Dánia, Hollandia és az Egyesült Államok vezetésével egy új nemzetközi koalíció segítene Ukrajnának létrehozni F-16-os vadászgépeken alapuló jövőbeli légierejét – közölte szerdán a dán védelmi minisztérium.
Az új összefogás egyebek között az amerikai gyártmányú F-16-osok üzemeltetéséhez szükséges infrastruktúrát is segítene kiépíteni, ideértve a karbantartási létesítményeket. Elsőként Dánia és Hollandia tett ígéretet F-16-os harci repülőgépek átadására Ukrajnának, amely már elavultnak számító, szovjet gyártmányú gépparkkal rendelkezik.
Ez egy természetes lépés, miután Dánia már vezető szerepet vállalt az Ukrajnának nyújtott katonai segélyek tekintetében, különösen ami az F-16-osok átadását illeti
– hangoztatta Troels Lund Poulsen dán védelmi miniszter.
Dánia várhatóan jövő márciusban vagy áprilisban fogja leszállítani az összesen megígért 19 F-16-osból az első hatot – mondta a miniszter a TV2 dán televíziónak nyilatkozva. (MTI)
Az Ukrán Biztonsági Szolgálat (SBU) megnevezett két, jelenleg Oroszországban élő férfit, akik a gyanú szerint olyan információkat adtak át az oroszoknak, amelyek nyomán a háború egyik leghalálosabb rakétacsapását hajtották végre a Harkiv régióban található Hroza faluban – olvasható a Guardianen. A támadás október 5-én történt, egy kávézót lőttek szét, ahol 55 ember vesztette életét.
Az SBU szerint a gyanúsítottak a 30 éves Volodimir Mamon és 23 éves testvére, Dmitro Mamon, akik azóta Oroszországba menekültek. Az SBU által közzétett dokumentumok szerint Dmitro közlekedési rendőr volt, míg Volodimir is rendőri feladatokat látott el.
A biztonsági szolgálat telefonüzeneteket tett közzé Volodimir Mamontól, amelyben a célpont helyéről ad tájékoztatást.
Orbán Viktor miniszterelnök jövő szerdán felszólal a kínai Egy övezet, Egy út fórumon, Pekingben – válaszolta a Telex megkeresésére Havasi Bertalan, a miniszterelnök sajtófőnöke. A Politico korábban azt írta, hogy a magyar kormányfő is elfogadta a meghívást a kínai fórumra, amelyen egyébként Vlagyimir Putyin orosz elnök is ott lesz. A lap információi szerint a magyar kormányfő lesz a rendezvény egyetlen uniós vezetője.
A vasárnap átszakadt balti-tengeri gázvezetékben keletkezett károkat „meglehetősen nagy erő okozta” – jelentette ki szerdán Hanno Pevkur észt védelmi miniszter (képünkön balra), egy nappal azután, hogy a finn kormány bejelentette: szándékos akcióról lehetett szó. A Balticconnector tenger alatti gázvezeték mellett egy Finnországot és Észtországot összekötő távközlési kábel sérült meg vasárnap.
Kedden Helsinkiben közölték, hogy a károkat valószínűleg „külső behatolás” okozta, az okot vizsgálják. Pevkur a Reuters hírügynökségnek most arról beszélt, hogy a nyomozók egyelőre nem zárnak ki semmit.
Úgy tűnik, mechanikai behatás vagy mechanikai roncsolás történt.
A Gasgrid finn gázszolgáltató szerint hónapokat vagy akár még több időt is igénybe vehetnek a helyreállítási munkálatok. Petteri Orpo finn miniszterelnök sajtókonferenciáján aggasztónak nevezte a történteket, de arról igyekezett biztosítani mindenkit, hogy az ország energiaellátása stabil, illetve a telekommunikációs vezetéken keletkezett kár nem befolyásolja Finnország összeköttetését a külvilággal.
A finn és az észt üzemeltetők vasárnap észleltek szokatlan nyomáscsökkenést a Balticconnector gázvezetéken, és mivel felmerült a gyanú, hogy szivárgás állhat fenn, a vezetéket ideiglenesen lezárták. Az 77 kilométer hosszú gázvezeték a Balti-tenger alatt 2020 eleje óta köti össze a finnországi Inkoo LNG-terminált Paldiski észt kikötővárossal.
Tavaly szeptemberben az Oroszországot Németországgal a Balti-tenger alatt összekötő Északi Áramlat és az Északi Áramlat-2 gázvezetéken történtek robbanások, Svédország és Dánia gazdasági övezetében. Akkor négy helyen észleltek gázszivárgást. A vizsgálatok azt már megállapították, hogy szándékos merénylet történt, de felelőst mind ez idáig nem neveztek meg.
Újabb sajtótájékoztatót tartott Volodimir Zelenszkij Brüsszelben, ahol többek között arról beszélt, hogy a téli időszakban az orosz hadsereg ismét a kritikus infrastruktúrát, az energiahálózatot támadhatja, ami miatt szükséges a légvédelem fejlesztése. Az ukrán elnök szerint abból a szempontból kapcsolat van Vlagyimir Putyin és a Hamász között, hogy mind a palesztin szervezet, mind az orosz elnök terrorista taktikát alkalmaz, és szabad és demokratikus nemzeteket próbálják túszul ejteni.
Jens Stoltenberg kifejtette, minél erősebb Ukrajna a harcmezőn, annál erősebb lesz a pozíciója a tárgyalóasztalnál is, és ez vezethet a háború gyors lezárásához. Kijelentette azt is, hogy a NATO elhárította az akadályokat Ukrajna NATO csatlakozása elől.
A brüsszeli NATO-csúcshoz kapcsolódóan Volodimir Zelenszkij ukrán elnök és Jens Stoltenberg NATO-főtitkár tartott sajtótájékoztatót.
Stoltenberg arról beszélt, hogy az észak-atlanti katonai szervezet továbbra is támogatja Ukrajnát az oroszok elleni háborúban, sőt, fokozzák a támogatást, és segítik az országot, hogy mielőbb a NATO tagja lehessen. Stoltenberg azt mondta, hogy légvédelemi, tüzérségi eszközök átadásáról van szó, illetve lőszerekről. Közölte, a NATO felpörgette a fegyvergyártást.
– A légvédelem kritikus fontosságú Ukrajna városainak, gazdaságának, infrastruktúrájának védelmében – jelentette ki a NATO-főtitkár, aki szerint ha a megtámadott ország viszonylag normális üzemmódban tud termelni, kereskedni, akkor az növelni fogja képességüket a háború finanszírozására is.
Zelenszkij elnök a közelgő tél kapcsán arról beszélt, hogy az óriási kihívást jelent majd országa számára. Azon is gondolkodnunk kell, hogyan éljünk a háború árnyékában – mondta Zelenszkij. Beszélt arról is, hogy vannak olyan hangok, miszerint nincs már pénz Ukrajna támogatására, erre a válasza egyszerű: vannak orosz vagyonok, amelyeket lehet erre a célra használni. – Meg kell találni a módját, hogy használhassuk ezeket a pénzeket Ukrajna újraépítéséhez – jelentette ki Ukrajna elnöke.
A politikus az Izraelben történtek kapcsán kifejtette, fontos, hogy a terroristák által megtámadott emberek támogatást kapjanak, és ne érezzék magukat egyedül a tragédiában.
Belgium 2025-től F-16-os vadászgépeket küld Ukrajnába – mondta Ludivine Dedonder belga védelmi miniszter a Bel RTL rádióban. A Reuters megjegyzi, Dedonder nem közölte, hány repülőgépet küldenek Ukrajnába.
Joe Biden amerikai elnök májusban jelentette be, megadta az engedélyt, hogy az európai szövetségesek a régóta vágyott F-16-os vadászgépekkel lássák el az ukrán légierőt. Az ukrán pilóták F-16-osra való kiképzése azonban már elindult, és Nagy-Britannia, Hollandia, valamint Németországból F-16-os koalíció jött létre, hogy elláthassák vadászbombázókkal az oroszok által megtámadott országot.
Korábban az ukrán vezérkar arról beszélt, hogy 40-50 darab F-16-ossal meg tudnák védeni az ukrán légteret az orosz légi támadásoktól.
