A miniszterelnök napirend előtti felszólalásával kezdődött meg hétfőn a parlament őszi ülésszaka. Orbán Viktor azzal kezdte, „jelenti” az Országgyűlésnek, nyáron sikerrel megrendezték az atlétikai vb-t Budapesten.
A kormányfő ezután az energetika felé fordult. Elmondta, a világpiac felfordulása ellenére Magyarország fenntartja energiabiztonságát, sőt szavai szerint felépítjük az energetikai függetlenségünket. Mint mondta, Katarral, Azerbajdzsánnal, Törökországgal is szerződéseket kötöttek, Brüsszel ugyanis úgy döntött, hogy Oroszországot leválasztja Európáról. Bár nem értenek egyet a döntéssel, a kormány ezt nem tudja megakadályozni, a célja ezért, hogy e döntés kedvezőtlen hatásait csökkentse.
Elmondta, megállapodás született, hogy Törökországból is veszünk gázt. Hozzátette, „az egész világ versenyt fut a katari földgázért”, a kelet és a türk világ súlya lassan és biztosan megkerülhetetlenné válik, de ennek a magyar kormány már régóta tudatában van.
A nyáron feltöltötték a gáztárolókat, folytatta. A téli fogyasztás 60 százaléka rendelkezésre áll. Elmondta, nyáron átvizsgálták az elektromos hálózatot is, az „elszámolási viták” rendezése után be tudják fogadni a lakossági napenergiát is – tette hozzá.
A cél az, hogy önállóvá tegyék az ország energiaellátását, és szerinte a kontinens legtöbb országánál 4–5 évvel előrébb járnak e cél elérésében.
Nincs semmi túlzás abban, hogy Magyarország a klímabajnokok klubjához tartozik
– jelentette ki a kormányfő.
A miniszerelnök közölte, ütőképes magyar honvédségre van szükség, mivel a következő évtizedben Európa újra militarizálódik. Megkezdődött a termelés Zalaegerszegen, ahol a világ legmodernebb csapatszállítóját gyártják, és a harci drónok hazai gyártása is rövidesen megindul.
Az ukrajnai gabonaexport ügyéről Orbán azt mondta, az ukránok az elhangzottakkal szemben nem Afrikába vitték a gabonát, az éhezést enyhítendő, „hanem itt értékesítik a magyar gazdáknak, a magyar piacon”.
A kormány nem akarja, hogy a jó és erős minőségű magyar gabona helyett, a bizonytalan minőségű ukrán gabonából süssék a kenyeret a magyar családoknak
– indokolta a más közép-kelet-európai országokkal együtt elrendelt behozatali tilalmat, amely 23 mezőgazdasági termékre terjed ki.
Szintén Ukrajnával kapcsolatban beszélt a miniszterelnök a munkácsi iskola esetéről, ahol a hírek szerint nem engedték, hogy elhangozzék a magyar Himnusz. Orbán erről azt mondta, „évek óta sanyargatják” a magyar iskolákat, ukrán iskolákká akarják alakítani azokat, és ha az nem megy, akkor be akarják zárni.
A következőkben miniszterelnök a nyári gazdasági intézkedésekről szólt. Említette az árfigyelő rendszer bevezetését, amely szerinte az infláció letörésének egyik eszköze. Azt mondta,
a terv működik, szeptemberben 12 százalék körüli, az év végéig tíz százalék alatti lesz az infláció.
Ezután a migrációról beszélt. Szerinte a „brüsszeli bürokraták” és Magyarország közti vita a migráció kérdésében az ősz során folytatódik, sőt mélyül és szélesedni fog. Szerinte a nyáron elfogadott migrációs paktum szeptemberre megbukott. A Lampedusa szigetére érkező menekültek „inváziós hadsereg” benyomását keltik a kormányfő szerint.
Kiemelte, a határvadászok elleni támadások mindennapossá váltak a déli határnál is, 168 súlyos támadás történt az elmúlt hónapokban.
„A migránsok erőszakossága egyre nő” – mondta Orbán. „Átlépték a Rubicont”, és ilyen körülmények között Magyarország nem teljesítheti Brüsszel követeléseit: nem engedjük be a migránsokat az országba, nem hozunk létre migránsgettót Magyarországon, jelentette ki.
Orbán úgy vélte a „migránscsata” mellett másik küzdelem is folyik Magyarország és Brüsszel között: „utóbbi követeléseket szegezett a mellünknek”. A kormány vezesse ki a rezsicsökkentést, a kamatsapkákat – mondta. Ugyanakkor szerinte Brüsszelnek fel kell fognia, hogy nem a magyar kormánnyal, hanem a magyar emberekkel állnak szemben.
Ezzel kapcsolatban kifejtette, ma több mint félmillió magyar családot véd kamatstop. A kivezetése csak akkor lesz lehetséges szerinte, ha az infláció és vele együtt a kamatok szintje jelentősen csökken, és nem teszi tönkre a hiteleket fizető családokat. „A kamatstop kivezetésének nem jött el az ideje” – fogalmazott.
A kormányfő közölte, mindig az ellenkezőjét kell csinálni, mint amit Brüsszel követel. A családokat védeni kell, a rezsivédelmet fenn kell tartani, a nyugdíjasoknak oda kell adni az emelést novemberben, mondta.
Brüsszel a követelések helyett inkább adja oda a pénzt, ami jár a magyaroknak
– tette hozzá Orbán Viktor. Szerint a hiánycélt is teljesíteni tudná a magyar kormány, ha Brüsszel odaadja a pénzt.
A miniszterelnök szerint viszont Brüsszel azt várja, hogy járuljunk hozzá az unió költségvetésének egyhangúságot igénylő módosításához, és a tagállamok fizessenek be 99 milliárd eurót. Erről ősszel lesz vita. Orbán úgy látja, azt kérik, a tagországok adjanak még több pénzt Ukrajnának, miközben mi a háborút nem támogatjuk, „ránk erőltették a világ legsikertelenebb szankcióit”, és „miközben politikai okokból azt is megtagadják tőlünk, ami nekünk járna”.
Orbán szerint Brüsszel azt akarja, hogy
engedjük be a migránsokat, a szexuális propagandát az iskolákba, mondjunk le az önálló külpolitikáról, és azzal fenyegetnek, ha mindezt nem tesszük meg, akkor folyamatos lesz a nyomás, visszatartják a pénzeket, és a Soros-birodalmon keresztül pénzelik a magyar baloldalt.
Mit válaszolhatunk Brüsszel követeléseire? – kérdezte Orbán. Szerinte azt, hogy
Magyarország nem tartozik jawohl (németül igenis – a szerk.) országok klubjába.
Közölte, Magyarország nem engedheti meg, hogy bárki korlátozza a függetlenségét és szuverenitását. Nem fogadhatjuk el Brüsszel gazdasági követeléseit, mert nem akarunk visszamenni oda, ahova Magyarország ellenségei terelni kívánják az országot: a Gyurcsány-korszakba – mondta.
Az ellenzéki reakciók sorában elsőként Lukács László, a Jobbik–Konzervatívok frakcióvezetője szólalt fel. Vitatta a kormány szociális intézkedéseit, az infláció megfékezésével kapcsolatos politikáját pedig lassúnak nevezte. Szerinte „aki Putyin oldalára áll, az vesztesek oldalára áll”, ennek pedig gazdasági következményei vannak, így szerinte nyugodtan ki lehet mondani, hogy az emberek a kormány miattuk élnek rosszabbul.
Ezután Ungár Péter, az LMP társelnöke kapott szót. Ő elsőként arra várt választ a kormányfőtől, hogy mire gondolt, amikor arról beszélt, hogy klímabajnokok vagyunk. Szerinte a szén-dioxid-kibocsátás szintje nem erre utal, az ország vízkészletét pedig a termőfölddel együtt az akkugyáraknak, a kínai és német tőkének adják.
„Önöknek fontosabb volt Moszkva, mint Varsó” – ezt már a a V4-ekről mondta Ungár. Szerinte nem engedhetjük meg, hogy a kormány az orosz érdek miatt tönkre tegyék a V4-es országok egységét. Egyben beszélt arról is, hogy a német hegemóniával valóban szembe kell szállni, de szerinte a kormánynak ezt meg kellene tennie a német cégek adófizetési ügyeiben is.
Beszélt arról is, hogy a svéd NATO-csatlakozás fontos lenne, nem lehet azt azért akadályozni, mert a kormánynak nem tetszik egy film a svéd tévében. Majd feltette a kérdést, milyen előnye származott Magyarországnak abból, hogy az utolsó pillanatig akadályoztuk Finnország csatlakozását. Majd ugyanezt kérdezte arról, hogy miért kell minden zsetont rátenni a republikánusokra az amerikai választásokon.
Dúró Dóra, a Mi Hazánk képviselője a kormány családpolitikáját támadta. Szerinte az elmúlt 30 évben Magyarországon is megjelent a tudatos gyermektelenség ideológiája, és egy szja-kedvezmény kevés lesz ahhoz, hogy a „30 év alattiak gyermektelenségen javítsunk”, noha minden eszköze meglenne a kormánynak ahhoz, hogy segítsék a fiatalokat a gyermekvállalásban. „Nincs családpolitika, csak ad hoc bejelentések vannak” – mondta.
Azt kérdezte, tiszta-e Orbán Viktor lelkiismerete családpolitikában, „úgy érzi, mindent megtettek-e?” Dúró arról is beszélt, hogy tavaly 90 ezerrel csökkent Magyarország lélekszáma, ilyenre szerinte utoljára 1956-ban volt példa. A Mi hazánk politikusa azt is mondta, hogy lakosságcsere zajlik, pedig „nincs szükség vendégmunkásokra, hanem azokra a magyarokra van szüksége, akik elmennek.”
Tóth Bertalan az MSZP-frakcióvezetője azzal kezdte, hogy a jelenlegi válságból is a fideszes elit fog gazdagodni. Azt is mondta, hogy egymásra mutogatás megy a fideszes gazdasági hátországban a magas infláció miatt. „Kinek köszönhetjük a rekordmagas inflációt?” Tóth Bertalan szerint a Fidesz miatt drága az üzemanyag, a kormány miatt romlik az egészségügy, a közoktatás, összeomlik a szociális rendszer. Tóth szerint lenne megoldás, „haza kell hozni az uniós pénzeket.” Ennek szerinte három feltétele lenne „ne lopják el, hagyják békén a bíróságokat és az egyetemeket.”
A Párbeszéd társelnöke szerint az infláció felzabál mindent, jól mutatja a helyzet kritikusságát, hogy már Matolcsy György is a kormányt kritizálja. Szabó Tímea felhozta, hogy a tanárok béremelését meg lehetett volna oldani az atlétikai világbajnokság 315 milliárdjából. Összességében Szabó szerint a Fidesz politikája
vagy hazaárulás, vagy Mekk Mester-kormányzás.
Szabó Tímea az akkugyártást párhuzamba állította Rákosi Mátyás-féle „vas és acél” országával.
Gelencsér Ferenc szerint a „kormány már abban is hazudik, hogy nyaralnak-e vagy sem.” A Momentum elnöke szerint az Orbán-kormány eddig 50 megszorítást vezetett be, miközben az infláció az egekben van. Varga Mihály pénzügyminiszter bejelentéséből az következik, hogy a kormány újabb megszorításokat tervez, de Gelencsér szerint a magyarok nem tudnak több adót fizetni. Arról is beszélt, hogy ilyen rossz helyzetben a miniszterelnök mégis megemelte a saját fizetését. Gelencsér a kormány oroszpártisága miatt megkérdezte, Orbán Viktor vajon fél-e attól, hogy „moszkvai levéltárból előkerül valami az ön rendszerváltás előtti politikai tevékenységével kapcsolatban?”
Gyurcsány Ferenc azt mondta, hogy a kormány háborút folytat a velük egyet nem értő magyarok, illetve Európa ellen. Ez azonban nem igazolható semmivel – tette hozzá. Gyurcsány szerint a tanárok helyzete és a magyar diákok teljesítménye folyamatosan romlik. „Kutatóközpontok helyett akkugyárak” épülnek szerinte. A DK elnöke elmondta: hatalmas az infláció, „rosszabbul élünk, mint egy éve.” Azt hangsúlyozta: más politika kell, más kormány, haza kell hozni az uniós pénzeket, haza kell küldeni az akkugyárakat.
Ehhez új kormány, szociáldemokrata kormány kell, Dobrev Klára-kormány kell!
Gyurcsány szerint az oktatásba, az iskolába, egészségügybe kell fektetni. „Végre fizessenek a milliárdosok” – mondta a DK elnöke. A jelenlegi kormánynak távoznia kell – tette hozzá.
Orbán Viktor miniszterelnök viszonválaszát azzal kezdte, hogy elmondta: „Gyurcsány Ferenc felszólalásában imponált, hogy ennyire bízik a feleségében. Sokat sikert kívánok.” Hozzátette: Magyarország nem szeretne újabb Gyurcsány-korszakot, mindegy, hogy azt, hogy hívnák. A DK elnökének címezve azt is mondta: „Magyarország nem folytat senki ellen háborút.”
A kormányfő később részletesen beszélt a svéd NATO-tagságról is. Orbán azt mondta, nagyon is érdekli a magyar kormányt, hogy Svédországban mit tanítanak az iskolában Magyarországról, és a kormányt nem sürgeti semmi Svédország NATO-csatlakozásának támogatásában, ráadásul Svédország biztonságát semmi sem fenyegeti. Azzal kapcsolatban, hogy a magyar honvédségnél svéd Gripeneket használnak, megjegyezte, legalább tíz másik ajánlat van az asztalon, ez nem szempont egy politikai döntésnél.
A külpolitikáról azt is mondta Orbán Viktor általánosságban, hogy Nyugat-Európában ideológiai alapon csinálják, de Magyarország kormánya ezt másképp képzeli el: érdekalapon. Nyugat-Európában a külpolitikát három elem határozza meg szerinte: a háborút, a migrációt és a genderpropagandát támogatni kell. „Ez a három érték van, mi pedig ezzel nem értünk egyet.”
Ungár Péter felvetésére azt mondta, nincs olyan forgatókönyv, hogy Magyarországnak és Oroszországnak közös határa legyen. „Ez nem reális.”
Demográfia ügyében nem ért egyet Dúró Dóra kritikájával, mert az unióban épp a „legjobban teljesítünk.” Hangsúlyozta, hogy a gyerekvállalás nem
zseb- vagy pénzkérdés, hanem szívkérdés.
A magyar kormány pedig Orbán szerint azt akarja elérni, hogy „ne magasodjon egzisztenciális akadály az előtt, aki gyereket akar vállalni.”
Gazdasági ügyekben viszonválaszában Orbán arról is beszélt, hogy Magyarországon van egy szabály, miszerint vendégmunkásból csak annyira van szükség, „amennyi betöltetlen álláshely van.” Épp ezért szerinte alaptalan, hogy az ellenzék százezres vendégmunkásszámról beszél.
A jövő évről azt mondta, a bérek olyan emelkedést mutatnak majd, mint az infláció.
