Ukrán gabona: kaució bevezetését kezdeményezik Brüsszelnél a V4-ek

Újra működik az ukrán-román határon az odesszai régió orlivkai kompátkelőhelye, amelyre keddre virradóan mértek csapást az orosz erők, közölte az ukrán határőrszolgálat a Telegramon.

A határőrök helyi idő szerint 18 óra 40 perckor jelentették be a munka újraindítását az ellenőrzőponton, írta beszámolójában az Ukrajinszka Pravda. A hírportál hozzátette, hogy az Orlivka és Isaccea közötti dunai kompátkelő mellett van egy nemzetközi ellenőrzőpont is. Oroszország keddre virradóan súlyos dróntámadást hajtott végre Ukrajna ellen.

Az ukrán légierő közlése szerint a 38 támadó drónból 26-ot megsemmisítettek, de találat érte az odesszai Duna-menti térséget, megrongálódott a határ menti infrastruktúra, több jármű kigyulladt.

Jurij Dimcsohlo, a kompátkelő-komplexum vezetője az ukrán Szabadság Rádiónak elmondta, hogy mintegy harminc teherautó rongálódott meg, közülük hat teljesen kiégett. Az ellenőrzőpont adminisztratív épülete megmaradt, de a lökéshullám következtében csaknem az összes ablaka kitört. Elmondta, hogy a riasztás után az ukrán határőrök gyorsan reagáltak, és eltávolítottak onnan két olyan autóbuszt, amely Románia és Ukrajna között menetrend szerint közlekedik.

Hozzátette, hogy az Ukrajnából Romániába tartó buszon gyerekek ültek. A határőrök gyorsan ellenőrizték a papírjaikat, és felszállították őket a román kompra, amely már csaknem elhagyta a partot, mondta el Dimcsohlo.

(MTI)

Kaució bevezetését kezdeményezi az Európai Bizottságnál az ukrán gabonaszállításokkal kapcsolatban a négy visegrádi ország, Magyarország, Csehország, Lengyelország és Szlovákia, jelentette be Marek Vyborny cseh mezőgazdasági miniszter kedden.

A dél-morvaországi Znojmóban, a visegrádi szakminiszterek találkozója után tartott sajtótájékoztatón elmondta, hogy a kereskedők akkor kapnák vissza a kauciót, amikor az általuk szállított ukrán gabona a balti vagy a lengyel kikötőkön keresztül elhagyja Európát.

Ez az intézkedés arra kényszerítené a kereskedőket, hogy az ukrán gabonát ne tartsák vissza az európai piacokon

– mutatott rá Marek Vyborny, aki leszögezte: továbbra is azt részesítené előnyben, ha az ukrán gabonaexport problémáját európai szinten kezelnék.

A CTK hírügynökség jelentése szerint a visegrádi négyek képviselőinek tanácskozásába online Mikola Szolszkij ukrán miniszter is bekapcsolódott. Szolszkij tájékoztatta a minisztereket az ukrán elképzelésről, amely úgynevezett szolidaritási folyosók bevezetésével oldaná meg az ukrán gabona szállítását az Európai Unión kívüli térségekbe.

Nyilvánvaló, hogy a folyosók létrehozása és ellenőrzése nagyon költséges elképzelés. A terv megvalósítása érdekében az ukránok arra számítanak, hogy azt részben az Európai Unió finanszírozná, és ellenőrizné. A cseh miniszter szerint a közép-európai országok ebben a kérdésben még nem foglaltak állást.

Ukrajna Brüsszel segítségével korábban Moldován és Románián keresztül már létrehozott egy ilyen gabonaszállítási útvonalat, amelynek működtetését az Európai Unió is támogatja.
Magyarországot a tanácskozáson Feldman Zsolt mezőgazdaságért és vidékfejlesztésért felelős államtitkár képviselte.

(MTI)

Ezúton is arra kérjük Ukrajnát, hogy tartsa be az európai normákat, az Európa Tanács és a Velencei Bizottság ajánlásait, valamint állítsa vissza azokat a jogi kereteket, melyek védik a magyar nyelvet és a magyar nemzeti közösséget – fogalmazott az Európai Uniós Ügyek Minisztériumának parlamenti államtitkára kedden Budapesten.

Zsigmond Barna Pál az Európai nyelvek napja alkalmából a Kossuth téren tartott sajtótájékoztatón kiemelte: negyvenhat országban több mint 700 millió európai polgár ünnepli kedden az Európai nyelvek napját, mely arra hívja fel a figyelmet arra, hogy a kontinens egyik meghatározó értéke nyelvi sokszínűsége.

Magyarország nemzeti kormánya kiemelt figyelmet fordít az anyanyelvünk védelmére, a magyar nyelv megóvása mellett pedig hazánk biztosítja a velünk élő nemzeti közösségek, kisebbségek nyelvhasználatát is – fogalmazott Zsigmond Barna Pál.

Örömünk azonban nem lehet felhőtlen, hiszen a Kárpát-medencében, a határon túl élő magyaroknak nap mint nap meg kell küzdeni az anyanyelvük használatáért

tette hozzá az államtitkár az MTI beszámolója szerint.

Mint mondta, szomorú a helyzet Ukrajnában, ahol az látható, hogy folyamatosan korlátozzák a magyar nyelv használatát, a szörnyű háború árnyékában célpontba került a magyar nyelv is, amit az oktatási törvény vagy a nyelvtörvény változtatása is megmutat.

Reméljük azt, hogy Ukrajna előbb utóbb visszatér arra az útra, melyen korábban is járt, visszaállítja a magyar közösség jogait és ismét lehetőség nyílik arra, hogy a magyar nyelvet szabadon lehessen használni az oktatásban, a kultúrában és a közéletben – fogalmazott az államtitkár.

Ukrajna jelezte, hogy ez Európai Unió tagja szeretne lenni, tagjelölti státuszt is kapott, ennek pedig feltétele az, hogy tartsa be a nemzeti kisebbségek jogait – hangsúlyozta Zsigmond Barna Pál.

Különösen zavaró az, hogy miközben Magyarország története legnagyobb humanitárius akciója keretében segít az ukrán embereken, ezalatt történik ez a példátlan támadás a magyar nyelv ellen

állította az államtitkár.

Zsigmond Barna Pál érthetetlennek nevezte, hogy miért a 150 ezer fős magyar kisebbség kerül célkeresztbe akkor, amikor az ukránok mellett a kárpátaljai magyarok is harcolnak az oroszok ellen az orosz-ukrán fronton.

Törökország parlamentje betartja azt az ígéretét, hogy ratifikálja Svédország NATO-pályázatát, amennyiben Joe Biden amerikai elnök kormánya megnyitja az utat az F-16-os repülőgépek eladásához Ankara számára – közölte Recep Tayyip Erdoğan elnök kedden a török sajtó beszámolója szerint.

Erdoğan az azerbajdzsáni Nahicseván Autonóm Köztársaságból hazafelé tartó repülőútján újságíróknak nyilatkozva elmondta, hogy Hakan Fidan külügyminiszter és Antony Blinken amerikai külügyminiszter a múlt héten New Yorkban tárgyaltak Svédország NATO-tagságra irányuló kérelméről.

A török elnök azt állította, hogy az amerikai kormányzat összekapcsolja az F-16-os vadászgépek Törökországnak történő eladását azzal, hogy Ankara ratifikálja Svédország pályázatát.

A Guardian emlékeztet, Orbán Viktor magyar miniszterelnök tegnap azt mondta, hogy a magyar parlament nem siet a NATO-csatlakozás ratifikálásával, amely Svédország tavalyi kérelme óta függőben van. A ratifikációt már minden NATO-tagállam végrehajtotta, kivéve Magyarországot és Törökországot.

Kapcsolódó

Orbán: Semmi sem sürget minket Svédország NATO-csatlakozása ügyében

A miniszterelnök napirend előtti beszédével indult a parlamenti őszi ülésszak.

A Fekete-tengeren dinamikus, mélyreható ütközet zajlik az ukránok és az oroszok között, és ez valószínűleg reaktív magatartásra kényszeríti Oroszországot – olvasható a brit védelmi minisztérium kedd reggeli jelentésében.

Felidézik, hogy az orosz Fekete-tengeri Flotta az elmúlt hetekben több, súlyos támadást is elszenvedett, amelyek csúcspontja a főhadiszállás elleni 2023. szeptember 20-i és 22-i támadás volt. Ezek a támadások nagyobb károkat okoztak és összehangoltabbak voltak, mint a háború eddigi szakaszában – emelte ki a jelentés. Az ukránok szerint a támadásokban meghalt a flotta  parancsnoka, Viktor Szokolov admirális is.

A flottát ért fizikai károk súlyosnak tűnnek, de lokálisak és a flotta jó eséllyel el tudja látni a háborús alapfeladatait, a cirkálórakéta-csapásokat és a helyi biztonsági járőrözést. A brit hírszerzés szerint azonban a flotta kevésbé lesz a szélesebb körű regionális biztonsági járőrözések lefolytatására és az ukrán kikötők tényleges blokkolására, sőt a kikötőben lévő eszközeit is nehezebben tudja megvédeni és karbantartani.

A támadássorozat egyúttal megmutatta azt is, hogy az ukrán hadsereg képes aláásni a Kreml szimbolikus és stratégiai hatalmát, amelyet az oroszok által megszállt Szevasztopol jelent – tették hozzá.

Latest Defence Intelligence update on the situation in Ukraine – 26 September 2023.

Find out more about Defence Intelligence's use of language: https://t.co/vikVmpc42L

🇺🇦 #StandWithUkraine 🇺🇦 pic.twitter.com/vNi947m6Ps

— Ministry of Defence 🇬🇧 (@DefenceHQ) September 26, 2023

Lengyel szakértők megerősítették, hogy Ukrajna lőtte ki azt a rakétát, amely novemberben két ember halálát okozta egy dél-lengyelországi gabonaüzemben – írta kedden a Rzeczpospolita lengyel napilap több forrásra hivatkozva

A Reuters felidézi, hogy a NATO-tag Lengyelországban felrobbant rakéta az felerősítette azokat a félelmeket, miszerint az ukrajnai háború a szövetség kölcsönös védelmi záradékának életbe lépésével szélesebb körű konfliktusba torkollhat, azonban Varsó és a NATO egyaránt azt mondta, hogy szerintük nem nem szándékos orosz támadásról, hanem eltévedt ukrán rakétáról volt szó, ami enyhítette az eszkalációval kapcsolatos aggodalmakat.

A vizsgálatot ismerő források a Rzeczpospolita című lapnak elmondták: Lengyelország megállapította, hogy a Przewodów faluban landolt rakéta egy S 300 5-W-55 típusú légvédelmi rakéta volt, amelyet ukrán területről lőttek ki. „Ennek a rakétának 75–90 kilométeres a hatótávolsága” – idézett az újság egy forrást. „Abban az időben az orosz állások olyan helyen voltak, ahonnan egyetlen orosz rakéta sem érhette el Przewodowot” – tette hozzá.

A lengyel lap hozzátette, hogy az ukrán fél semmilyen anyagot nem bocsátott a lengyel nyomozók rendelkezésére.

Súlyos károkat okozott egy éjszakai orosz légicsapás az ukrán gabonaexporthoz kulcsfontosságú kikötővárosban – írja a Reuters.

Az Odesszai régió kormányzója, Oleh Kiper szerint a több mint két órán át tartó támadásban megsebesült két ember, megrongálódott egy kikötőépület, több raktárépület, valamint több mint 30 teherautó és személygépkocsi.

Az ukrán hadsereg ezzel együtt arról számolt be, hogy az Oroszország által indított 38 iráni gyártmányú támadó drónból 26-ot lelőttek keddre virradó éjszaka.

A Reuters megjegyzi, hogy Moszkva fokozta légitámadásait a Duna menti ukrán kikötők, köztük Izmail és Reni ellen, miután júliusban felmondta azt a gabonaszerződést, amely az ukrán gabona biztonságos exportját biztosította.

Magyarország területére 2023. szeptember 25-én 0 óra és 24 óra között az ukrán-magyar határszakaszon 5403 fő lépett be. A román-magyar határszakaszon belépők közül 4979 fő nyilatkozott úgy, hogy Ukrajnából érkezett – közölte az Országos Rendőr-főkapitányság.

A beléptetettek közül a rendőrség 58 embernek állított ki ideiglenes tartózkodásra jogosító igazolást, ami 30 napig érvényes. Ezen időtartamon belül kell felkeresniük az Országos Idegenrendészeti Főigazgatóság tartózkodási helyük szerint illetékes hivatalát a végleges okmányok beszerzése érdekében.

Rakéta talált el egy üzletet a közép-ukrajnai Krivij Rih városában – közölte a Krivij Rih Védelmi Tanács vezetője a Telegram üzenetküldőn. „Reggel a megszállók rakétával támadták meg Krivij Rih-t. Eltalálták a város egyik vállalkozását. Az összes segélyszolgálat a helyszínen van” – olvasható a közleményben, és hozzátették, hogy egyelőre nem tudni, vannak-e áldozatai a támadásnak.

Eközben az oroszok arról nyilatkoztak, hogy hétfő este a légvédelem Kurszk és Belgorod közelében tizenegy ukrán drónt lőtt le.

(Guardian)