Nagyvilág

Van egy európai ország, ahol szép lassan mindenki leszokik a dohányzásról

Amaury Cornu / Hans Lucas / Hans Lucas / AFP
Amaury Cornu / Hans Lucas / Hans Lucas / AFP
A svédek úgy állítanak példát a világ elé, hogy tulajdonképpen semmi különöset nem csináltak, csak az állam fokozatosan a füstmentes alternatívák felé tereli a fogyasztókat. A dohányzásról való leszokás már az emberek javuló egészségi állapotán is meglátszik.

Ha más országokban is hasonlóan alacsony lenne a dohányzás okozta elhalálozások száma, mint Svédországban, akkor csak az elkövetkező egy évtizedben 3,5 millió ember életét lehetne megmenteni az Európai Unióban. Ez az egyik legfőbb megállapítása annak a közelmúltban közzétett svéd jelentésnek, melyben az ország füstmentes modelljét elemzik.

Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) álláspontja szerint egy ország akkor nevezhető dohányfüstmentesnek, ha kevesebb, mint a lakosság 5 százaléka szív cigarettát. Így a valamivel több mint tízmilliós lakosú ország a jelenlegi trendek szerint az első nemzet lehet, amely kollektíve leszokik a dohányzásról.

Az elemzésben emlékeztetnek, Svédországban 60 évvel ezelőtt még a férfiak 49 százaléka dohányosnak vallotta magát. Ehhez képest már 2023-ban elérhetik azt a történelmi mérföldkövet, hogy alig cigarettázik valaki az országban. Pontosan 17 évvel korábban, mint ami az EU célkitűzése a tagországok számára.

A svédek titka abban rejlik, hogy az elmúlt öt évtizedben más európai kormányokhoz hasonlóan rendkívül szigorú dohányipari szabályokat vezettek be annak érdekében, hogy csökkentsék a hagyományos dohányterméket fogyasztók létszámát.

Van egy titka annak, hogy ez a törekvésük ilyen sikeres lett: nemcsak engedélyezték a füstmentes alternatívákat, de elkerülték ezeknek a termékeknek a démonizálását is.

Minden a snüsszel kezdődött

Svédország esettanulmányának legfontosabb tanulsága az, hogyha a dohányosoknak mindenhol lenne más alternatívája a füstmentes termékekhez való hozzáféréshez – melyek kevésbé ártalmasak, ugyanakkor kielégítik a fogyasztók nikotinszükségletét –, akkor öles léptekkel lehet haladni egy füstmentes társadalom felé.

A skandináv országban az e-cigaretta, a vape, a hevített dohánytermékek és a nikotinpárnák is engedélyezettek amellett, hogy a snüssz évtizedekre visszamenően nagy népszerűségnek örvend.

Mindenki egyetért abban, hogy a füstmentes történet annak idején a snüsszel kezdődött. Az őrölt, nedves, füstmentes, a dohányon kívül sót és aromát tartalmazó dohánytermék az 1970-es években vált felkapottá a svéd férfiak körében, a szokás pedig gyakorlatilag beívódott a társadalomba. Olyannyira, hogy amikor a svédek 1995-ben csatlakoztak az Európai Unióhoz, az egyik kikötésük az volt: mentesüljenek a blokkban érvényben lévő snüssztilalom alól.

A snüsszt a XX. század második felében így reklámozták Svédországban: „élvezze a dohányt anélkül, hogy zavarna másokat a füsttel.” A fő üzenet tehát nem a leszokásról szólt, hanem az ahhoz vezető útról, ami a füstmentes termékeken át vezet, és ami egykor jobbára csak a snüsszt jelentette, ám ma már tele van a piac egyéb lehetőségekkel is – mindez pedig felgyorsította a folyamatot.

Hagyományosan Svédországban egyébként is mindig alacsonyabb volt a dohányzók aránya, de az elmúlt 15 év eredményei így is látványosak. 2006 és 2020 között 60 százalékkal csökkent a hagyományos dohánytermékeket fogyasztók száma. Csak összehasonlításként: ez idő alatt az EU-ban 25 százalékos visszaesés volt az átlag.

Magnus ANDERSSON / TT News Agency / AFP Dohányzás tilalmát jelző tábla egy kávézónál Stockholmban 2019-ben.

Így jutottak el odáig, hogy ma a felnőtt lakosság mindössze 5,6 százaléka dohányzik. Érdekesség, hogy még a dohányzók is arányaiban jóval kevesebb szál cigarettát szívnak el, mint ami Európában megszokott. A svédeknél a napi átlagfogyasztás fejenként 9,1 szál, az unióban 14,2 szál. Svédország az egyetlen egyébként, ahol 10 szál alatti ez a mennyiség.

Van kézzelfogható eredménye

Rá lehet fogni a folyamatokra, hogy a svéd modell tulajdonképpen nem más, mint a dohánylobbi által kijelölt új irány, csakhogy számos kutatás rávilágított már arra, hogy a legtöbb káros anyagot a füsttel viszik be a fogyasztók a szervezetükbe a dohányzás közben. A svéd statisztikákból pedig egyértelműen látszik, hogy a füstmentes alternatívákkal rengeteg ember életét lehet megmenteni, meghosszabbítani.

Tény, hogy Svédországban a legalacsonyabb a dohányzással összefüggésbe hozható megbetegedések és halálesetek száma. A másik 26 EU-tagállam közül 24-ben legalább kétszer akkora a dohányzás okozta elhalálozások aránya, mint a svédeknél. Százezer főre vetítve mindössze 17,7 a tüdőrákos esetek aránya, ami szintén a legjobb mutató Európában.

Emellett a svéd hozzáállás plusz pozitív hozadéka, hogy miközben hamarosan füstmentes társadalomnak mondhatják magukat, felneveltek egy teljesen füstmentes generációt is. A 16 és 29 éves korosztályban mindössze 3 százalék a dohányzók aránya, ami szintén a legalacsonyabb Európában. Ehhez képest az uniós átlag ebben a korosztályban 18 százalék, de Németországban és Olaszországban például 20 százalék felett jár.

A svédek tapasztalata a dohányzás legyőzéséről a jelentés szerint az, hogy a füstmentes termékeket elérhetővé, elfogadhatóvá és megfizethetővé kell tenni. Mint írták, a tudásuk ajándék lehet a globális egészségügynek, és egy nem fertőző betegség esetében példátlan megoldást jelenthetnek világszerte az általuk már kipróbált lépések.

A bizonyítékokkal együtt azt üzenték a világnak a jelentésben:

szokj le, mint Svédország.

Kapcsolódó
Átrendeződnek a dohányboltok, de nem egyértelmű, hogyan
A pultvonal felett kizárólag a dohánytermékek számára biztosítanak megjelenítési lehetőséget a jogszabályok.

Ajánlott videó

Olvasói sztorik