Ukrán tábornok: Áttörtük az első védelmi vonalat, innentől gyorsabb lesz

Az ukrán erők határozottan áttörték az első orosz védelmi vonalat Zaporizzsja mellett, miután hetekig kínkeservesen tisztították meg az aknáktól a területet. Most pedig gyorsabb haladásra számítanak a második védelmi vonal felé, közölte Olekszandr Tarnavszkij ukrán dandártábornok az Observernek adott interjúban.

Arról is beszélt, hogy az oroszok az energiájuk és eszközeik hatvan százalékát az első védelmi vonalra koncentrálták, és csak húsz-húsz százalékot a másodikra, és a harmadikra, mert nem számítottak arra, hogy Ukrajna áttöri az első védelmi vonalat.

Most már az első és a második vonal között vagyunk.

– mondta Tarnavszkij, aki egyébként tankspecialista, és két hónappal azelőtt nevezték ki a Herszont visszafoglaló csapatok vezetőjévé, hogy a várost vissza is foglalta.

A dandártábornok szerint az ukrán erők most szétterülnek az első védelmi vonal mögött, és megszilárdítják az ellenőrzésüket a terület felett. Arról is beszélt, hogy mostanra képesek elpusztítani azokat az orosz eszközöket, amelyek az orosz katonák visszavonulását fedezik a második vonal mögé.

Az ukrán katonákat hetekig tartotta fenn egy masszív aknamező, amelyet az orosz erők kiépítettek a keleti és déli frontokon. Tarnavszkij szerint az oroszok eddig csak álltak a védvonal mögött, és várták, hogy az ukránok jöjjenek és egyenként leszedjék őket. De most, hogy az akadályt áthatolták, már az oroszoknak is mozogniuk kell, az ukránok pedig újra tankokat használhatnak.

Elmondta, hogy azt látják, Oroszország a front többi részéről és orosz területről is odavezényli a katonáit. De szerinte előbb-utóbb elfogynak a jó katonáik, és akkor még gyorsabban tudnak majd támadni.

Ukrajna szerint az igazság visszaállítása az, hogy a Nobel Alapítvány végül meggondolta magát, és mégsem hívja meg Oroszországot, Belaruszt és Iránt a Nobel-díjátadóra.

Köszönjük mindenkinek, aki követelte, hogy az igazságot állítsák vissza.

– közölte Oleg Nikolenko, az ukrán külügy szóvivője.

Az ukrán elnök szerint mozgásban vannak az ukrán csapatok.

Annak ellenére, amit mindenki mond, előrenyomulunk, és ez most a legfontosabb dolog. Mozgásban vagyunk.

– mondta Zelenszkij. Az utóbbi napokban az amerikaiak is arról beszéltek, hogy az ukrán csapatok látható haladást értek el. Nemrég bevették Robotine falut, és Verbove felé indultak, ahol az orosz védelmi vonalak találkoznak.

https://twitter.com/MFA_Ukraine/status/1697972454067519537?ref_src=twsrc%5Etfw%7Ctwcamp%5Etweetembed%7Ctwterm%5E1697972454067519537%7Ctwgr%5Ee1cdfe8149ee3f721f59e17830467dea7477f25c%7Ctwcon%5Es1_&ref_url=https%3A%2F%2Fwww.theguardian.com%2Fworld%2Flive%2F2023%2Fsep%2F02%2Frussia-ukraine-war-live-boat-targeting-crimea-bridge-destroyed-moscow-says-kyiv-claims-advances-in-south

Ukrajna emberi jogi ombudsmanja, Dmitro Lubinec azt állítja, hogy a Krímen élő diákok katonai kiképzést kaphatnak az orosz tervek szerint, hogy militarizálják a régiót

Lubinec erről a Telegramon írt, és szerinte mától az 5 és 9 év közötti gyerekek tanórákon kívül, a katonai kiképzés alapjai nevű tantárgyon fognak részt venni. 25 krími tanárt már kiképeztek az órák megtartására, ahol harctéri orvoslási alapokat, a fegyverek tisztítását, életszervezést a katonai bázison és védelmi felszerelések használatát fogják oktatni.

Pénteken jelentették be, hogy Oroszországot és Fehéroroszországot is meghívták a Nobel-díj idei átadójára, miután tavaly az orosz–ukrán háború miatt nem vehettek részt az eseményen. A döntés komoly felháborodást váltott ki, így szombaton a Nobel Alapítvány bejelentette, hogy visszavonja döntését.

Az alapítvány továbbra is úgy gondolja, hogy „fontos és helyes, hogy minél szélesebb körbe eljuttassuk azokat az értékeket és üzeneteket, amelyeket a Nobel-díj képvisel”. Megjegyezték azonban, hogy az erős reakciók „teljesen beárnyékolták ezt az üzenetet”.

Szintén szombati hír, hogy az orosz igazságügyi minisztérium „külföldi ügynöknek” nyilvánította a Nobel-díjas Dmitrij Muratovot és Ruszlan Belij humoristát.

A lengyel fegyveres erők főparancsnokságának megjelent közleménye szerint hamis az a minszki tájékoztatás, hogy egy lengyel katonai helikopter megsértette volna a fehérorosz határt – írja az MTI.  Minszk korábban azt közölte, hogy egy lengyel Mi-24-es helikopter átlépte az államhatárt a grodnói régió Beresztovickij körzetében, 1200 métert repült át Fehéroroszország területén, majd visszatért.

Augusztus elején Lengyelország arról számolt be, hogy két fehérorosz helikopter behatolt a légterébe. Akkor Varsó értesítette a NATO-t, majd csapaterősítésről döntött a Fehéroroszországgal közös határán. A minszki vezetés tagadta Varsó légtérsértésre vonatkozó vádjait. Az akkori incidens tovább terhelte a két ország egyébként is feszült viszonyát.

Az orosz védelmi minisztérium szombaton kora reggel közölte, hogy csapatai megsemmisítettek egy pilóta nélküli ukrán hajót, amely a Krím félszigetet az orosz szárazfölddel összekötő hidat vette célba – írja a The Guardian.

A minisztérium szerint a hajót időben észlelték és megsemmisítették a Fekete-tenger partjainál. Az Agence France-Presse arról ír, hogy három, a hidat célba vevő ukrán haditengerészeti drónt is megsemmisítettek az oroszok.

Az MTI tudósítója a Keresztény Világ elnevezésű oroszországi karitatív szervezet humanitárius és felvilágosító akcióját kísérve járt az orosz ellenőrzés alá került területeken. A segélyszállítmány-osztással és szakmai rendezvényekkel kísért akció lebonyolításában az orosz rendkívüli helyzetek minisztériuma és a Moszkvai Állami Pedagógiai Egyetem is részt vállalt – derül ki az MTI beszámolójából, melynek címe: Választásokra készülnek az orosz ellenőrzés alá vont területeken.

Első ízben tartanak az orosz jogrend szerinti választást a jövő héten az Ukrajnától elcsatolt területeken, miközben a távolabbi hátországban feszített ütemben folyik a helyreállítás – kezdi az MTI tudósítója a beszámolóját.

 Ez a választás a tavalyi népszavazás után újabb megerősítése lesz az Oroszországhoz tartozásunknak

– jelentette ki az MTI-nek nyilatkozva Manolisz Pilavov, Luhanszk város vezetője, aki a polgármesteri címet fogja viselni.

Gyenyisz Mirosnyicsenko, a luhanszki regionális törvényhozás elnöke az MTI-nek nyilatkozva, az elcsatolt ukrajnai területeken tartandó választás biztonsági kockázatairól szólva kijelentette: az „agyonreklámozott ukrán ellentámadás néhány taktikai siker ellenére 99 százalékban meghiúsult”.

Ma semmi sem akadályoz bennünket abban, hogy a békés területeken építkezzünk, miközben tartjuk a frontot, és idővel meglátjuk majd, hogy mikor indul majd meg a támadásunk

– mondta. Bergyanszk kikötőváros polgármestere szintén úgy vélekedett: a támadás „kifulladt, lényegében anélkül, hogy kibontakozott volna”. A polgármester szerint az ukrán ellentámadás miatt „nem remeg a térde az orosz igazolványt kapott lakosságnak”.

Tudjuk, hogy Ukrajna robbantásokat és terrorcselekményeket készíthet elő, hogy megzavarja a választásokat, és félelmet keltsen az emberekben. De ilyesmi eddig nem történt, hála a rendvédelmi szervek megelőző tevékenységének. Ez nem jelenti azt, hogy lazítunk és semmit sem csinálunk. Épp ellenkezőleg, fokoztuk ezt a megelőző tevékenységet

– nyilatkozott.

Az elcsatolt területeken hivatalosan nyilatkozó tisztségviselők és néhány megszólaltatott helyi lakos azt mondta az MTI tudósítójának, hogy „ezen a vidéken nem fejlesztették az  infrastruktúrát ilyen mértékben azóta, hogy Ukrajna három évtizede elnyerte függetlenségét. Luhanszk újjáépítésén 4500, a tavaly háromhónapos ostrom után elfoglalt Mariupol „feltámasztásán” pedig mintegy 30 ezer építőmunkás dolgozik. Az első városba Moszkva, a másodikba pedig Szentpétervár küldte a brigádokat.

Visszatérő látogatók szerint a rommá lőtt azovi-tengeri kikötőváros feléledése különösen gyors és látványos

– derül ki az MTI beszámolójából.

Amit pedig mi teszünk hozzá: Mariupolt hónapokig ostromolták az oroszok, itt zajlottak az orosz–ukrán háború legvéresebb támadásai, többek között az a rakétatámadás, ami a menedékként használt színházat érte, és amiben 600 ukrán vesztette életét. Ukrán szakértők tavaly azt állították, hogy az oroszok legalább 20 000 civilt öltek meg a városban, és az építmények több mint 90 százaléka megsérült vagy teljesen megsemmisült.