A Magyar Nemzeti Bank közel 14 millió euróval tervez hozzájárulni a Nemzetközi Valutaalap szegénységcsökkentő és fenntartható növekedést támogató alapjához – ezt jelentette be Virág Barnabás, az MNB alelnöke az IMF és Világbank közös, a marokkói Marrákesben megrendezett éves közgyűlésén.
A közgyűlés egyik központi kérdése idén a globális szegénység csökkentése.
A cél érdekében az IMF a Szegénységcsökkentő és Növekedést Támogató Alapjából kedvezményes hitelt nyújt alacsony jövedelmű, nagy adóssággal rendelkező fejlődő országoknak. Az alap forrásai „erős, stabil gazdasági fundamentumokkal rendelkező országok” adományaiból tevődnek össze.
Ahogy az az MNB közleményéből kiderül, Magyarország is felkérést kapott az IMF-től, és:
Ezen felhívásnak eleget téve a Magyar Nemzeti Bank – mint Magyarország IMF-beli tagságával összefüggő valamennyi feladatot elsődlegesen ellátó intézmény – megvizsgálta a hozzájárulás lehetőségét jogi, likviditási, illetve hitelkockázati szempontból. Mindezek figyelembevételével arra a döntésre jutott, hogy egy, az IMF-nél elhelyezett specifikus befektetés hozamán keresztül 11 millió SDR értékű felajánlást tesz.
A közlemény úgy fogalmaz, hogy „Magyarország felajánlása nemcsak hazai mércével tekinthető történelminek, hanem abból a szempontból is, hogy az Európai Unió feltörekvő országai között ezzel hazánk fogja a legnagyobb összegű hozzájárulást tenni ezen forrásgyűjtési kampányban”.
A dokumentum legszebb/legelgondolkodtatóbb mondata így néz ki:
Hazánk és az IMF kapcsolatai az elmúlt években folyamatos fejlődésen mentek keresztül, amelynek egy újabb mérföldköve, hogy immáron a magyar hatóságok biztosíthatnak forrást az IMF céljaihoz.
Néhány adalék a hírhez:
- az Orbán-kormány már az első kétharmados ciklusában összerúgta a port az IMF-fel
- Orbán Viktor még egy tavaly decemberi kormányinfón is úgy fogalmazott hazánk külső finanszírozása kapcsán, hogy „az IMF-től mindenki ódzkodik, mert ahhoz, hogy pénzt adjon, ahhoz mindenféle kéréseket teljesíteni kell… a legjobb pénz a pénzpiaci pénz”
- valamint, ahogy egy júliusi cikkünkben írtuk: a Magyar Nemzeti Bank bődületes mértékű veszteséget halmozott fel, ami „elsősorban a jegybank és a kormányzat által 2017 óta kéz a kézben folytatott magas nyomású gazdaságpolitikából eredeztethető”.
