A magyar mintát követő Szuverenitásvédelmi Hivatal megalakításának szükségessége sem kormányzati, sem ellenzéki politikusok szájából nem hangzott el Romániában, egyszerűen azért, mert a parlamenti pártok retorikájában és tágabban, a közéletben mindenki úgy tudja, hogy az ország szuverenitását az alaptörvény garantálja, ezért felügyeleti, ellenőrzési szerv létrehozása nincs napirenden.
Még feltételezésnek is túlzás, hogy Lánczi Tamás esetleg összekeverte Romániát a Moldovai Köztársasággal, ahol 2023. december 28-án a törvényhozás megszavazta a Kommunikációs Stratégia Dezinformációellenes Központ (CCSCD) megalakítását. Bukarest keleti és baráti szomszédja elsősorban a háború miatt a nyakába zúduló orosz dezinformációs kampányokkal indokolta a központi hivatal létrejöttét, ám arra ügyeltek, hogy bevonják a civil szférát is. Habár az intézmény élére Ana Revenco korábbi belügyminisztert nevezték ki, a CCSCD vezető tanácsában helyet kapott a többi között Valeriu Pasa, a WatchDog elnöke, illetve Petru Macovei, a moldovai Szabad Sajtó Egyesület (API) vezetője. A tagok véleménynyilvánítási szabadságára jellemző, hogy miután tavaly ősszel Maia Sandu államfő a Patriot (Hazafi) nevet javasolta az új hivatalnak, Pasa ezt marhaságnak nevezte, mondván, ez egy éves munkájukat tenné tönkre.
A közösségi oldalakon burjánzó dezinformáció ugyanakkor a romániai kormányzati kommunikációban is gyakran megjelenik. A ProTV hírtelevízió arról számolt be, hogy a román állam két olyan rendszert helyezett üzembe, melyek képesek nyomon követni és elemezni a román állampolgárok által a honlapokon, közösségi oldalakon publikált hozzászólásokat, anyagokat, de ezek száma vélhetően nagyobb is lehet.
A mesterséges intelligenciát állították szolgálatba
Az egyik, a kormány által nem titkolt, a mesterséges intelligenciára alapozó, úgynevezett „robot ION”, amely 2023. március 1-jén állt munkába az akkori miniszterelnök, a liberális (PNL) Nicolae Ciuca szolgálatában azért, hogy a kormányzat a döntései során jobban figyelembe véve a választók mindennapi problémáit. (Romániát a PNL és a Szociáldemokrata Párt, a PSD koalíciója kormányozza, miután a felek megegyeztek a miniszterelnökök rotációjában is.)
Ciuca azt mondta, a mesterséges intelligencia a kormányfő munkáját segíti azzal, hogy „azonosítja, összegzi a hasznos információkat a döntéshozók számára”, ugyanakkor kicsemegézi a fontos adatokat. Magyarán, az ION mindent lát, elemez és tárol, amit a román állampolgárok a kormányról mondanak a közösségi oldalakon.
A program romániai és külföldi egyetemek, kutatóközpontok együttes munkája.
Nem múlt el sok idő, és a külügyminisztérium októberben megvásárolt az MWare Solutions-től egy szintén a mesterséges intelligenciára alapozó rendszert, amely gyakorlatilag azonnal látja a portálokon, blogokon vagy influenszerek, közszereplők, politikusok oldalain megjelenő híreket, véleményeket. Hivatalosan a célja a dezinformáció, a befolyásolás leleplezése. A program 2023. december 17-étől működik, és a külügy 3,19 millió lejt (körülbelül 230 millió forintot) fizetett érte.
A ProTV rákérdezett a kormánynál, hogy hány hasonló, dezinformációellenes program működik még az országban, ám furcsa módon azt válaszolták, hogy ilyenről nincs tudomásuk, a kormány főtitkársága és kancelláriája nem vásárolt hasonló informatikai rendszereket, a hírtelevízió érdeklődjék a minisztériumoknál. A 24.hu kérdésére a parlament védelmi, nemzetbiztonsági bizottságának egyik, neve elhallgatását késő tagja is azt mondta, nincs tudomása hasonló központi intézkedésről, „de Romániában bármi egyik napról a másikra megtörténhet”, tette hozzá. Azt a szakemberek is elismerik, hogy szükség lenne egy kormányzati dezinformációellenes programra, ám erre még nem született konkrét elképzelés.
A külföldről kapott pénzt nem költhetik kampány-befolyásolásra
Romániában az alapítványok, egyesületek szponzorációjára vonatkozó törvény értelmében a civil szervezetek külföldről is elfogadhatnak támogatást anélkül, hogy ezeket külön be kellene jelenteniük az adóhivatalnak (ANAF), vagy rettegniük kellene, hogy egy „szuverenitásvédelmi hivatal” bekopog hozzájuk ellenőrzésre. A pártok viszont a pártfinanszírozási törvény értelmében csak román állampolgársággal is rendelkező magánszemélyektől, vagy Romániában is bejegyzett külföldi civil szervezetektől fogadhatnak el pénzadományt. Kivétel, ha akármelyik EU-tagállamban élő, román állampolgársággal ugyan nem rendelkező, de az országban lakcímet felmutató magánszemély tagja a pártnak.
Romániai vagy külföldi magánszemély egy évben a mindenkori bruttó minimálbér 200-szorosát adományozhatja, jogi személy – például egy alapítvány – pedig az 500-szorosát. Jelenleg a bruttó minimálbér 660 euró, vagyis egy magánszemély 132 000 eurót utalhat kedvenc pártjának, jogi személy pedig 330 ezret. A megszorítás, hogy aki a minimálbér tízszeresénél többet utal, annak a nevét a következő évi elszámoláskor kötelező jelenteni. Azt viszont bizonyítani kell, hogy a külföldről kapott összegeket nem költötték kampány-befolyásolásra. Nem véletlen, hogy a nagy pártok előszeretettel vásárolnak a kinti pénzekből kampánycélt szolgáló irodabútorokat, -eszközöket, mert az elszámolható.
A 2024-es esztendő Romániában is választási év – uniós, helyhatósági, parlamenti és elnökválasztás is lesz –, így aztán a két kormánypárt számít a kint dolgozó, becslések szerint ötmillió fős diaszpórára. Akik szimpátiájuk alapján különösebb regisztrációs, ellenőrzési kényszer nélkül utalhatnak egyénenként pár száz eurót a pártkasszába, ez pedig a kampányban akár több millió eurót is jelenthet. Nem véletlen, hogy a PNL és a PSD több olasz, spanyol, francia városban – ahol jelentős a román diaszpóra – nyitott az elmúlt években irodát.
A támogatási kedvet növelheti, hogy a romániai diaszpóra most már levélben is szavazhat, miután korábban a nyugati nagyvárosokban a voksolást rendszeres tüntetések színezték, mert a lassú folyamat miatt urnazáráskor még százával várakoztak az utcán.
