füstmentes

Tény, hogy az a legjobb, ha el sem kezdünk dohányozni.

A svédek úgy állítanak példát a világ elé, hogy tulajdonképpen semmi különöset nem csináltak, csak az állam fokozatosan a füstmentes alternatívák felé tereli a fogyasztókat. A dohányzásról való leszokás már az emberek javuló egészségi állapotán is meglátszik.

Az elmúlt nyarak Európa-szerte és Magyarországon is megmutatták: az éghajlatváltozás, a globális felmelegedés, a klímaválság nem a jövő, hanem nagyon

Tízből mindössze hatan tudják nagyságrendileg megmondani, mennyi egészségre káros vagy potenciálisan káros vegyi anyag jut be a dohányzó szervezetébe a cigarettafüsttel, a túlnyomó többség ugyanakkor ismeri, hogyan működnek a füstmentes technológiák, derül ki fustmentes.hu által megrendelt kvíz eredményeiből.

A világon több mint egymilliárdan dohányoznak, Magyarországon pedig több, mint kétmillióan gyújtanak rá naponta. A dohányzás köztudottan számos komoly egészségügyi probléma okozója, és emellett környezeti ártalmai is jelentősek. Jó hír azonban, hogy az élet egyéb területeihez hasonlóan a dohányzás kapcsán is csökkenthetőek az egyéni és környezeti ártalmak a mindennapokban.

Az első európai dohányzásmentes generáció elérésére 2030-ig című kezdeményezést nyilvántartásba vették.

A légszennyezésre sok egészségügyi szakértő hivatkozik néma gyilkosként – nem véletlenül. A kitettség számos módon veszélyezteti szervezetünket, és nemcsak légzőszervi problémákat idézhet elő, hanem még mentális egészségünket is befolyásolhatja. Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) becslése alapján a szennyezett kültéri levegő évente mintegy 4,2 millió embert öl meg világszerte. Egyes számítások alapján az áldozatok száma ennél is magasabb lehet: 2018-ban minden ötödik ember halálának hátterében állhatott a rossz légminőség.

Arra voltunk kíváncsiak, olvasóink mennyire vannak tisztában a dohányzás emberi szervezetre gyakorolt hatásaival, annak okaival és a témában tett tudományos előrelépésekkel. A tesztet több mint húszezren töltötték ki, cikkünkben összefoglaljuk az eredményeket.

A legégetőbb kérdések és válaszok röviden és közérthetően.

Köztudott, hogy a cigaretta káros, és számos betegség kialakulásáért felelős. Az ugyanakkor már kevésbé ismert, hogy a cigaretta égése során keletkező, füstben lévő vegyi anyagok a dohányzással kapcsolatos betegségek elsődleges okozói. Sőt, ez a több ezer vegyi anyag mindannyiunk egészségét veszélyezteti! Mint annyi más területen, a tájékozottság és tudatosság itt is elősegíthet kedvező irányú változásokat.

Az évszakok váltakozása nem csupán a természetre, az emberi szervezetre is hatással van: különösen tavasszal, amikor a „téli álomból” felébredve készek vagyunk életterünket és szokásainkat is megváltoztatni. Ezek az átmeneti időszakok éppen ezért sok pozitív változást hozhatnak számunkra. Nem is gondolnánk, mennyi mindenben megújulhatunk „rendrakás” címszó́ alatt!

Akár dohányzol, akár nem, jó, ha tisztában vagy e káros szokás emberi szervezetre gyakorolt hatásaival, annak okaival és következményeivel, valamint az ártalmak csökkentésének lehetőségeivel. Tudományos tények, hiteles tájékoztatás.

Nemzetközi előrejelzések szerint több mint egymilliárdan dohányoznak világszerte, Magyarországon is több mint 2 milliós ez a tábor – de ennél jóval

Legyen szó bármilyen bensőséges, meghitt családi ünnepről – karácsonyról, Valentin-napról vagy akár anyák napjáról – a legjobb, ha a ráhangolódást elsősorban magunkkal és az egészségünkkel kezdjük, és ami ennél is fontosabb, hogy a saját- és környezetünk érdekében bevezetett, pozitív szokásainkat hosszútávon is megőrizzük!

Nemzetközi felmérések szerint a Földön jelenleg több mint egymilliárd ember dohányzik, hazánkban pedig 2 millióan cigarettáznak. Az OECD (Gazdasági

Tegyünk együtt ellene A Föld lakosságának több mint 13 százaléka dohányzik. Az OECD legfrissebb felmérése szerint a szervezet 36 országa közül

Vezetékes telefon helyett mobil, műsorújság helyett internetes közvetítés, pöfékelő autók helyett környezetkímélő, elektromos autók és kémény helyett

A világon egymilliárd ember dohányzik, azaz a Föld lakosságának több mint 13 százaléka. Az OECD legfrissebb felmérése szerint a szervezet 36 országa

Élő pajták, teafakivonatos növényvédőszerek, napelemek, biomassza energia: nem új hippimozgalom indult, hanem a dohányipar is felismerte: környezetünk védelme egyre sürgetőbb. A fenntar-thatóságra minden iparágnak figyelnie kell, hogy csökkenhessen az ökolábnyomuk és az adott iparág környezetre gyakorolt hatása.