett, hanem hogy el akar fordulni Ruttétól.
Ruttéval évekre visszamenő vitái voltak a magyar kormánynak, különösen az úgynevezett „gyermekvédelmi törvény” és a EU-s pénzek jogállamisági feltételekhez kötésével kapcsolatos konfrontációik miatt. 2021-ben, a pedofilok ellen hozott, de homofóbiája miatt támadott törvény kapcsán a holland politikus például azt mondta, hogy „térdre kell kényszeríteni Magyarországot”, illetve a jogállamisági aggályok miatt azt is, hogy Magyarországnak „nincs többé helye az EU-ban”. Hollandia az orosz-ukrán háború kapcsán is más véleményen van, mint az Orbán-kormány, tavaly év végén például Rutte 18 darab F-16-ost ajánlott fel a megtámadott ország számára.
Csiki Varga szerint „Iohannis viszonylag váratlanul történő megjelenése kapóra jött” a magyar kormánynak.
A most távozó főtitkár, Jens Stoltenberg elődjét, a 2009-ben megválasztott Anders Fogh Rasmussent is csak nehezen sikerült konszenzussal megválasztani, mert a folyamatot a törökök sokáig akadályozták (ennek az volt az oka, hogy még 2005-ben, dán miniszterelnökként nem határolódott el a Mohamed-karikatúrák ügyében).
Rutte támogatói attól tartanak, hogy Magyarország szavazatát lesz a legnehezebb megszerezni a holland ügyvezető miniszterelnök számára.
Az NKE John Lukacs Intézetének tudományos főmunkatársa szerint Rutte elutasítása mögött sokkal inkább személyes ellentétek húzódnak meg, míg Iohannisnál a „hagyományosan vegyes magyar-román kapcsolatok” újabb fordulójáról van szó.
Iohannis támogatása sem lenne ugyanis egyértelmű a magyar kormány szempontjából, hiszen a román államfővel is többször összezördült már a kormány. Egyszer a román diszkriminációellenes hatóság magyarellenes gyűlöletbeszéd miatt meg is büntette a jelenlegi államfőt, Szijjártó Péter pedig egy alkalommal úgy nyilatkozott Iohannisról:
Románia elnöke sajnos egy szélsőségesen magyarellenes politikus.
Kelet-közép-európaisága mellett nehezen találni olyat Iohannis életművében, ami vonzó lehet a jelenlegi magyar vezetés számára, vagy ami különbséget jelent Ruttéval szemben:
- ahogy országa, úgy ő is egyértelműen EU- és NATO-párti,
- az orosz befolyásolási próbálkozásokat komolyan veszi,
- közreműködésével Románia maradt az egyetlen szomszédos állam, amely nem vezetett be korlátozásokat az ukrán gabonaimporttal szemben,
- támogatja Ukrajna EU-tagfelvételi folyamatát.
Ilyen szempontból két rossz közül a kevésbé rosszat próbálja támogatni a magyar kormány
– mondta lapunknak Csiki Varga Tamás, aki szerint ugyanakkor Iohannisnak nincs komoly esélye, hacsak nem tudja meggyőzni a nagyhatalmakat. Megjegyezte ugyanakkor, hogy a román elnöknek mégis van erőssége is, mégpedig az, hogy nem fogalmazott meg ellene senki éles elutasítást. Ruttéval szemben viszont kritikákat fogalmazott meg a török, a szlovák, a magyar és a román fél is.
Recep Tayyip Erdogan feltételekhez kötötte a holland megszavazását. A törökök például azt akarhatják, hogy Rutte ne legyen elfogult az EU-tagok – különösen a velük problémás viszonyban álló Görögország és Ciprus – iránt, és hogy ne legyenek a NATO-tagok közötti védelmi exportkorlátozások.
A jelenlegi terv az, hogy a NATO júliusi washingtoni csúcstalálkozóján fogadják el a tagállamok az új főtitkár személyét, „ez lenne a kulturált megoldás, hiszen ott a szövetségnek demonstrálnia kell a politikai egységét”, illetve ebben az esetben egy nyugodt átadás-átvételi folyamatot folytathatnak le, míg Jens Stoltenberg jelenlegi főtitkárnak ősszel jár le a mandátuma, ismertette Csiki Varga.
A magyar – illetve a román, a szlovák és török – kormánynak is az lehet a célja, hogy valamit kér Rutte elfogadásáért, ennek érdekében akár a júliusi céldátumot is megtorpedózhatják. Hogy mik lehetnek a magyar kérések, nem tudni, „mint ahogy a svéd NATO-csatlakozás kapcsán sem lehetett tudni, hogy mi volt pontosan az, amit el akartunk érni” – mondta lapunknak Csiki Varga.
A tervet bármelyik tagállam elhúzhatja, ameddig csak akarja, ha ennek a diplomáciai súlyával képes együtt élni
– véli Csiki Varga. A románok nagyon erős atlantisták, nem érdekeltek az ügy ellehetetlenítésében, a törökök komoly feltételeket vethetnek fel, de ahogy a svéd esetben is, mikor megkapták, amit akartak, elfogadták a csatlakozást.
A Bloomberg a napokban arról írt, hogy a keleti országok nagyobb beleszólást akarnak a NATO döntéshozatalába, kulcspozíciókat szeretnének Rutte támogatásáért cserébe, az említett államokon kívül a lengyelek is, bár ők támogatják a holland kormányfőt, aki 2010 óta van a posztján, de 2023 nyarán lemondott a miniszterelnöki pozícióról, bejelentette a visszavonulását, és még azt is megpendítette, hogy főállású tanár lesz. Az új kormány azonban azóta sem alakult meg.
– Megengedhetetlen, hogy az idén tárgyalt vezető állások egyikét se töltse be Kelet-Európából valaki – nyilatkozta Iohannis még februárban, a főtitkári posztra való bejelentkezését megelőzően. Jelenleg a több mint egytucatnyi posztból egy pozícióban találni kelet-európait. Stoltenberg helyettesét, aki éppen román: Mircea Geoana. A korábban a román Szociáldemokrata Pártot és a román parlament felsőházát is vezető politikus kapcsán azt hallani, ő éppen hazatérne, és Iohannis utódja lenne.
