A dalai láma elnézést kért, miután egy indiai nyilvános rendezvényen szájon csókolt egy fiút, és arra kérte, hogy szopogassa meg a nyelvét. A rendezvényt február végén tartották a dalai láma dharamszalai templomában, nagyjából 120 fiatal vett rajta részt, egy ingatlanipari vállalat jótékonysági szervezeténél tartott készségfejlesztő képzés elvégzése után.
A videón a fiú azt kérdezi a dalai lámától, hogy megölelheti-e. A 87 éves Tendzin Gyaco erre felhívta a gyereket az emelvényre, majd az arcára mutatva így szólt, „először itt”, mire a fiú megpuszilta és megölelte. A dalai láma erre megfogta és azt mondta, „szerintem akkor itt is”, majd egy csókot nyomott a fiú szájára.
És szopogasd meg a nyelvem
– tette hozzá, és kinyújtotta a nyelvét, miközben a homlokuk összeért. A fiú is kinyújtotta egy pillanatra a nyelvét, majd elhúzódott, a dalai láma – hasonlóan a közönséghez – pedig nevetni kezdett, és újra magához ölelte a gyereket.
A Nobel-békedíjas spirituális vezető ezután mondott pár szót a fiúnak, kérte, hogy figyeljen azokra, akik békét és boldogságot teremtenek, és ne kövesse azokat, „akik gyilkolnak”. Aztán útjára bocsátotta a gyereket. Arról, hogy ki volt a fiú, egyelőre nem lehet tudni semmit.
Este video es escandaloso. El Dalai Lama besa en la boca a un niño que se le acerca. Los asistentes aplauden y se ríen en lugar de condenar esta aberración. La imagen es muy fuerte. Un viejo degenerado. pic.twitter.com/8diJ5R2hFI
— Vicky Dávila (@VickyDavilaH) April 9, 2023
A videón látottak sokak felháborodását váltotta ki, „botrányosnak” és „undorítónak” nevezték a történteket. A delhi központú Haq Gyerekjogi Központ is elítélte, mint „a gyerekbántalmazás minden formáját”. Ezekre válaszul a dalai láma hivatala közleményt adott ki, eszerint a láma viselkedése „ártatlan és játékos volt”. Mindenesetre bocsánatot kért a fiútól és családjától, valamint azoktól, akiket megsértett. „Őszentsége gyakran játékosan, és ártatlanul ugratja az embereket, még nyilvánosan, a kamerák előtt is. Sajnálja az esetet” – írták.
Tradíció
Több helyütt is beszámoltak róla, hogy a nyelv mutogatása a tibeti kultúra része. A Haq szerint azonban itt nem lehet a kultúrára hivatkozni. Ezzel azonban nem mindenki ért egyet. Egy szintén száműzetésben élő tibeti aktivista azt állítja, hogy a vezető tettének a nyugati szemüvegen keresztüli félreértelmezéséről van szó.
Kegyetlen más kultúrák, szokások és társadalmi hatások nemre és szexualitásra vonatkozó narratíváját ráerőltetni a tibeti kifejezésmód értelmezésére
– írta Namdol Lhagyari Twitter-oldalán, szemléltetésképpen pedig az 1997-es, Brad Pitt szereplésével készült Hét év Tibetben című film egy nyelvnyújtogatós-üdvözlős jelenetét is mellékelte.
Expression of emotions and manners today has been melted together and become vividly westernised. Bringing in narrative of other cultures, customs and social influence on gender and sexuality to interpret Tibetan way of expression is heinous. 1/3 pic.twitter.com/heFDSEmVlp
— Namdol.Lhagyari ལྷ་རྒྱ་རི་རྣམ་སྒྲོལ། (@namdol_lhagyari) April 10, 2023
A nyelv kinyújtása a tisztelet vagy az egyetértés jele, a tradicionális tibeti kultúrában gyakran használták üdvözlésként, írta honlapján a Kaliforniai Egyetem Kelet-Ázsiai Tanulmányok Intézete. A tibeti folklór ezt arra eredezteti vissza, hogy a IX. században élt egy kegyetlen tibeti király, akinek fekete volt a nyelve. Az emberek azért nyújtják ki a nyelvüket, hogy megmutassák, ők nem olyanok, mint az egyszervolt uralkodó – és nem is az ő reinkarnációi. Igaz, nyelvszopogatásról nem tesznek említést az intézet honlapján sem.
Mások szerint az egészet csak egy ártatlan viccként kell értelmezni. A nyelvszopogatásról a száműzött tibeti parlament tagja, Dava Csering azt írta: „Ez egy vicc része volt, játék egy gyerekkel, nem kell ebbe többet látni”.
Az Independent idézi a gyerekjogi aktivista Shola Mos-Shogbamimut is, aki szerint ilyenekkel nem szabad játszani és nem szabad a gyerekmolesztálást játékos viselkedéssel magyarázni.
Ez nem nevezhető játékos tréfálkozásnak. Az ölelés rendben van, de a csók és a nyelvszopkodás nem. Ne próbáljuk normalizálni a gyerekek molesztálását. Nem számít, hogy mennyire tiszteletteljes a dalai láma, az ugyanis nincs rendben, ha egy gyerek egy felnőtt férfi/nő/bárki nyelvét szopkodja.
A tizennegyedik dalai láma
A dalai láma a tibeti buddhizmus legszentebb alakja. Évszázadokon át – a kínai megszállásig – tulajdonképpen Tibet politikai és vallási irányítója volt.
Tendzin Gyaco a tizennegyedik dalai láma, 1959 óta él Indiában, mióta Kína leverte a helyeik felkelését és teljesen átvette az irányítást Tibet felett. Peking veszélyes, erőszakos szeparatistaként tartja nyilván a vallási vezetőt, noha soha nem szólított fel erőszakra. 1959-ben Dharamszalába menekült, ahová követte több ezer tibeti, a száműzetésben kormányt is alakított. Évtizedek óta azon dolgozik, hogy globális támogatást szerezzen hárommilliós hazája nyelvi és kulturális autonómiájához.
Egy ideig ez elég látványosan sikerült is neki: a világ vezetői és hollywoodi sztárok álltak ki mellette, illetve mellettük. Az utóbbi években azonban elhalványult a reflektorfény. Ennek oka egyrészt az, hogy az idősödő dalai láma kevesebbet utazik, kevesebb interjút ad, másrészt pedig az, hogy Kína szerepe jelentősen megnőtt a globális gazdaságban és politikában.
Peking sok tibetit bebörtönzött, a nyelv használatát is megnehezítette, és a dalai lámát ábrázoló képek is illegálisak.
Kellemetlenségek
Nem ez az első vitatott cselekedete a dalai lámának. Kritizálták az NXIVM nevű önsegítő szervezethez, végeredményében szektához fűződő kapcsolata miatt is. Vezetőjüket, Keith Raniere-t 120 év börtönre ítélték az Egyesült Államokban, miután a bíróság bizonyítottnak találta, hogy több nőt, köztük egy tinédzser lányt is szexre kényszerített. A nők nemi szerve fölé Raniere és a Smallville színésznője, Allison Mack nevének kezdőbetűit billogozták izzó fémmel. A szektáról az HBO-ra készítettek egy sorozatot, amelyben arról is szó van, hogy a dalai lámát is meghívták a könyörület etikájáról beszélni egy 2009-es konferenciára, amelyen a NXIVM tagjai is részt vettek.
2019-ben azután kellett elnézést kérnie, hogy
Ezután fura arcot vágott és úgy folytatta, ha így nézne ki egy női dalai láma, akkor „azt hiszem, az emberek inkább úgy döntenének, hogy nem néznek rá”. Kijelentését azzal magyarázta, hogy a buddhista irodalomban számít a belső és a külső szépség is, ugyanakkor azt is kiemelte, hogy számára is fontos a nemek közötti egyenlőség, és támogatja a nők jogait, például az egyenlő bérezést is.
Tendzin Gyaco – aki 1989-ben a tolerancia és a béke érdekében kifejtett tevékenysége miatt béke-Nobel-díjat kapott – 90 éves korában tervez egyeztetni a tibeti néppel az utódlás kérdéséről. Általában évekbe telik, míg a dalai láma halála után megtalálják a következőt.
Időről időre politikai kérdésekben is kifejti véleményét. Donald Trump korábbi amerikai elnök kapcsán például úgy nyilatkozott, hogy „egyik nap ezt mondja, másik nap azt, erkölcsi elvek hiányában van”. De kritizálta a brexitet is, az Európába érkező, növekvő számú afrikai menekültekről pedig kijelentette, Európa az európaiaké.
Végül egész Európa egy muszlim ország lesz? Lehetetlen. Egy afrikai ország? Az is lehetetlen. Európa az európaiakhoz tartozik.
Igaz, közben azt is kiemelte ezzel kapcsolatosan, hogy a menekülteket segíteni kell, be kell fogadni, képzést és oktatást kell nyújtani nekik, de hosszútávon haza kell menniük, és csak kevesen maradhatnak az öreg kontinensen.
