Hidat robbantottak az ukránok Bahmutnál, a város feladását tervezhetik

Oroszország nem érte el céljait Ukrajnában, mivel az ország továbbra is független – mondta kedden Mark Milley, az amerikai vezérkari főnökök egyesített bizottságának elnöke, aki a NATO brüsszeli központjában beszélt egy sajtótájékoztatón az Ukrajna védelméről szóló kétnapos ülés után.

 Röviden: Oroszország vesztett. Vesztettek stratégiai, operatív és taktikai értelemben

– fogalmazott a katonai csúcsvezető.

Szerinte az orosz erők „óriási árat” fizetnek a harctéren, és az elmúlt hónapokban „sorkatonákat és fegyenceket küldtek a biztos halálba”.

Amíg azonban Putyin be nem fejezi a háborúját, a nemzetközi közösség továbbra is támogatni fogja Ukrajnát a védekezéshez szükséges felszereléssel és képességekkel idézte az amerikai tábornokot az Al Jazeera.

Ad hoc bizottságot hoz létre az Európai Unió, hogy tisztázzak, van-e lehetőségük Ukrajna újjáépítésére fordítani a befagyasztott orosz pénzeszközöket – közölte szerdán a svéd kormányfő. A befagyasztott orosz pénzek között jegybanki tartalékok is vannak.

A testület arra kap megbízatást, hogy feltérképezze, egyáltalán milyen pénzeszközöket fagyasztottak be az Európai Unióban, illetve hogy ezekhez miként lehet jogszerűen hozzáférni – ismertette a helyzetet Ulf Kristersson svéd miniszterelnök stockholmi sajtótájékoztatóján.

Mint mondta, az orosz vagyon kezelésére nem létezik korábban kidolgozott modell, az EU-nak pedig megfelelő jogi eljárásokat kell kialakítania.

Az orosz adófizetőknek kell viselniük a szükséges újjáépítési költségeket, és nem pedig másnak

– fűzte hozzá a svéd kormányfő.

Az ad hoc bizottságot Anders Ahnlid, a svéd Nemzeti Kereskedelmi Hivatal vezetője irányítja majd.

Az Amerikai Egyesült Államok már lehetővé tette, hogy a zárolt orosz vagyonokat Ukrajna újjáépítési költségeire fordítsák, és már konkrét ügyben ítéletet is hozott ilyesmiről az amerikai bíróság.

Az európai uniós országoknak jobban kell védekezniük a pénzügyi infrastruktúrájukra irányuló számítógépes támadások ellen, mert az ukrajnai háború növeli az ilyen külföldi kockázatokat – közölte kedden az EU rendszerkockázati felügyelete. A tagállamok az energia-infrastruktúrájukat ugyan már most is elég jól védik a fizikai támadásoktól, de az Európai Rendszerkockázati Testület (ESRB) szerint van még mit tenni a pénzintézetek és az általuk használt távközlési hálózatok, valamint elektromos hálózatok elleni kiberhadviseléssel szemben.

Az ukrajnai háború, a tágabb geopolitikai környezet és a kibertámadások növekvő alkalmazása jelentősen növelte a kiberfenyegetettség kockázatát

– áll az ESRB jelentésében. Eszerint növekszik annak a kockázata, hogy államok vagy államilag támogatott szereplők hajtanak végre kibertámadásokat az EU pénzügyi rendszere ellen.

A felügyeleti szervezet konkrétan azt közölte, hogy a nemzeti hatóságoknak éles teszteket és hatástanulmányokat kell végezniük az ESRB által kifejlesztett eszközök segítségével a sérülékenységek azonosítása és a támadásokkal szembeni ellenálló-képességük mérésé érdekében.

(Reuters)

Az Európai Unió illetékes tanácsa felülvizsgálta és frissítette az adózási szempontból nem együttműködő országok és területek uniós jegyzékét: több országot törölt, ugyanakkor felvette Oroszországot, Costa Ricát, a Brit Virgin-szigeteket és a Marshall-szigeteket; a listán tizenhat joghatóság található.

Az uniós pénzügyminisztereket tömörítő tanács (Ecofin) brüsszeli ülésén megállapította, hogy a felsorolt országok és területek adózási ügyekben nem működnek együtt az Európai Unióval, és felkérte azokat, hogy az azonosított kérdések rendezése érdekében működjenek együtt az EU magatartási kódexszel foglalkozó csoportjával.

Az uniós jegyzékben Anguilla, Amerikai Szamoa, az Amerikai Virgin-szigetek, a Bahama-szigetek, a Brit Virgin-szigetek, Costa Rica, Fidzsi, Guam, a Marshall-szigetek, Palau, Panama, Oroszország, Szamoa, Turks- és Caicos-szigetek, Trinidad és Tobago, valamint Vanuatu található.

Oroszországról azt közölték: az ország nem teljesítette a nemzetközi holdingtársaságok kezelésére vonatkozó kötelezettségvállalását. Emellett az adózással kapcsolatos kérdésekről folytatott párbeszéd az Ukrajna elleni orosz agressziót követően leállt az EU és Oroszország között – írták.

A jegyzékbe először került be Costa Rica, mivel nem teljesítette a külföldi forrásból származó jövedelemre vonatkozó mentességi rendszere káros aspektusainak megszüntetésére vagy módosítására vonatkozó kötelezettségvállalását.

A Brit Virgin-szigetek szintén első alkalommal szerepel a jegyzékben, mert kiderült: nem kellőképpen felel meg a Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet (OECD) kérésre történt információcserére vonatkozó szabványnak.

Közölték továbbá: Barbados, Jamaica, Észak-Macedónia és Uruguay teljesítette kötelezettségvállalásait, ezért törölhetők a listáról.

Az adózási szempontból nem együttműködő országok és területek felülvizsgált európai uniós jegyzéke olyan országokat, illetve területeket tartalmaz, amelyek vagy nem folytatnak konstruktív párbeszédet az EU-val az adóügyi kormányzásról, vagy nem teljesítették a szükséges reformok végrehajtására vonatkozó vállalásaikat. Ezeknek a reformoknak arra kell irányulniuk, hogy az adott országok és területek megfeleljenek a jó adóügyi kormányzás objektív kritériumainak, amelyek magukban foglalják az adózási átláthatóságot, a méltányos adóztatást, valamint azon nemzetközi normák végrehajtását, amelyek az adóalap-erózió és a nyereségátcsoportosítás megelőzését célozzák.

Egy donyecki hírportál értesülése szerint az ukrán fegyveres erők hétfőn felrobbantottak egy hidat Bahmut közelében, ami annak lehet a jele, hogy Ukrajna a csapatok kivonását és a hónapok óta hevesen ostromlott kelet-ukrajnai város feladását készíti elő.

Az ukrán erők egyelőre tagadják, hogy el akarnák hagyni a várost, annak ellenére, hogy a hat hónapja zajló harcok miatt a hírek szerint egyre szűkösebbek a készleteik.

Oroszország a jelek szerint minden erejével Bahmut elfoglalására összpontosít, hogy még a háború egyéves évfordulója, február 24-e előtt magához ragadja az ellenőrzést a város felett.

A város elfoglalása az elmúlt félév kudarcai után új lendületet adhat az orosz offenzívának, és alapot jelenthet a soron következő két nagyobb ukrán ellenőrzésű városért folytatott harchoz.

Az orosz erők jelenleg Bahmut északi és déli részét tartják megszállva, és úgy próbálják legyőzni az ukrán erőket, hogy folyamatosan gyalogos katonák tömegével árasztják el az ukrán frontvonalat.

Az ukrán hadsereg által közzétett drónfelvételek, valamint a dél-oroszországi temetők súlyos orosz emberveszteségről árulkodnak.

Az oroszok Bahmutnál inkább az emberállományra támaszkodnak, mint a páncélozott járművekre

– mondta Szerhij Csereváty, az ukrán erők keleti szóvivője.

Az ukrán Telemaraton vasárnapi műsorában elmondta, hogy az oroszok kis taktikai csoportokkal próbálnak közel kerülni az ukrán csapatokhoz és közelharcba bocsátkozni velük – nem kockáztatva nehéz fegyverzetük, tartva a jelenlegi időjárási körülményektől és az ukrán haderő célzóképességétől.

Ukrajna és nyugati szövetségesei az elmúlt héten azt állították, hogy Oroszország máris új offenzívába kezdett a kontaktvonalon túl, hogy még tavasszal érkező, újabb nyugati fegyverszállítmányok előtt területeket szerezzen.

(The Guardian)

Nincs jele annak, hogy Vlagyimir Putyin orosz elnök a békére készülne, ezzel szemben a háború folytatását, és újabb támadásokat tervez, ezért Ukrajnának fegyverekre van szüksége a háború megnyeréséhez – jelentette ki a NATO főtitkára Brüsszelben, a tagországok védelmi minisztereinek kétnapos tanácskozására érkezve kedden.

Jens Stoltenberg újságíróknak nyilatkozva közölte:

biztosítani kell, hogy Ukrajna hozzájusson a győzelemhez szükséges katonai eszközökhöz.

A főtitkár felszólította az Ukrajnát támogató országokat, hogy küldjenek több lőszert, fegyvert és katonai felszerelést Kijev számára, és gyorsan szállítsák le a már felajánlott eszközöket.

Stoltenberg közölte: a repülőgépek esetleges szállításáról a tagállami szakminiszterek várhatóan kedden tárgyalnak majd.

(MTI)

Újabb bírálatot kapott a NATO a Kremlből az ukrajnai háborúval kapcsolatos álláspontja miatt. Dmitrij Peszkov orosz elnöki szóvivő szerint az észak-atlanti katonai szövetség nap mint nap bizonyítja Oroszországgal szembeni ellenségességét, és egyre jobban belesodródik az ukrajnai konfliktusba.

A NATO egy olyan szervezet, amely ellenséges velünk szemben, és amely ezt az ellenségességet nap mint nap bizonyítja. Mindent megtesz annak érdekében, hogy a lehető legvilágosabbá tegye az ukrajnai konfliktusban való részvételét

– nyilatkozta Peszkov.

(The Guardian)

Teljesen alaptalannak és bizonyítatlannak minősítette, és visszautasította kedden Marija Zaharova orosz külügyi szóvivő azt az állítást, miszerint Oroszország Moldova destabilizálására törekszik.

Marija Zaharova Maia Sandu moldovai elnök hétfői bejelentésére reagált, amely szerint Oroszország az ország politikai helyzetének destabilizálására és a chisinaui kormány erőszakos megbuktatására törekszik. Sandu azt állította, hogy Moszkva célja Moldova EU-csatlakozásának megakadályozása.

Az orosz szóvivő a moszkvai külügyminisztérium honlapján megjelent állásfoglalásában Sandunak a Kijevtől kapott információkból kiinduló bejelentését alaptalannak és be nem bizonyítottnak nevezte. Zaharova szerint az állítás az Egyesült Államokban, más nyugati országokban és Ukrajnában gyakran alkalmazott klasszikus technikák szellemében épült fel, amelyek előbb ellenőrizhetetlen, titkos hírszerzési információkra hivatkoznak, majd ezeket saját törvénytelen cselekedetek igazolására használják fel.

Zaharova szerint a „dezinformációt” elindító Kijev valódi célja az, hogy Chisinaut kemény konfrontációba rángassa bele Oroszországgal. Az orosz szóvivő érvelése szerint

a moldovai hatóságok az álhír megerősítésével saját polgáraik figyelmét kívánják elterelni az ország vezetése által okozott súlyos belső problémákról, az orosz fenyegetés mítoszát pedig a politikai ellenfeleik elleni harchoz használják fel.

A diplomata a tárca nevében határozottan visszautasította azt a sugalmazást, miszerint Oroszország alá akarja ásni a helyzetet Moldovában. Azt hangoztatta, hogy Moszkva a nyugati országokkal és Ukrajnával ellentétben nem avatkozik bele Moldova és a világ más országainak belügyeibe, nem jelent fenyegetést a Moldovai Köztársaság biztonságára, és támogatja a kölcsönösen előnyös és egyenlő kétoldalú együttműködés fejlesztését.

A közleményben Zaharova arra hívta fel a moldovai hatóságokat, hogy tanúsítsanak végre államférfiúi bölcsességet, ne engedjenek a kívülről jövő provokációknak, és cselekedeteiket saját országuk polgárainak érdekei vezéreljék, valamint azon nagy előnyöknek a megértése, amelyeket az Oroszországhoz fűződő stabil baráti kapcsolatok jelenthetnek Moldovának.

Jens Stoltenberg NATO-főtitkár kedden az euroatlanti katonai szövetség védelmi minisztereinek brüsszeli találkozóján elmondta, fontosabb, hogy Finnország és Svédország csatlakozási kérelmét minél gyorsabban ratifikálják, mint hogy egyszerre csatlakozzanak.

A két ország azután adta fel függetlenségét és kérte felvételét a NATO-ba, hogy Oroszország tavaly februárban megtámadta Ukrajnát. Tagsági kérelmüket Magyarország és Törökország kivételével az összes szövetséges ratifikálta.

Recep Tayyip Erdogan török elnök jelezte: országa kész jóváhagyni Finnország csatlakozási kérelmét, de Svédország felvételét nem támogatja.

A Reuters nyugati tisztviselőkre hivatkozva azt írja, hogy jobban szeretnék, ha mindkét ország együtt csatlakozna a NATO-hoz, részben azért, mert könnyebb lenne őket együtt integrálni a NATO katonai rendszerébe.

A szövetség brüsszeli főhadiszállásán tartott sajtótájékoztatón Stoltenberg elmondta, hogy ez másodlagos szempont.

A fő kérdés az, hogy mindkettőjüket a lehető leghamarabb teljes jogú taggá váljon

– nyilatkozta a szövetség vezetője.

Törökország tavaly májusban jelezte, hogy nem támogatja Svédország és Finnország NATO-csatlakozását, miután szerinte Helsinki és Stockholm kapcsolatban áll az Ankara által terrorista csoportnak tartott Kurdisztáni Munkáspárttal.

Vasárnap az orosz erők elfoglalták a Donyeck megyében található Kraszna Hora falut, amely alig két kilométerre északra fekszik a hónapok óta hevesen ostromlott Bahmuttól. A brit védelmi tárca közleménye szerint a területen működő orosz magánhadsereg, a Wagner-csoport az elmúlt három napban újabb, kis területeket foglalhatott el a város északi külterületén.

A ma reggeli hírszerzési jelentés szerint a szervezett ukrán védelem azonban továbbra is tartja magát a térségben, és a város déli határán megkezdett orosz taktikai előrenyomulás vélhetően kevés eredményt hozott.

Északon, a Kremina-Szvatove szektorban, a kelet-luhanszki régióban az orosz erők folyamatosan támadnak, azonban ezek az erőfeszítések kis léptékűek ahhoz, hogy jelentős áttörést érjenek el.

Összességében a jelenlegi műveleti kép azt sugallja, hogy az orosz erők a legtöbb szektorban parancsot kapnak az előrenyomulásra, de egyetlen tengelyen sem összpontosítottak elegendő támadó harci erőt ahhoz, hogy döntő hatást érjenek el.

Latest Defence Intelligence update on the situation in Ukraine – 14 February 2023

Find out more about the UK government's response: https://t.co/twjoin3xm1

🇺🇦 #StandWithUkraine 🇺🇦 pic.twitter.com/RgIBKAGUOO

— Ministry of Defence 🇬🇧 (@DefenceHQ) February 14, 2023

Helyi tisztviselők szerint heves bombázás alatt áll a kelet-ukrajnai Bahmut városa.

A város teljes kerülete, a külvárosokkal együtt, lényegében egész Bahmut és Konsztantyinovka őrült, kaotikus ágyúzás alatt áll

– mondta Volodimir Nazarenko, az ukrán Szvoboda zászlóalj parancsnok-helyettese.

Az ukrán hadsereg arról is beszámolt, hogy 16 települést bombáztak Bahmut közelében.

Volodimir Zelenszkij elnök megköszönte az ukrán katonáknak, hogy megakadályozták a megszállókat abban, hogy bekerítsék a várost, ahol már hónapok óta heves harcok dúlnak, de még mindig nem sikerült elfoglalni az orosz hadseregnek.

Vasárnap az orosz erők elfoglalták a Donyeck megyében található Kraszna Hora falut, amely alig két kilométerre északra fekszik Bahmuttól.

(The Guardian)