Indiában sokan átértékelték az ember-kutya kapcsolatot, miután az elmúlt években a milliószámra kóborló, gazdátlan állatok elkezdtek látszólag minden ok nélkül emberekre támadni – írta az RTL.hu.
Az országban hozzávetőlegesen 1,5 millió kóbor kutya él. 2019 és 2022 között az általuk megharapott emberek száma közel ugyanekkora volt, ami azt jelenti, hogy átlagosan minden kóbor kutyára jut egy megharapott ember. Világszerte egyébként évente közel 174 millió embert harapnak meg kutyák, igaz, utóbbi adat nem csak a kóbor kutyák által elkövetett támadásokra vonatkozik – írta az RTL, de más források is százmillió körülire teszik ezt a számot.
Az utóbbi időben az indiai közösségi oldalakon terjedő videókon véres, sokszor súlyos sérüléssel vagy akár halállal végződő kutyatámadások láthatók. Számos helyről jelentettek olyan eseteket, amikor kutyák az utcán támadtak emberekre, de az állatok már az udvarokra és a lakásokba is beszöknek. Gurugrám mellett rossz a helyzet Noidában, de olyan metropoliszokban is, mint a 15 millió lakosú Mumbai. Az egyik legutóbbi, nagy felháborodást kavaró eset Aligarhban, Kalra szülővárosában történt: 2023 áprilisában egy kóbor kutyákból összeverődött falka megölt egy embert.
A Vice által megkérdezett szakértők úgy vélik, a kutyák nem hirtelen, a semmiből váltak agresszívebbé, inkább az emberek hozzáállása változott sokat velük kapcsolatban. Egy indiai kutyamenhely munkatársa, Anupama Kalra szerint „elkeserítő látni, hogy a társadalmunk milyen embertelenül bánik a kutyákkal”. Gurugrám városában Kalra szerint uszítani kezdtek a kutyák ellen, a közösségi médiában számos videó terjed emberekre támadó állatokról, és ezek sokszor épp azt nem mutatják meg, hogy az állatok miért váltak agresszívvá. – Az emberek botokkal verik agyon, vagy autóval ütik el az éhségtől megvadult kutyákat – mondta Kalra.
Bár az indiai törvények határozottan tiltják az állatkínzást, ez egyre kevesebbeket érdekel, mivel úgy érzik, hogy a kutyák sokszor a biztonságukat veszélyeztetik. Az állatvédők szerint a kóbor kutyák ügye nagyon rossz irányba halad az országban, az pedig egyelőre nem látszik, hogyan fogják tudni elkerülni a tragédiát.
Kalra szerint az elharapódzott helyzet egyik legnagyobb felelőse az RWA – a Resident Welfare Associations –, egy kormányzat által működtetett jóléti szervezet, amelynek az elsődleges feladata, hogy egy adott városi vagy külvárosi közösség lakóit segítse. Az RWA sokszor nem engedi, hogy a kóbor kutyákat az utcán megetessék az állatvédők. – Inkább hagyják, hogy a megmaradt élelem tönkremenjen, mintsem a kutyáknak adjuk – mondta a kutyamenhely üzemeltetője. Szerinte a legtöbb esetben az éhség az, ami miatt agresszívvá válnak ezek az állatok, ilyen állapotban pedig hajlamosabbak emberekre támadni.
Kalra szerint a probléma könnyedén megoldható lenne, ha a társadalom azon rétege, amely megtehetné, hogy segít ezeken az állatokon, nem volna közömbös a kutyák sorsa iránt.
A Vice-nak nyilatkozó állatkommunikátor véleménye szerint a kutyák körében kialakult feszültség eredete elsősorban nem a kutyákban, hanem az emberekben keresendő. „A kutyák emberekkel folytatott kommunikációjára a tükrözés jellemző, ami leegyszerűsítve annyit tesz, az emberi viselkedést próbálják lemásolni. Tehát ha a körülöttük lévő emberek agresszívek, akkor ők is agresszív módon fognak reagálni” – mondta Asha Arun, aki szerint az állatok először az emberi energiát veszik fel, majd jönnek az érzelmek, esetleges szorongások, gyengeségek, végül pedig a testbeszéd.
A másik ok, mondta Arun, amiért a kóbor kutyák agresszívek lehetnek, a velük született territoriális természetük.
Éjszaka őrzési módba lépnek.
Amikor valami idegen közeledik feléjük, először ugatnak, majd jönnek megszagolni őket. Nagyon fontos, hogy higgadtak maradjunk, miközben szagolgatnak. A csemegék cipelése egy másik hatékony módja annak, hogy megvédjük magunkat, és barátként tekintsenek ránk” – mondta Arun.
Madhav Raman, az Anagram Architects városfejlesztéssel foglalkozó cég munkatársa szerint bár Indiában törvény írja elő, hogy ha valaki kutyát vásárol vagy fogad örökbe, akkor be kell jelentenie a helyi önkormányzatnál és az állatorvosnál, ez a szabályozás leginkább csak elméletben működik. Mivel ez a folyamat már hosszú évek, évtizedek óta tart, az illetékeseknek fogalmuk sincs arról, hány kutya van az embereknél, így azt sem tudják ellenőrizni, hogy ezekkel a kutyákkal megfelelően bánnak-e, kapnak-e oltásokat, vagy egyáltalán megetetik-e őket. A gazdák gyakorlatilag minden következmény nélkül utcára tehetik, vagy akár meg is ölhetik a kutyáikat, ha betegek lettek, vagy ha egyszerűen csak megunták őket.
