Élő Nagyvilág

A Ryanair 3 milliárd dollárt szán az ukrán légiközlekedés újraindítására

SEBASTIEN LAPEYRERE / Hans Lucas / Hans Lucas via AFP
SEBASTIEN LAPEYRERE / Hans Lucas / Hans Lucas via AFP

A háború szerdai történéseit itt olvashatja vissza. 

A Ryanair már az ukrán légiközlekedés újraindítására készül

Európa legnagyobb diszkont légitársasága, a Ryanair hárommilliárd dollárt (1000 milliárd forint) tervez befektetni Ukrajna légi közlekedésének újjáépítésébe a háború után, illetve azt követően, hogy az Európai Repülésbiztonsági Ügynökség (EASA) biztonságosnak ítéli az ország légterét – jelentette be csütörtökön Michael O’Leary vezérigazgató Kijevben. Az ír légitársaság vezetője ígéretet tett arra is, hogy a háború végével gyorsan újraindítják majd a légijáratokat.

Ukrán kormányzati tisztségviselőkkel tartott megbeszélésén O’Leary közölte, hogy

a Ryanair nyolc héttel a légtér megnyitását követően újraindítja járatait.

Bejelentette: Kijev, Lemberg (Lviv) és Odessza repülőterein mintegy 30 repülőgépet állomásoztatnak majd, heti több száz járatot kínálva az Európai Unió tagországaiba, 20 fővárosba. A vállalat tájékoztatása szerint új, Boeing 737 MAX típusú utasszállítókról van szó, amelyek összértéke meghaladja a hárommilliárd dollárt.

A Ryanair-vezérigazgató azon elképzeléséről is beszélt, hogy öt éven belül a kezdeti ötmillióról tízmillióra emelik az évi utasszámot az országban. Az Ukrajna elleni orosz háborút megelőzően a Ryanair volt a második legnagyobb légitársaság. O’Leary hozzátette, hogy Herszon és Harkiv repülőtereire is visszatérnek, amint az infrastruktúrát sikerül helyreállítani.

A vállalat közleményében tudatta, hogy a Ryanair menedzserei megbeszélést tartottak Olekszandr Kubrakov helyreállításért felelős miniszterelnök-helyettessel is. A tájékoztatás szerint Olekszij Dubrevszkij, a boriszpili nemzetközi repülőtér vezetőjének meghívására megvitatták az ország főbb légikikötőinek helyzetét.

A Ryanair szakemberei szemrevételezték egyebek között a terminálok állapotát, a csomagkiadás rendszerét, az utasregisztrációt, a beszállókapukat és a biztonsági ellenőrzőpontokat.

A Ryanair kész újraindítani a napi belföldi járatokat is Kijev, Lemberg és Odessza között, ahogy ismét működőképesek lesznek a repülőterek.

A leggyorsabb módja az ukrán gazdaság újjáépítésének, illetve helyreállításának a diszkont légiközlekedés lesz

hangsúlyozta O’Leary.

https://twitter.com/Ryanair/status/1682084004206354438

Az oroszok nem engedik fel a NAÜ ellenőreit a zaporizzsjai erőmű tetejére

Oroszország még mindig nem engedte meg, hogy az ENSZ nukleáris felügyelő csapata hozzáférjen a megszállt zaporizzsjai atomerőmű reaktorainak tetejéhez – írja a Guardian a Nemzetközi Atomenergia Ügynökség (NAÜ) közlése alapján.

A NAÜ elmondta, hogy szakértői az elmúlt héten további ellenőrzéseket hajtottak végre az erőmű területén és nem találtak robbanóanyagot vagy aknát, de még mindig arra várnak, hogy megvizsgálhassák a tetőt is.

Volodimir Zelenszkij ukrán elnök július elején ismét azt állította, hogy Oroszország a zaporizzsjai atomerőmű elleni „támadás szimulációját” tervezi, azt állítva, hogy az orosz csapatok „robbanóanyagra emlékeztető tárgyakat” helyeztek el az épületek tetején a helyszínen.

Oroszország korlátozza a brit diplomaták mozgását

Oroszország korlátozásokat vezet be a brit diplomatákkal szemben és előírja számukra, hogy legalább öt nappal előre jelezzék, ha 120 kilométeres körzeten túlra kívánnak utazni – közölték csütörtökön. Ez alól csak a nagykövet és három másik magasrangú diplomata kap felmentést.

A diplomatáknak egy dokumentumot kell kitölteniük, amely tartalmazza az utazás időpontját, célját, típusát, a tervezett üzleti kapcsolatokat, a kísérő személyeket, a szállítás típusát, a meglátogatott helyeket és a szállást, valamint az útvonallal kapcsolatos információkat.

Az orosz külügy beidézte Nagy-Britannia oroszországi ügyvivőjét is, hogy felróják neki Ukrajna „terrorista akcióinak” támogatását és az orosz diplomácia Nagy-Britanniában való akadályozását.

(Guardian)

Szijjártó az OTP-hez köti az ukrajnai fegyverszállítás finanszírozását

A kormány sem az ukrajnai fegyverszállítás finanszírozására szánt, s eddig is blokkolt 500 millió euró, sem az újabb javaslat szerinti 20 milliárd euró kapcsán nem hajlandó semmifajta tárgyalásra, amíg Kijev le nem veszi az OTP-t a háború nemzetközi szponzorainak listájáról – figyelmeztetett Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter csütörtökön Brüsszelben.

A Külgazdasági és Külügyminisztérium közleménye szerint a tárcavezető az EU-s külügyi tanács ülésének szünetében kiemelte, hogy továbbra is háborús hangulat uralkodik Brüsszelben, a békéről ezúttal sem volt szó, sőt olyan javaslatot terjesztettek elő, amelynek értelmében a blokk a következő négy évben 20 milliárd eurót fordítana az ukrajnai fegyverszállításokra, amiből Magyarországra nagyjából 200 millió euró esne.

Ezzel mit is mond az Európai Unió? Hogy négy évig még úgyis háborús berendezkedés lesz. Tehát most már nem csupán rövid távon nem gondolkodik Brüsszel a békében, hanem már hosszú távon is háborús berendezkedést vizionál Európának,

mondta.

Döbbenetes ez a javaslat (…) Hát jogosan fogalmazódik meg a kérdés, hogy hány ember fog meghalni ezalatt a négy év alatt, amíg mi 20 milliárd euróval finanszírozunk fegyverszállításokat. És hány magyar fog meghalni ezalatt a négy év alatt?

tette fel a kérdést.

Aláhúzta: az elmúlt ötszáz nap bebizonyította, hogy ezen konfliktusnak nincs megoldása a harctéren, s minél több fegyvert szállítanak, annál magasabb lesz a halálos áldozatok száma. „Ezért azt kérjük Brüsszeltől, Berlintől, Párizstól és Washingtontól is, hogy fegyver helyett inkább békét hozzanak a szomszédunkba” – jelentette ki.

Szijjártó Péter emlékeztetett arra, hogy az Európai Békekeretből eddig 5,6 milliárd eurót fordítottak a fegyverszállítások finanszírozására, és most újabb 500 millió eurót kívánnak jóváhagyni, de a kormány ehhez nem járul hozzá addig, amíg Ukrajna le nem veszi a háború nemzetközi szponzorainak listájáról a legnagyobb magyar banknak számító OTP-t.

Sem az eddig blokkolt 500 millió euró, sem a most előhozott 20 milliárd euró kapcsán nem vagyunk hajlandók semmifajta tárgyalásra mindaddig, amíg az OTP a háború nemzetközi szponzorainak listáján van

szögezte le. „Arról nem is beszélve, hogy az Európai Bizottság nemrégiben beismerte, hogy elfogyott a pénz, és kért még 50 milliárd eurót Ukrajna támogatására. Most is kérnek 20 milliárd eurót a fegyverszállításokra, így 70 milliárd euróról beszélünk, és sehol egy elszámolás, egy kimutatás az eddig elköltött pénzekről” – tette hozzá.

Illetve azt hangsúlyozta, hogy tavaly a száz legnagyobb nyugati tulajdonú vállalat 3,5 milliárd dollárnyi társasági adót fizetett be Oroszországban, eközben az orosz bankpiacon 0,16 százalékos részesedéssel bíró OTP felkerült az ukrán feketelistára.

A miniszter kitért arra is, hogy egyes résztvevők némileg kritizálták a közép-európai országokat, amiért korlátozásokat vezettek be az ukrán gabona importjára vonatkozóan. Kiemelte: a megállapodás lényege az volt, hogy a gabonát el lehessen szállítani Ukrajnából Afrikába és a Közel-Keletre a humanitárius válságok megelőzése érdekében, s nem az, hogy a terményeket eladják Közép-Európában.

A lehető leghatározottabban visszautasítottam mindenfajta olyan gyanúsítgatást, amely azzal vádolta a közép-európaiakat, hogy bármifajta szállításokat blokkoltunk volna

közölte, rámutatva arra, hogy Magyarország még infrastrukturális beruházásokat is végrehajtott az átrakodási kapacitás bővítésére. „Magyarország továbbra is készen áll arra a többi közép-európai országgal, hogy átengedje a területén az ukrán gabonaszállítmányokat, de arról nem lehet szó, hogy ezeket Magyarországon értékesítsék, és tönkretegyék az élelmiszerpiacunkat” – húzta alá.

Szijjártó Péter a tagállami vétójog felszámolását célzó európai parlamenti állásfoglalással kapcsolatban, újságírói kérdésre válaszolva kiemelte: a szerződések értelmében a stratégiai ügyekben minden félnek egyet kell érnie a döntésekkel.

És azok, akik rajtunk az európai értékeket kérik számon, azok, akik rajtunk jogállamiságot, szerződések tiszteletben tartását kérik számon, azok most hirtelen érdekből fakadóan minden gond nélkül átírnák a szerződéseket

fogalmazott.

Hasonlóan reagált a jövő évi magyar soros EU-elnökséggel szembeni tiltakozások ügyére is, mondván, hogy a rotálódó tisztség sorrendje meg van határozva előre. „És ezek a szabályok semmit nem mondanak arról, hogy egyet kell értenie a soros elnökségnek a nagy tagállamok által diktált ügyek valahány százalékával vagy a liberális mainstream minden mozdulatával. Az Európai Unió erről szól, többfélék vagyunk” – mondta.

(MTI)

Lengyelország több forgatókönyvre készül a Wagner-csoport fehéroroszországi jelenléte miatt

Lengyelország különböző forgatókönyvekre készül a Wagner-csoport fehéroroszországi jelenléte kapcsán – közölte csütörtökön a varsói nemzetvédelmi minisztérium, aláhúzva, hogy az ország keleti határa biztonságos.

A tárca abból az alkalomból nyilatkozott a PAP hírügynökségnek, hogy csütörtöki – a minszki védelmi minisztérium által megerősített – sajtóértesülések szerint a Wagner-csoport a fehérorosz hadsereggel együtt a lengyel határ szomszédságában fekvő Breszt városa melletti terepen gyakorlatozik.

A határ biztonságos, Lengyelország folyamatosan figyeli a keleti határszakaszon fennálló helyzetet – húzta alá a tárca.

Különféle forgatókönyvek megvalósítására készülünk, a helyzet alakulásától függően,

tették hozzá.

Felidézték: Jaroslaw Kaczynski kormányfőhelyettes, a lengyel kormánykoalíciót vezető Jog és Igazságosság párt elnöke, aki a biztonsági ügyek felügyeletéért is felelős, valamint Mariusz Blaszczak nemzetvédelmi miniszter korábban is figyelmeztetett arra, hogy a Wagner-csoportot felhasználhatják a lengyel-fehérorosz határ destabilizálására.

A lehetséges fenyegetések megelőzése végett már korábban megerősítették a határőrség és a lengyel hadsereg együttműködését – emlékeztettek a közleményben. Utaltak arra a műveletre is, amelynek keretében július elején további több mint ezer lengyel katonát és mintegy 200 katonai járművet csoportosítottak át az ország keleti részébe.

Pawel Jablonski külügyminiszter-helyettes a PAP-nak nyilatkozva komolynak nevezte a lengyel keleti határ szomszédságában fennálló helyzetet. Felidézte: Fehéroroszország „már korábban ostromolta a lengyel határt”, felhasználva az illegális bevándorlók szervezett csoportjait. A diplomata nem zárta ki hasonló, „különféle katonai vagy félkatonai szervezetek bevetésével is történő” támadások lehetőségét.

(MTI)

Ukrajna megkezdte a kazettás bombák használatát

A Washington Post jelentése szerint Ukrajna megkezdte az Egyesült Államok által biztosított kazettás lőszerek kilövését. A délkelet-ukrajnai frontvonalon álló orosz erőkre vetették ki a fegyverseket. Az ENSZ szerint egyébként Oroszország a háború kezdete óta legalább 24 alkalommal használta a világszervezet által betiltott lőszertípust.

A témáról bővebben ebben a cikkünkben írtunk:

Kapcsolódó
Égető lőszerhiányról árulkodik, hogy az Egyesült Államok kazettás bombákat szállít Ukrajnának
Az Egyesült Államok kazettás lőszerekkel segíti az ukránokat. A döntés nagy port kavart, hiszen az ENSZ tizenöt éve a lőszertípus betiltása mellett döntött, amihez az USA legtöbb katonai szövetségese is csatlakozott, ráadásul Oroszországot is komoly kritikák érték a használata miatt.

A kinai konzulátus is megrongálódott az odesszai orosz támadásban

Megrongálódott a kínai konzulátus egyik épülete az Odessza elleni orosz légitámadásban – közölte csütörtökön Oleg Kiper regionális kormányzó. A támadásokat az oroszok rakétákkal s drónokkal hajtották végre. A kár nem valami jelentős: a kormányzó olyan fotót tett közzé az interneten, amelyen az épület törött ablakokkal látható.

A Kínával szövetséges Oroszország immár harmadik egymást követő éjszaka támadja Odesszát és Mikolajivet. A települések közös vonása, hogy mindkettő nagy forgalmú kikötőváros.

Az agresszor szándékosan mér csapásokat a kikötői infrastruktúrára. Emiatt a közelben lévő közigazgatási és lakóépületek is megrongálódtak, valamit a Kínai Népköztársaság konzulátusa is. Ebből is látszik, hogy az ellenség nincs tekintettel semmire

– fogalmazott a kormányzó a Telegram üzenetküldő alkalmazáson.

Volodimir Zelenszkij ukrán elnök szerdán késő esti videóbeszédében közölte, hogy az Odesszai kikötőre mért orosz légicsapásban hatvanezer tonna olyan mezőgazdasági termék semmisült meg, amit Kínába szánták.

Három városban két halott és legalább 27 sérült

Ukrán források szerint ketten meghaltak és legalább 27-en megsérültek az éjjeli orosz támadásokban Harkivban, Odesszában és Mikolajivban. Az utóbbi két települést már harmadik egymást követő éjszaka érik támadások.

Harkivban egy halottról tudni, Mikolajivban 19-en sérültek meg, egy biztonsági őr meghalt. Odesszában legalább nyolcan megsérültek, köztük egy gyermek.

(Guardian)

Zelenszkij: Nem csak Ukrajna a célpont

Az ukrán elnök szerint az ukrán kikötők elleni ismétlődő orosz támadások azt mutatják, hogy „nem csak Ukrajna a célpont”. Zelenszkij azt mondta, a szerdán támadással sújtott kikötőkben mintegy egymillió tonna gabonát tároltak.

(Sky News)

Krími kollaboráns kormányzó: Dróntámadásban meghalt egy tizenéves lány

Egy tizenéves lány meghalt, és megrongálódott négy közigazgatási épület a Krím északnyugati részén dróntámadás miatt – közölte csütörtökön Szergej Akszjonov a régió 2014-ben, az orosz megszállás után kinevezett kollaboráns kormányzója.

A Telegramon közöltek szerint az incidens csütörtökön történt, az viszont nem derült ki, hogy pontosan melyik településen. A kormányzó utalt rá, hogy a támadást ukrán drónnal hajthatták végre, de további részletekbe nem bocsátkozott. Az állítások valóságtartalmát független forrásból nem lehetett ellenőrizni.

(INA)

Ukrán gyerekeket deportál a fehérorosz Vöröskereszt

A Fehéroroszországi Vöröskereszt vezetője a helyi állami tévének beszélt arról, hogy aktívan részt vesznek és részt fognak venni ukrán gyerekek deportálásában az oroszok által megszállt területekről Fehéroroszországba „az egészségük javítása érdekében”. Dmitro Kuleba ukrán külügyminiszter sürgette a nemzetközi büntetőbíróságot, hogy adjon ki elfogatóparancsot Dzmitrij Saucov ellen.

A 191 nemzeti szervezetet tömörítő Vöröskereszt jelezte, hogy felvették a kapcsolatot a Fehéroroszországi Vöröskereszttel, kifejezték „súlyos aggodalmukat”, és azt tanácsolták, hogy a jövőben ne folytassanak ilyen tevékenységet.

(via 444)

Borrell: Oroszország súlyos válságba sodorja a globális élelmiszerellátást

Oroszország súlyos válságba sodorja a globális élelmiszerellátást – figyelmeztetett csütörtökön Joseph Borrell, az Európai Unió  külügyi és biztonságpolitikai főképviselője. Oroszország csak pár napja nyilvánította ki, hogy eláll a tavaly júliusban török közvetítéssel összehozott gabonaszállítási megállapodástól, amely lehetővé tette, hogy az exportra szánt ukrán gabona el is jusson azokba a gabonában szegény országokba, – például Egyiptomba – ahol erre igazán szükség van. A megállapodás eddig jelentősen csökkenteni tudta az orosz agresszió által fűtött háború okozta éhínségek kocskázatát.

Azt már most tudjuk, hogy ez hatalmas és súlyos élelmiszerválságot fog okozni a világban

– mondta Borrell a Reuters jelentése szerint, mielőtt az uniós külügyminiszterek találkozójára indult volna. A főképviselő arra is kitért, hogy szerinte Oroszország szándékosan támadta meg az ukrajnai Odessszában található gabonatároló létesítményeket, ami tovább mélyíti az élelmiszerválságot.

Megint lövik Odesszát is az oroszok

Immár harmadik egymást követő éjjel éri orosz támadás Odessza városát, írja a Guardian. Az orosz légicsapásokban ketten megsérültek. A kikötővárost azt követően kezdték el lőni az oroszok, hogy Moszkva bejelentette, hogy felmondja a megállapodást, amely lehetővé tette az ukrán gabona exportját Ukrajna fekete-tengeri kikötőin keresztül.

Egy tinédzser halt meg a Krímben

Egy ukrán dróntámadásban halt meg egy tinédzser lány a Krím észak-nyugati részén az oroszok állítása szerint. Az orosz kormányzó azt közölte, hogy a dróntámadásban négy hivatali épület rongálódott meg, írja a Guardian.

Többen meghaltak Mikolajivban

Az ukrán hadsereg közlése szerint többen meghaltak egy orosz légitámadásban a dél-ukrajnai Mikolajiv városában, írja a Guardian. A támadás a városközpontban egy 3 emeletes lakóépületet is eltalált, a házban tűz ütött ki. Kilencen megsérültek, köztük öt gyermek. Egyelőre nem tisztázott, hány halálos áldozata van a támadásnak.

Olvasói sztorik