Olaf Scholz kancellár akadályozta meg, hogy Ursula von der Leyenből NATO-főtitkár legyen – írta a Welt am Sonntag. A döntés állítólag von der Leyen politikai háttere és Oroszországgal szemben képviselt álláspontja miatt született.
Von der Leyen eddig befutó jelöltnek számított a NATO vezetői posztjára, a jelölését tavaly még Antony Blinken amerikai külügyminiszter is javasolta Joe Biden elnöknek.
Scholz kancellár azonban megtorpedózta a jelöltséget, a Németországi Kereszténydemokrata Unióhoz (CDU) fűződő kapcsolataira hivatkozva. A Welt am Sonntag forrásai szerint Scholz túl jelentősnek ítélte a főtitkári szerepkört ahhoz, hogy átengedje az ellenzéki CDU egyik tagjának. Ezenkívül aggodalmak merültek fel von der Leyen Oroszországgal szembeni keményvonalas hozzáállása miatt is. Scholz szerint ez potenciálisan akadályozhatja majd a hosszú távú diplomáciai erőfeszítéseket.
A Bloomberg beszámolt arról is, hogy Törökország feltételesen támogatja Mark Rutte holland miniszterelnököt a NATO főtitkáraként, jelezve, hogy folyamatban lévő tárgyalások zajlanak a tagállamok között a vezetői kinevezésekkel kapcsolatos konszenzus biztosítása érdekében.
Más potenciális jelölteket, köztük Mette Frederiksen dán miniszterelnököt és Kaja Kallas észt miniszterelnököt is értékelték, de a diplomáciai kapcsolatok és az Oroszországgal szembeni radikális álláspontjuk miatt ők kerültek be a legesélyesebbnek számító körbe.
Jens Stoltenberg jelenlegi NATO-főtitkár mandátuma 2024 októberében jár le, utódjának kiválasztása sürgető kérdéssé vált, amelyhez valamennyi NATO-tag egyhangú jóváhagyása szükséges. Mark Rutte éllovassá válásával a megbeszélések és tárgyalások a következő hónapokban várhatóan intenzívebbé válnak, a döntés júniusra várható.
