Oroszországban tavaszig nem várható újabb mozgósítás

Németország terjedelmes „téli fegyvercsomagot” küld Ukrajnának, ebben légvédelmi eszközök, páncélosok és lőszerek lesznek, hogy katonai téren átsegítsék a télen a kijevi vezetést – közölte kedden a német védelmi minisztérium.

A szállítmány tartalmazza a már múlt héten ígért – amerikai gyártmányú – második Patriot-üteget egy tűzvezetési ponttal, radarállomással, nyolc indítóberendezéssel, valamint több mint 60 irányítható rakétával.

Ezen felül Berlin a már meglévők mellé további Iris-T típusú német légvédelmi rakétarendszereket is küld: egy közepes, illetve egy rövid hatótávolságú változatot. A csomag részét képezi három további német gyártmányú Gepard önjáró légvédelmi löveg. A csomag légvédelmi része mintegy egymilliárd euró (388 milliárd forint).

Németország emellett több mint 20 millió euró (7,7 milliárd forint) értékű támogatást készül küldeni az ukrán különleges erők megsegítésére. Ez járműveket, fegyvereket és személyes felszerelést tartalmaznak.

A tájékoztatás szerint 155 milliméteres tüzérségi lövedékekből is küldenek, valamint a következő hetekben 10 darab Leopard 1A5 harckocsi, 15 páncélozott szállító- és 20 szanitécjármű is érkezik Ukrajnába.

Németország a jövőben is ellátja Ukrajnát azzal, amire a leginkább szüksége van, légvédelmi eszközökkel, lőszerekkel és páncélosokkal

hangsúlyozta Boris Pistorius német védelmi miniszter.

(MTI)

Egy tucat embert vettek őrizetbe Bulgáriában, azzal gyanúsítják őket, hogy kettős felhasználású eszközöket szállítottak illegálisan Oroszországnak Ukrajna elleni hadműveletéhez – közölte kedden a bolgár belügyminisztérium, a nemzetbiztonsági szolgálat (DANSZ), valamint a főügyészség.

A katonai célokra is felhasználható termékeket a beszámoló szerint orosz különleges egységeknek, illetve a Wagner-csoport Ukrajnában harcoló alakulatainak szánták.

A gyanúsítottak több mint négymillió leva (791 millió forint) értékben szállítottak ilyen eszközöket – például távcsöveket – Oroszországba. A termékeket külföldről szerezték be, majd a dél-bulgáriai Plovdivban újracsomagolták, és végül Szófián keresztül Oroszországba juttatták őket.

A csoport, amelynek hét bolgár, három orosz, egy albán és egy fehérorosz állampolgár volt a tagja, 2021 óta működött. A hatóságok közlése szerint Szófiában, Várnában, Plovdivban és Veliko Tarnovóban voltak őrizetbevételek, illetve ezekben a városokban tartottak házkutatásokat.

(MTI)

Oroszország kedden elbukta azon próbálkozását, hogy visszatérjen az ENSZ Emberi Jogi Tanácsába – adta hírül a Reuters.

A titkos szavazáson Oroszország 83 szavazatot szerzett Bulgária 160 darab és Albánia 123 darab szavazatával szemben, amelyek ugyanabban a kelet-európai csoportban versengtek a genfi székhelyű Emberi Jogi Tanács két helyéért.

Oroszországot 18 hónappal ezelőtt tették ki a testületből, azt követően, hogy megtámadta Ukrajnát.

Stratégiai partnerségről írt alá közös nyilatkozatot kedden bukaresti látogatása során Volodimir Zelenszkij ukrán államfő román hivatali kollégájával, Klaus Iohannisszal, írja az MTI. A román államfő a Cotroceni-palotában katonai tiszteletadással fogadta ukrán hivatali kollégáját, az eseményen Angel Tilvar védelmi és Luminita Odobescu külügyminiszter is jelen volt.

A négyszemközti találkozó utáni közös sajtótájékoztatón Volodimir Zelenszkij megköszönte Romániának és a román népnek az Ukrajnának nyújtott katonai és humanitárius segítséget. Mint fogalmazott, Románia „történelme legnehezebb időszakában választotta Ukrajnát”, és köszönetet mondott a román népnek a szolidaritásért.

Az újabb fegyverigényekről Zelenszkij újságírói kérdésre elmondta, hogy biztonsági okokból nem fedheti fel őket, de a román légvédelmi rendszerek erősítéséről is tárgyaltak. Elmondta, hogy új határátkelők megnyitásáról, a nemzeti kisebbségek helyzetéről, a dunai és fekete-tengeri biztonsági helyzetről is szó esett a találkozón.

Klaus Iohannis hangsúlyozta: Románia rövid távon segíti Ukrajnát a háború megnyerésében, hosszú távon pedig stratégiai partnerséget szeretne vele. Hangsúlyozta: bukaresti látogatásán arról biztosította hivatali kollégáját, hogy Romániának eltökélt szándéka addig segíteni Ukrajnát, amíg szükséges, és a román nép rokonszenvéről biztosította az ukrán népet.

Közölte továbbá, hogy az ukrajnai román és a romániai ukrán kisebbség helyzetéről is tárgyaltak, melyeknek, mint mondta, hasonló jogokat kell élvezniük, beleértve az anyanyelvi oktatást is.

Ez volt Volodimir Zelenszkij első romániai látogatása az ukrajnai háború kitörése óta. Tavaly áprilisban online bejelentkezve mondott beszédet a bukaresti parlamentben. A román sajtóban olyan értesülések jelentek meg, miszerint kedden felszólalt volna a román parlament két házának együttes ülésén, de a sajtótájékoztatón azt mondta, azért érkezett, hogy köszönetet mondjon a román népnek, nem készült parlamenti beszéddel.

A román államfői hivatal a látogatást megelőzően közölte: Volodimir Zelenszkij bukaresti jelenléte megerősíti, hogy Románia továbbra is feltétel nélkül támogatja Ukrajnát az Oroszország által indított háborúban.

Feltehetőleg külső behatás által keletkezett kár a napokban szivárgás miatt leállított, Finnországot Észtországgal összekötő Balti-tengeri gázvezetéken – közölte kedden Sauli Niinistö finn elnök. A 77 kilométer hosszú gázvezeték a Balti-tenger alatt 2020 eleje óta köti össze a finnországi Inkoo LNG-terminált Paldiski észt kikötővárossal.

A finn kormány tájékoztatása szerint károk keletkeztek nemcsak magán a gázvezetéken, de a párhuzamosan futó telekommunikációs kábelen is, amelyek összekötik a két NATO-tagországot.

Valószínű, hogy a gázvezetéken és a telekommunikációs kábelen keletkezett kár külső behatás eredménye

jelentette ki Niinistö. „Ma beszéltem Jens Stoltenberg NATO-főtitkárral. A NATO készen áll segítséget nyújtani a vizsgálatban” – tette hozzá a finn elnök az MTI szerint.

A Gasgrid finn gázszolgáltató szerint hónapokat vagy akár még több időt is igénybe vehetnek a helyreállítási munkálatok. Petteri Orpo finn miniszterelnök sajtókonferenciát hívott össze a nap folyamán.

A finn és az észt üzemeltetők vasárnap szokatlan nyomáscsökkenést észleltek a Balticconnector gázvezetéken, és felmerült a gyanú, hogy szivárgás állhat fenn, és emiatt a vezetéket ideiglenesen lezárták.

A gázvezetéken tapasztalt nyomáscsökkenés nagyon gyors volt, ami arra utal, hogy nem kis lék keletkezhetett. Ennek okát azonban továbbra sem sikerült tisztázni

mondta a balti állam egyik névtelenséget kérő energetikai tisztségviselője.

Tavaly szeptemberben az Oroszországot Németországgal a Balti-tenger alatt összekötő Északi Áramlat és az Északi Áramlat-2 gázvezetéken történtek robbanások, Svédország és Dánia gazdasági övezetében. Akkor négy helyen észleltek gázszivárgást. A vizsgálatok azt már megállapították, hogy szándékos merénylet történt, de felelőst mind ez idáig nem neveztek meg.

Őrizetbe vették az ukrán védelmi minisztérium két magas rangú tisztviselőjét, akiket azzal gyanúsítanak, hogy elsikkasztottak 250 millió hrivnyát (2,5 milliárd forint), amelyet golyóálló mellények vásárlására szántak – írja az AFP.

Az Állami Nyomozó Iroda szerint a két, meg nem nevezett tisztviselő, külföldről rendeltek „rossz minőségű testpáncélt”, amellyel nem csak negyed milliárd hrivnya közpénzt vesztettek el, hanem aláásták az ország védelmi képességeit és veszélyeztették a hadsereg személyi állományának életét és egészségét.

A Guardian emlékeztet, hogy Volodimir Zelenszkij elnök augusztusba Ukrajna minden régiójában elbocsátotta a katonai sorozásért felelős tisztviselőket, olyan korrupciós vádakra hivatkozva, amelyek szerinte hazaárulással érhetnek fel.

Nagyon valószínűtlen, hogy a 2024. márciusi elnökválasztás előtt további mozgósítási hullámot hajtanak végre Oroszországban – írta keddi jelentésében a brit védelmi minisztérium.

Az orosz elnökválasztás 2024. március 17-én lesz és meglepetés lenne, ha Vlagyimir Putyin orosz elnök nem indulna újra, annak ellenére, hogy ezt még nem jelentette be nyilvánosan. A feltételezések szerint Putyin választási kampánya informálisan 2023 novemberében kezdődik.

A jelentés megjegyzi, hogy bár az oroszországi választások a Kreml ellenőrzése alatt állnak, továbbra is a politikai legitimáció alapvető eszközeinek számítanak. Szinte biztosra vehető, hogy Putyin választási kampánya Oroszországra, mint egy olyan különálló civilizációra fog koncentrálni, amely védelmet igényel a külső ellenségekkel szemben – ezt a narratívát gyakran használják az állam lépéseinek és Putyin hatalmi megszilárdításának igazolására.

A választások előkészítése során a Kreml szinte biztosan arra törekszik majd, hogy minimalizálja a népszerűtlen politikai lépéseket, ezért a választásokig nem várható újabb mozgósítás – következtet a brit hírszerzés.

Latest Defence Intelligence update on the situation in Ukraine – 10 October 2023.

Find out more about Defence Intelligence's use of language: https://t.co/GL5Eu6UYEO

🇺🇦 #StandWithUkraine 🇺🇦 pic.twitter.com/TecMeOut2i

— Ministry of Defence 🇬🇧 (@DefenceHQ) October 10, 2023

Kedden Bukarestben tárgyal Volodimir Zelenszkij, erről egy bejegyzést is közzétett az X-en (Twitteren).

Ukrajna elnöke román kollégájával, Klaus Iohannisszal többek között a védelmi együttműködés erősítéséről, a Fekete-tenger biztonságossá tételéről való munka és a gazdasági kapcsolatok szorosabbra fűzéséről egyeztetnek.

„Az ukrán-román partnerség a stabilitás egyik tényezője Európában és azon túl is” – mondta Zelenszkij.

Az ukrán elnöknek ez az első utazása a NATO- és az EU-tagországba azóta, hogy Oroszország tavaly februárban megtámadta Ukrajnát, de a teljes körű orosz invázió kezdete óta több légicsapás is történt Ukrajna gabona- és kikötői infrastruktúrája ellen, többek között a román határ mentén is. A Guardian cikke ezen felül megjegyzi, hogy jelenleg 85 ezer ukrán menekültet tartanak nyilván Romániában az EU ideiglenes védelmi rendszerének keretében.

I started my talks with @KlausIohannis.

Defense cooperation, Black Sea security, and economic cooperation are on the agenda, with a focus on developing infrastructure and creating jobs in both nations.

Ukraine-Romania partnership is a factor of stability for Europe and beyond.

— Volodymyr Zelenskyy / Володимир Зеленський (@ZelenskyyUa) October 10, 2023

Oroszország kedden megpróbál visszatérni az ENSZ emberi jogi tanácsába, néhány nappal azután, hogy az ukrán Hroza falu elleni orosz rakétatámadás több mint 50 ember halálát okozta – írja a Guardian.

Moszkvát azután távolították el a genfi ​​székhelyű testülettől, hogy tavaly megtámadta Ukrajnát, de a szervezet a 2024-26-os ciklusra új székhelyről szavaz.

Eközben Volodimir Zelenszkij ukrán elnök azzal vádolta Moszkvát, hogy háborút akar kirobbantani a Közel-Keleten, hogy aláássa a világ egységét, és „ezzel segítsen Oroszországnak elpusztítani a szabadságot Európában”.

Lelőttek 27 támadó drónt Dél-Ukrajnában, amelyeket Kijev közlése szerint Oroszország hétfő éjjel indított el egy újabb éjszakai támadássorozatban – számolt be róla az MTI.

Az ukrán légierő kedd reggel Telegramon közölte, hogy erőik 27, iráni gyártmányú Sahíd drónt semmisítettek meg Odessza, Mikolajiv és Herszon térségében. Moszkva összesen 36 eszközt indított a Krím félsziget keleti részén fekvő Csauda partfokról – tették hozzá.

Herszon megye közigazgatása szintén Telegramon adott hírt arról, hogy az elmúlt napon Oroszország 79 alkalommal nyitott tüzet, többek között aknavetőkből, tüzérségi eszközökből, drónok bevetésével, négy embert megsebesítve és több épületet megrongálva.

Szeptemberben Moszkva több mint ötszáz Sahíd drónt vetett be Ukrajna ellen, ami rekordot jelent a Defense Express ukrán tanácsadó csoport szerint. Ez elemzésük szerint azt jelezte, hogy Moszkva még aktívabban használja az olcsó pilóta nélküli repülőgépeket.

Ukrajna elnöke, Volodomir Zelenszkij is kommentálta az izraeli eseményeket és azt, hogy az ottani konfliktus a jelek szerint rég nem láttott szinten eszkalálódik. Az ukrán elnök szerint Oroszországnak áll érdekében, hogy háborút szítson a Közel-Keleten. Videóüzenetében Zelenszkij úgy fogalmazott, Oroszország a fájdalom és a szenvedés új forrását hozza létre, amivel az a célja, hogy megossza és gyengítse a globális egységet.

„Azt látjuk, hogy az orosz propagandisták örvendeznek. Azt látjuk, hogy Moszkva iráni barátai nyíltan támogatják azokat, akik megtámadták Izraelt. Mindez sokkal nagyobb fenyegetést jelent annál, mint amit a világ jelenleg érzékel. A múlt világháborúi is helyi agressziókkal kezdődtek” – fogalmazott az uktán elnök a Guardian szerint.