2020 januárjában Davosban Donald Trumppal csapott össze a klímaváltozás miatt Greta Thunberg, akit ezúttal rendőrök vitték el egy németországi faluból az idei Világgazdasági Fórum időszaka alatt. Thunberg és más környezetvédő aktivisták azt akarták megakadályozni Észak-Rajna-Vesztfáliában, hogy leromboljanak egy kicsiny – egykor 90 lakosú –, ma már lakatlan falut, Lützerath-ot. A falurombolás célja, hogy bővíteni tudjanak egy szénbányát. A tiltakozókkal szemben mintegy ezer rendőr lépett fel.
Thunberg azon aktivisták közé tartozik, akiket azért állítottak elő, mert a Garzweiler 2 bánya párkánya felé rohantak. Végül egyiküknek sikerült csak leugrani a bányába. Thunberget – a társaival egyetemben – az adatai ellenőrzése és a veszélyes területről való elszállítása után elengedték. Előtte még kijelentette:
Németország a világ egyik legnagyobb szennyezője, ezért felelősségre kell vonni.
A település védői azzal érvelnek, hogy a szénbányászat következtében – a szén elégetésével – nem tarthatók Németország klímavédelmi célkitűzései. Vagyis megnehezíti a 2015-ös párizsi klímakonferencián elfogadott döntésnek (a hőmérséklet-emelkedés 1,5 Celsius-fok alatt tartásának) a megvalósítását, de ellentmond a szociáldemokrata-zöld-liberális kormánykoalíció programjának is.
A szövetségi kormány ugyanakkor azzal érvel: szükség van a bányabővítésre, hogy Németország képes legyen más forrásból biztosítani az orosz gázellátási problémák miatt kieső energiát. Korábban Oroszország biztosította Németország gázimportjának több mint felét.
Kérdés, hogy tényleg szükség van-e a bővítés után kinyerhető szénre, illetve nem történt-e rendőri túlkapás, mint ahogy az is: mennyire érinti kellemetlenül a téma a magát környezetvédelmi pártnak tekintő Zöldeket, mivel jelenleg ők jelentik a második legnagyobb erőt a koalíciós kormányban, ráadásul a német társadalom a klímavédelmet kiemelt témaként kezeli.
Előzmények
A tiltakozók már 2020 óta jelen vannak Lützerath-ban, ekkor hoztak létre itt egy tábort, hogy megnehezítsék a bányatulajdonosnak, Németország legnagyobb energiavállalatának, az RWE-nek a dolgát, mely már korábban megvette a falu területét. Nem ritka jelenség Németországban, hogy aktivisták valahol évekre letáboroznak, így volt ez korábban a hambachi, a dannenrödi vagy most épp a fechenheimi erdőben, az utóbbi helyen egy autópálya építése miatt akarnak fákat kivágni.
Eleinte úgy tűnt, sikerül is elérnie az aktivistáknak a céljukat, és Lützerath nem jut a világháborúk óta a bányászat miatt lerombolt mintegy 300 német település sorsára. A szén jelentősége azonban felértékelődött az Ukrajna elleni orosz invázió, majd ennek nyomán az orosz gáz importjának megszűnése miatt, hiába volt a jelenlegi (a szociáldemokrata SPD, a Zöldek és a liberális FDP alkotta) kormánykoalíció 2021-es koalíciós szerződésében megfogalmazva, hogy az addigi céldátumnál nyolc évvel korábban, 2030-ig teljesen le akarnak állni a szén használatával az energiatermelésben. Ez persze a zöldpolitika mellett elkötelezett, a választás nagy győztesének tekinthető Zöldek fő követelése volt.
A falu sorsa tavaly ősszel pecsételődött meg, amikor a gazdasági, energetikai és klímavédelmi miniszteri elfoglaltsága miatt a Zöldek társelnökségéről lemondott Robert Habeck és Észak-Rajna-Vesztfália szintén zöld gazdasági, ipari és környezetvédelmi minisztere, Mona Neubaur megállapodott abban, hogy a térségben 2030-ig folytatni lehet a szénbányászatot.
Végül nagyjából egy hétbe tellett, de a hét elejére sikerült kiürítenie a rendőrségnek Lützerath-ot. A rendőrök viszonylag simának nevezik az előrehaladásukat, noha a tiltakozók mindent megpróbáltak, hogy megvédjék a fél tucat házat és udvart: elbarikádozták magukat az üresen maradt házakban, őrtornyokat emeltek, alagutakat építettek, a fák lombkoronáiba fészkelték magukat.
Rendőri erőszak
A falu kiürítése végül múlt szerdán kezdődött meg. Noha a tiltakozók közül sokan petárdákat, köveket, ételt dobtak a rendőrökre, alapvetően békések maradtak. Péntekre az aktivisták jelentős része önszántából vagy a rendőri beavatkozás hatására elhagyta a falut. Hétvégére már csak páran maradtak, többnyire nehezen elérhető helyeken.
Aztán szombaton újabb lökést kapott a tiltakozás, a rendőrség szerint mintegy 15 ezres, a demonstráció szervezői szerint 35 ezer fős menetet tartottak a falu és a bánya környékén, köztük a pénteken a helyszínre érkező Thunberggel.
Aktivisták egy csoportja szombaton megpróbálta áttörni a szinte teljesen üres – mára a fák javát is kivágták – Lützerath köré húzott kettős kerítést. A rendőrség velük szemben gumibottal, könnygázzal, vízágyúval lépett fel.
There has been a shocking amount of police violence against people protesting for climate justice in #Luetzerath, Germany. #RWE’s profits and political deals obviously matter more to those in power than a liveable future on this planet 😢. pic.twitter.com/hUse8kfz4u
— 350.org Deutschland (@350Deutschland) January 14, 2023
A tiltakozók a rendőröket túlzott erőszakkal vádolják. Súlyos, életveszélyes sérültekről is beszámoltak egyesek.
A rendőrség ezt tagadja, és azzal próbálja bizonyítani az állítását, hogy a demonstrációkról nem kerültek súlyos sérültek a kórházakba. A tartomány kereszténydemokrata belügyminisztere, Herbert Reul professzionálisnak nevezte a rendőri fellépést, és hasonlóan vélekedik a rendészeti kutató Rafael Behr is, aki a nyilvánosságra került felvételek alapján úgy nyilatkozott:
Nem volt kollektív vagy túlzott erőszak.
Ugyanakkor néhány rendőr ellen vizsgálat indult.
Zöldek
A legnépszerűbb német politikusnak tartott Habeck és Neubaur, valamint az RWE megállapodása nem tett jót a Zöldeknek, mert sokan úgy érzik, megtagadták a klímavédelmi alapelveiket. Még akkor is, ha a megállapodásnak része volt az is, hogy az RWE elfogadja a 2030-as kilépési céldátumot, és nem rombol le öt másik falut.
Habeck megvédte a döntésüket, mint mondta, a klímavédelemnek és a tiltakozásnak szimbólumokra van szüksége, de
az üresen álló Lützerath település, ahol már senki sem él, véleményem szerint egy rossz szimbólum.
Legyen rossz vagy jó, Lützerath valóban jelképpé vált. Legalábbis klímavédelmi szempontból, vagy mint a szénbányászat utolsó német faluáldozata. Az energiaválság kezdetén a német kormánynak, benne a kulcspozícióban ülő Habecknek számos olyan döntést kellett meghoznia, amikkel a Zöldek elbizonytalaníthatták a törzsválasztóikat. Júniusban a gazdasági és klímavédelmi miniszter jelentette be például, hogy számos szénerőművet újra kell nyitniuk, a megmaradt három atomerőmű decemberre tervezett üzemen kívül helyezését pedig elnapolták április közepéig.
De úgy tűnik, a Zöldek nem sínylik meg túlzottan, hogy az elvi alapokon nyugvó politikájukat egyre inkább felváltja a pragmatista szemlélet, mert még mindig a második-harmadik legnépszerűbb német pártnak számítanak Németországban. Ráadásul úgy, hogy a Bundestag-választás, azaz 2021 ősze óta még erősödtek is valamennyit, 15 százalékról – a különböző felmérések szerint – 17–21 százalékra, a koalíció legnagyobb pártja, az SPD viszont 5–7 százalékpontot gyengült, így most fej fej mellett harcolnak.
Habecknek és volt pártelnök társának, a jelenlegi külügyminiszternek, Annalena Bearbocknak a népszerűségét sem törte le az energiaválság miatt meghozott, zöldpolitikával ellentétes döntések sora. Ha csökkent is a népszerűségük, egy pár hónapos időszakot kivéve (akkor Olaf Scholz kancellár szintjére estek vissza), még mindig ők a két legnépszerűbb politikus Németországban (a klímavédelmi miniszter az első).
De az a tavaly nyári felmérés is sokatmondó, amely szerint a németek 56 százaléka támogatja a szénerőművek visszakapcsolását, míg 2019-ben egy felmérés arra jutott, hogy 73 százalékuk szerint – amint lehet – abba kell hagyni a szén használatát.
Szükség
A lignit a szén legszennyezőbb formája, Lützerath környékén évente 25 millió tonnát termelnek ki belőle.
Az üggyel kapcsolatos tanulmány megállapításai ellentmondóak, egyes szakértők szerint kérdéses, hogy szükséges-e a Lützerath alatti szén, mások viszont azt kérdőjelezik meg, hogy az itt kibányászott szén elégetésével Németország túllépi-e a kibocsátási terveit.
A Europe Beyond Coal (EBC) szénkritikus szövetség egy rövid tanulmányát sokszor idézik a tiltakozók. A tanulmányt a Berlini Műszaki Egyetem és a Német Gazdaságkutató Intézet szakemberei készítették, akik arra jutottak, hogy a Lützerath alatti szén nem szükséges az ország áramellátásához. Ugyanez a Europe Beyond Coal egy másik tanulmányt is készíttetetett (az Aurora Energy Research tanácsadó céggel), amely szerint 2030-tól egyébként sem érdemes már áramtermelés céljából barnaszenet égetni a széndioxid-tanúsítványok drágulása miatt. Hogy nyolc évvel előbbre hozták a szénből való kilépés határidejét, szintén nincs hatással a kibocsátásra ebben a modellben.
A kereszténydemokrata-zöld vezetésű tartományi kormány rögtön három jelentést is készített. Ezek arra jutottak, hogy Lützerath elbontására szükség van, és ez nem akadályozza meg, hogy Németország elérje a klímavédelmi céljait az energiaiparban.
Az elemzések közötti különbség abból adódik, hogy az EBC felmérése szerint a rajnai barnaszén-bányavidékről több lignithez lehet még jutni Lützerath nélkül, a kormány viszont kisebb mértékű szénmennyiséget feltételez. Egy másik különbség, hogy mennyi szénre van szerintük szükség a jövőben, hiszen a barnaszén nem csak az áramtermeléshez kell, hanem – közvetve vagy közvetlenül – például a cement-, műanyag- és acélgyártáshoz is. Az is befolyásolja, hogy mennyi szénre lesz szükség az áramtermeléshez, hogy milyen ütemben sikerül áttérni a megújuló energiahordozókra.
Végül is azt lehet mondani, amennyiben van elég szén Lützerath-on kívül, és ha kevés szénre van szükség a további ágazatokban, valamint ha a megújuló energiaforrásokra való átállás a szövetségi kormány tervei szerint halad, akkor maradhat Lützerath. Ha viszont a három faktorból valamelyikkel baj adódna: Németországnak szüksége lesz a Garzweiler 2 bánya kibővítésére az elektromos áram előállításához.
