Közel húsz éve kezd megbarátkozni a közvélemény azzal a kutatók által hangoztatott ténnyel, miszerint az állattartás – azon belül is elsősorban a szarvasmarhák tenyésztése – milyen káros hatással van a levegő minőségére az állatok által kibocsátott metángáz miatt. Eleinte csak a szellentésüktől volt hangos a sajtó, később már a böfögésüktől is. Az amerikai húsipar azonban ellentámadást indított, egy ideje már ádáz harcot vív a környezetvédőkkel. A küzdelembe az utóbbi években becsatlakozott egy kommunikációs hadsereg is, amelynek tagjai igyekeznek ellensúlyozni a mainstream médiában uralkodó, a felelős állattenyésztést szorgalmazó narratívát. A szavasmarha-tenyésztésért és a húsfogyasztás növeléséért harcolók elképesztő pénzeket és kapcsolati tőkét tettek bele az ellenháborúba, ma már nem csak tudósokat meg politikusokat állítanak szolgálatba, de több tízezer influenszert és véleményvezért is kiképeznek, hogy cáfolják a korábbi kutatási eredményeket, illetve „ellenkutatásokat” végezzenek. Miközben egyre égetőbb probléma a klímaváltozás, a húsipari lobbi évről évre több pénzből gazdálkodik, sőt, ez 2023-ban még tovább nőhet.
Szolgálatba áll a húsipari „Megafon”
Masters of Beef Advocacy néven indult egy program az Egyesült Államokban, amelynek az a célja, hogy tudományos érvekkel próbálja ellensúlyozni a szarvasmarha-tenyésztés ellen felszólaló hangokat. Az MBA több tízezer embernek kínál ingyenes képzést, csak beiratkozásra és egy online tréningre van szükség.
A képzésben tudományos vagy inkább tudományosnak hangzó narratívát hangoztatnak a marhahúsipar fenntarthatóságáról. A Guardian szerint már 21 ezer embert képeztek vagy képeznek ki, akiknek az a feladatuk, hogy terjesszék a nézeteiket offline és online platformokon egyaránt, azaz egyfajta „marhahúsipari Megafonként” szórják szét a tartalmaikat.
jogvédők és szóvivők segítenek felvilágosítani a fogyasztókat és az influenszereket a marhahús szerepéről az egészséges táplálkozásban, valamint arról, hogy a marhatenyésztők és állattenyésztők hogyan állítanak elő felelősen és fenntarthatóan marhahúst.
A cél, hogy a lehető legközvetlenebb módon érjék el a fogyasztókat és adják át az információkat.
A tanfolyamot a National Cattlemen’s Beef Association nevű amerikai kereskedelmi szövetség és lobbicsoport szervezi. Ők felügyelik a szövetségileg szabályozott marhahús-ellenőrzési programot, amelyet viszont a tenyésztők finanszíroznak.
A végzősök blogbejegyzésekben, videókban, YouTube- és tévéhirdetésekben, médiakampányokon keresztül próbálnak meggyőzni mindenkit, hogy nem igaz, amit a tudomány állít, azaz nincs köze a marhahúsfogyasztásnak a klímaváltozáshoz. Azt is állítják, hogy az Egyesült Államok termeli a világ legfenntarthatóbb marhahúsát. De hogyan jutottunk odáig, hogy egy ilyen hadsereg felállítására van szüksége a húsiparnak?
A FAO hibát követett el, amivel fegyvert adott az ellentábornak
A számítások szerint az ember által okozott metánkibocsátás mintegy harmada közvetlenül nem is az ember, hanem az általa tenyésztett állatok számlájára írható. Az első fontos, szélesebb körben nyilvánosságot kapott tanulmányt az Élelmezésügyi és Mezőgazdasági Világszervezet (FAO) jelentette meg még 2006-ban, ebben azt írták, hogy az állattenyésztés 18 százalékát teszi ki a globális kibocsátásnak. Ezután indult be egy jóval nagyobb volumenű támadássorozat a húsfogyasztás – kiemelten a marhahús ellen.
A Worldwatch Institute 2009-ben már egy olyan jelentést publikált, amely szerint a hústermelés állítja elő a Föld légkörébe kerülő üvegházhatású gázok 51 százalékát, de ez akkor nem kapott nagyobb nyilvánosságot. Ennek oka, hogy éppen akkoriban fedeztek fel egy módszertani hibát a FAO számításaiban, ami bőven elég volt arra, hogy erőre kapjon a környezetvédők elleni tiltakozás, egyben kineveljen egy olyan figurát, aki kellő szakmai háttérrel és hitellel tud felszólalni a tenyésztést támogatók érdekében.
A University of California kutatója, Frank Mitloehner találta meg a számítási hibát a FAO jelentésében, később a szervezet elismerte a hibát és 18-ról 14,5 százalékra javította az állatállomány globális kibocsátási arányát. A FAO érvelése szerint nem az állatállomány kibocsátását becsülték túl, hanem a közlekedés hatásait becsülték alul.
Ez egy olyan pont volt, ahol könnyen megfordulhatott volna a széljárás, ám idővel olyan információk láttak napvilágot, amelyek meggátolták ezt. Több tényező is hiteltelenítette Mitloehner vizsgálatát. Az egyik a FAO érvelése volt, de emellett sokan felrótták neki azt is, hogy a szakember jó ideje a Big Meat egyik legjelentősebb akadémikus védelmezője, rendszeresen alábecsüli a metán éghajlati hatásait, és nem igazán lehet őt független szakértőnek nevezni. Mitloehner tanulmányát ugyanis a Beef Checkoff Program 26 ezer dolláros támogatásából finanszírozták. Ez onnan derült ki, hogy megemlítették az egyetem egyik kiadványában, ahogy azt a Guardian is kiszúrta.
Brutális pénzeket költ a húsipar arra, hogy hitelesnek tűnjön
A következő mérföldkő egy 2018-as tanulmány volt. Az Oxfordi Egyetem Our World In Data projektjének kutatói által publikált elemzés szerint a marhahúsnak a fogyasztása 2,5-szer rosszabb az éghajlat szempontjából, mint a második helyezett juhé és bárányé, és több mint négyszer nagyobb terhelést jelent a légkörre, mint a sajtfogyasztás. A sort még folytathatnánk, összességében egy kilogrammnyi marhahús előállítása majdnem annyi üvegházhatású gáz kibocsátásával jár, mint amennyi szén-dioxidot küld a levegőbe egy autó.
Az általános vélekedés szerint csökkenteni kellene a húsfogyasztást, hogy például a globális átlaghőmérséklet emelkedése 2 fok alatt maradjon. A párizsi klímaegyezményben egyébként 1,5 fok szerepel.
Szintén 2018-ban jelentették be, hogy új kutatási és bővítési központot hoznak létre a University of Californián CLEAR Center néven – Mitloehner irányításával. A központ úgy fogalmazta meg a célját, hogy olyan kutatásokat kíván publikálni, amelyek növelik a szarvasmarha-tenyésztés népszerűségét.
A New York Times tavaly derítette ki, hogy az állattenyésztők érdekeit védő IFeeder 2,9 millió dolláros támogatást nyútjtott a központhoz, de egyéb iparági szereplőktől is több százezer dollárt kaptak. Az IFeeder az Amerikai Takarmányipari Szövetség (AFIA) által alapított jótékonysági alapítvány, amelyet 2009-ben, az ominózus Mitloehner-véleményezés után hoztak létre.
Nem csak ők lobbiztak, a Washington Post kutatása szerint 10 jelentős mezőgazdasági csoport is pénzt áldozott a környezetvédők és az éghajlat-politikusok elleni harcra. A lap szerint a húsipar évtizedeken át olyan jelentős mezőgazdasági kereskedelmi csoportokon keresztül, mint a Farm Bureau, nyomást gyakorolt a törvényhozókra, hogy akadályozzák meg a környezetvédelmi előírások szigorítását.
Ezek a cégek milliókat fektettek közvetlen politikai akciókba is. 2000 és 2019 között a 10 legnagyobb amerikai hús- és tejipari vállalat közül kilenc összesen 26 millió dollárt költött szövetségi politikai kampányokra, nagyrészt a republikánus jelöltek támogatására, akik általában ellenzik az éghajlatváltozás lassítását célzó beavatkozásokat.
A sajtó kapkodja a fejét
Szintén a húsipari összefogást mozdította elő egy 2019-es tanulmány, amely a Lancet folyóiratban jelent meg. Eszerint jelentősen át kell alakítanunk az étkezési szokásainkat a bolygó érdekében, többek között jóval kevesebb marhahúst kellene ennünk.
A kibocsátott metán csak egy része a kifogásolt pontoknak, bár kétségtelenül a legjelentősebb. A környezetvédők szerint ugyanis a szarvasmarhák életük során több tonna takarmányt fogyasztanak el, ami nem mindig adott egy helyen, ezért vándorolniuk kell. Sok helyen azonban nincs olyan őshonos gyep, amit fogyaszthatnak, így gyakran erdőket kell kivágni ahhoz, hogy helyet adjanak a szarvasmarháknak és táplálékuknak.
A Lancet tanulmányának óriási hatása volt, közel 6000 cikket generált 118 országban. A média ismét irányba fordult, a BBC-től a New York Timesig kongatták a vészharangot, mennyire káros a bolygónak, ha túl sok marhahúst eszünk. A jelentést mindenhol bemutatták, a Világbanknak, az Európai Uniónak és az ENSZ-nek is.
Ehhez hozzájárult az is, hogy az olasz kormány aktívan érvelt a kutatás ellen, az Egyesült Államok politikusai pedig nem mutattak lelkesedést, hogy a fenntarthatósági célok közé emeljék az étrend megváltoztatását.
Az interneten ráadásul elindult a #yes2meat elnevezésű kampány, amivel még több embert sikerült becsatornázni. A hashtag szélsebesen terjedt – annyira, hogy a Lancet kénytelen volt megjegyezni: „a gyorsan változó médiakörnyezet komoly kihívások elé állítja az egészségügyi és éghajlati kérdésekről szóló tudományos kommunikációt.”
#Yes2Meathttps://t.co/MykT3k6UFa
— Frédéric Leroy (@fleroy1974) January 14, 2019
Úgy tűnt, a #yes2meat egy alulról szerveződő kezdeményezés, de később kiderült, a mozgalom mögött is súlyos húsipari pénzek állnak. Az Unearthed megtudta, hogy a mozgalom melletti kiállás és az azon belüli munka összehangolására, valamint a tudósok és akadémikusok mozgósítására jelentős erőfeszítéseket tettek a jelentés ellenzői.
Ők voltak azok, akik a kaliforniai egyetem új tudományos intézetéből, a CLEAR Centerből szórták az információkat. Kiderült, hogy a fentebb említett National Cattlemen’s Beef Association lobbicsoport már 2018-ban egy sereg PR-ügynökséggel leszerződött, hogy segítsenek az üzenetküldés és a stratégia kialakításában.
Az Unearthed birtokába jutott több száz oldalnyi levelezés a CLEAR Center és több agráripari cég között, ezekből pedig az derült ki, hogy sokkal jobban beépültek a húsipari cégek a központba, mint azt korábban sejtették. Itt már nem tíz, hanem 12 nagyobb iparági szereplő öntötte a pénzt a központba, több tízmillió dollár támogatást nyújtottak, ráadásul a tanácsadói testületben is képviseltették magukat
Megdöbbentő, hogy az UC Davis, amely egy vezető kutatóintézet, megengedi, hogy a nevét és a hitelességét feláldozza a marhahúsipar által támogatott, koordinált dezinformációs kampánynak
– mondta Walter Willet, a Harvard Egyetem híres táplálkozástudományi professzora, egyúttal a Lancet-jelentés vezető szerzője.
Az embereket csak egy kicsit lehet átverni
Úgy tűnt viszont, hogy az emberek inkább hisznek a környezetvédőknek: a Gallup 2019-es kutatása szerint minden negyedik amerikai csökkentette a húsevést. Emellett kijött egy kutatás, amely szerint az állattenyésztés okozta levegőszennyezés ma már több halálesetért felel, mint a széntüzelésű erőművek.
Mindez csak erősebb kiállásra sarkalta a húsipari beszélő fejeket. Sarah Reece, az NCBA márkamarketingért felelős vezető igazgatója már arról oktat, hogy milyen stratégia, hirdetések, videók legyenek a Google-ön, a Facebookon, a Redditen, a YouTube-on és az Instagramon. A cég létrehozott egy éjjel-nappal működő médiafigyelési központot is, ahol folyamatosan monitorozzák, mi jelenik meg a témával kapcsolatban, vagyis mire kell aktuálisan fókuszálniuk az influenszereknek, akik akár pár perc alatt irányt tudnak váltani, épp, melyik szegmensre kell koncentrálni. A szereplők fegyelmezetten összezárnak, így még koncentráltabban tudják szétszórni az üzeneteket.
A Beef Board honlapján közzétett stratégiai dokumentumok szerint az NCBA idén 9,1 millió dollárt szán marketingre és reklámokra – ennyiből próbálják javítani a marhahús imázsát, egyúttal tagadni a hústermelés negatív környezeti hatásait.
Az amerikai lobbi tevékenységét mégsem lehet teljesen hazugnak tekinteni. A vélt vagy valós tudományos hátteret biztosító tanulmányok főleg azt hangoztatják, hogy a marhatenyésztés önmagában miért nincs, vagy miért nem lehet hatással a klímaváltozásra, ami normális körülmények között akár igaz is lehet. A „marhakurzus” ebben a tekintetben nem hazudik – megfelelő ökológiai kontextusban, mezőgazdasági gyakorlat mellett ebből nem is lenne baj, tényleg azért kongatják a vészharangot, mert túl sok marhahúst eszünk. A húsipar pedig érthetően nem akarja tudomásul venni a megnövekedett fogyasztás okozta veszélyeket.
Az amerikai húsipar várhatóan soha nem fogja elismerni, hogy nem fenntarthatóan működik, a légszennyezettség sem szűnhet meg egyik napról a másikra, az érdeklődőbb fogyasztóknak így résen kell lenniük, milyen kutatóknak vagy tanulmányoknak hisznek. Azért akad néhány elszólás, ami megmutatja, hogyan is gondolkodnak a szereplők a környezetvédelem és az állattenyésztés kapcsolatáról.
A laikusok számára akár iránytűként szolgálhat Marissa Pooley, az influenszereket képző kurzust pénzelő NCBA egyik vezető igazgatójának mondata:
A fenntarthatóság akár válsággá is válhat, ha nem kezeljük időben.
