Rakéta csapódott be Kárpátalján, civileket evakuáltak Mariupolból

Legalább 16 halálos áldozata és 6 sérültje van egy súlyos közúti balesetnek a nyugat-ukrajnai Rivne megye dunói járásában – közölte a helyi rendőrség kedden. A baleset a Kijev-Csap országúton, Szitne térségében történt. Egy távolsági busz, egy személyautó és egy üzemanyag-szállító teherautó karambolozott. A baleset okának kiderítésére vizsgálatot indítottak. (MTI)

Egy infrastrukturális létesítményt ért rakétatalálat Kárpátalján kedden – írja a 444 Viktor Mikita kárpátaljai kormányzó jelentésére hivatkozva. Úgy tudni, jelenleg a helyszínen dolgoznak a hatóságok, még nem tudni, vannak-e sérültek, ádlozatok.

A háború során eddig semmilyen harci cselekmény nem volt Kárpátalján, rakéta se csapódott be.

A Kárpátalja.ma szerint a volóci járásban csapódott be az eszköz, a lap se tud sérültekről.

A BBC kisebb összefoglalót közölt a háború egyik legfontosabb történéséről, az ostromlott mariupoli Azovsztal-acélműből történő evakuálásról. Az ENSZ és a Vöröskereszt együttműködésével 127 embert sikerült kihozni a rommá lőtt gyártelepről. Sokuk bő egy hónapja a gyár alatti bunkerrendszer katakombáiban élt. Az evakuáció során buszkonvojjal jöttek ki, mintegy 200 kilométert utaztak sok ellenőrzőponton keresztül Zaporizzsja városáig. A 127 kimentett ember bő fele jött elő az alagsorból, 58-an a városban szálltak fel a konvojra.

Az alagútrendszert még a szovjet időkben, az 1930-as években kezdték építeni, majd atombiztossá tették a világháború után. Az ukrán katonák jól ismerik a járatokat, valamint már jó előre elegendő élelmiszerkészletet táraztak be, számítva egy elhúzódó ostromra.

A BBC megjegyzi még, ez volt az első alkalom, hogy a harcoló feleknek sikerült egy humanitárius folyosóban megegyezni, és kihozni embereket az Azovsztalból. Azonban még százak maradhattak az alagútrendszerben, és az ENSZ-Vöröskereszt-konvoj távoztával az oroszok újult erővel kezdték lőni az ipari komplexumot.

Az ukrajnai orosz invázió hetente 4,5 milliárd dollár (körülbelül 1600 milliárd forint) kárt okoz az ország infrastruktúrájában – írja a The Guardian munkatársa .

A Kijevi Közgazdasági Iskola (KSE) által összeállított és az ukrán kormány által támogatott becslések alapján pillanatfelvétel mutatja, hogy az infrastrukturális költségek nagy része az épületekben, utakon, gyárakban és vállalkozásokban okozott bombakárokhoz kapcsolódik.

Több robbanást is hallottak a nyugat-ukrajnai Lviv városában, amit alkalomadtán szoktak rakétázni, bombázni az orosz erők. Andrij Szadovji, a város polgármestere is megerősítette a robbanások tényét, amikről többet még nem tudni – írja a BBC News. Más hírek szerint öt robbanást lehetett hallani, és a város egy részében elment az áram.

290 civil holttestét találták meg a Kijeven kívüli Irpin városában az orosz erők kivonása óta – közölte kedden Olekszandr Markusin Irpin polgármestere.

A CNN szerint városvezető a Facebookon közzétett nyilatkozatában elmondta, hogy a halottak közül 185 személyt azonosítottak, többségük férfi volt. A halál oka több esetben lövés okozta seb volt.

Markushin szerint a halottak közt olyanok is voltak, akik agykárosodást szenvedtek, illetve éhen haltak. Öt lakót agyonlőttek egy toronyház udvarán és egy gyermekfejlesztő központ területén.

Traski Viktor kárpátaljai matematikus szokatlan módon és helyszínen készített videóval jelentkezett be a Magyar Tudományos Akadémia 195. közgyűlésén tartott Külső Tagok Fórumán. A 444 cikke szerint a kvadratikus φ-SubGauss-féle véletlen értékek és folyamatokat kutató kutató az orosz-ukrán háború frontján készítette a felvételt, amit előre rögzített és továbbított.

Traski az Ungvári Nemzeti Egyetemen valós és komplex függvénytant, funkcionálanalízist és valószínűségszámítást is oktat, munkáját az MTA Arany János Fiatal Kutatói Díjával is elismerték már. Videójában kutatási eredményeit foglalja össze tömören, miközben rakétázás és robbanások tompa zaja hallatszik a háttérben. Az Ukrajnai Magyar Demokrata Szövetség írása szerint Traskinak nem kellett volna bevonulnia, nem volt katonai tapasztalata sem, de önként bevonult és a a 128. hegyi dandár katonája lett.

A Moldovához tartozó, függetlennek nemzetközileg el nem ismert Dnyeszter melléki terület belügyminisztériuma kedden bejelentette, hogy Majak faluban terrortámadást kíséreltek meg egy pilóta nélküli légi járművel (UAV), amely robbanóanyaggal volt felszerelve.

A tévé- és rádióközpontot a múlt heti antennarobbantások óta szigorúan őrzik. Hétfő éjjel a Dnyeszter melléki területen a határőrök egy drónt fedeztek fel, amelyet „semlegesítettek” – közölte a belügy Telegram-csatornáján.

A tájékoztatás szerint a szakértők úgy vélik, hogy a drónt „ukrán oldalról indították”. A belügyminisztérium szerint „a támadók szabotázsakciót terveztek”. A célpontjuk az a hangár volt, ahol a rádióközpont transzformátorainak hűtésére szolgáló berendezések voltak. „Ha sikerült volna a terv, akkor a tévé- és rádióközpont fontos berendezései működésképtelenné váltak volna” – közölte a tárca.

A belügyi sajtóiroda egy fotót is közzétett a drónról, valamint a robbanóanyagról. Az antennák múlt heti felrobbantásához páncéltörő aknákat és plasztilinon alapuló tölteteket használtak. A nyomozók tíz páncéltörő aknát és két kilogramm plasztikgyurmát foglaltak le a helyszínen.

Korábban a tiraszpoli állambiztonsági minisztérium épületét is lőtték kézi gránátvetőkkel. Robbantások történtek egy katonai egység repülőterén is Tiraszpol, a terület fővárosának külterületén. Ezt feltehetően szintén drónok segítségével hajtották végre.

Vagyim Krasznoszelszkij, a terület vezetője szerint a szabotázst Ukrajna területéről szervezték. Ebben a helyzetben a hatóságok a terrorfenyegetettség legmagasabb szintjét hirdették ki, és megerősítették a biztonsági intézkedéseket. A mintegy félmillió lakosú „Dnyeszter melléki Köztársaság”, amelyet a nemzetközi közösség nem ismer el, a Szovjetunió összeomlását követően, rövid polgárháború után kinyilvánította, hogy kivált Moldovából. Moszkva gazdaságilag és katonailag is támogatja. A térségben orosz „békefenntartók” is állomásoznak. Az Európa Tanács Parlamenti Közgyűlése márciusban azt mondta ki, hogy a Dnyeszter-mellék orosz megszállás alatt álló moldovai terület.

Számos benzinkút zárt be Ukrajna fővárosában, Kijevben üzemanyaghiány miatt. Azokon a töltőállomásokon, amelyek nyitva maradtak, kígyózó sorok alakultak ki, az átlagos várakozási idő legalább egy óra.

A CNN-nek nyilatkozó taxis arra panaszkodott, hogy több idejébe kerül benzint szereznie, mint ügyfeleket fuvarozni. Továbbá a helyi vállalkozások is küzdenek az üzemanyaghiánnyal.

 Dízelre van szükségünk a termeléshez, és benzinre a szállításainkhoz. Jelenleg mindkettő problémát jelent

– mondta egy kávépörkölő üzem tulajdonosa, aki szerint már akadozik a szállítás.

Volodimir Zelenszkij ukrán elnök a múlt héten közölte, megoldják az üzemanyaghiány problémáját annak ellenére, hogy az orosz támadások országszerte számos olajraktárat károsítottak.

Julia Svyrydenko gazdasági miniszter múlt heti nyilatkozatában azt mondta, szerződést kötöttek több európai beszállítóval, így nem lesz hiány.

Eközben a kijevi hatóságok arra szólították fel a lakosságot, hogy ne használják autóikat , hogy üzemanyagot takarítsanak meg a hadsereg számára.

Az orosz erők megkezdték a Donyeck megye déli részén fekvő Mariupolban az ukrán katonák által védett Azovsztal acélipari üzem lerohanását, próbálnak betörni a területre. A támadás előtt orosz repülőgépek bombázták az üzemet – mondta Szvjatoszlav Palamar, az ukrán Azov ezred parancsnokhelyettese az Ukrajinszka Pravda hírportálnak.

Az MTI által szemlézett beszámolóban olvasható:

Egész éjjel légierővel bombáztak bennünket, két civil nő meghalt, most pedig Azovsztalt rohamozzák

– fogalmazott az ukrán nemzeti gárdához tartozó alakulat parancsnokhelyettese.

Az Ukrajinszka Pravda emlékeztetett arra, hogy hétfőn a civilek részleges kimenekítése után az orosz erők lőni kezdték az acélipari üzemet. A nagy kiterjedésű gyárkomplexum, amely alatt alagutak húzódnak, az egyetlen terület, amely még nem került orosz kézre a kulcsfontosságú kikötővárosban. A területen ukrán források szerint mintegy ezer polgári személy talált menedékre, illetve ide húzódtak vissza a Mariupolt védő ukrán katonák. A beszámolók szerint a hétfő este kezdődött orosz légicsapások következtében akkora tűz gyulladt ki a gyártelepen, hogy a város minden pontjáról látható volt.

Később az Azov ezred közölte, hogy „mintegy tízen” sebesültek meg a bombázásokban, a romok alatt még kutatnak túlélők, illetve holttestek után. Újabb tűzszünetre szólítottak fel, hogy folytatódhasson a civilek evakuálása biztonságosabb ukrajnai területekre.

Vadim Bojcsenko mariupoli polgármester egy tévéműsorban azt mondta, hogy a város lakóit ukrán ellenőrzésű területre menekítő 14 busz közül csupán három érkezett meg Zaporizzsjába, a többi sorsa ismeretlen. Hangsúlyozta, hogy Mariupolban még több mint ezer civil lakos vár kimenekítésre.

Pavlo Kirilenko Donyeck megyei kormányzó a Telegram üzenetküldő alkalmazáson arról tájékoztatott, hogy az orosz erők támadásaikkal kedden legkevesebb kilenc ember halálát okozták a régióban. A helyi vezető szavai szerint az orosz légierő reggel Avgyijivkát bombázta, a lövedékek a település központjában, lakott területeken csapódtak be. Előző éjjel ugyancsak Avgyijivkánál az oroszok Grad rakéta-sorozatvetőket vetettek be – tette hozzá. Avgyijivkában az előzetes információk szerint hárman veszették életüket és ketten megsebesültek. Ugyancsak tüzérségi támadásokat hajtottak végre Liman és Vuhledar városok ellen, utóbbiban meghalt három polgári személy, akik ivóvízért indultak. Limanban is hárman haltak meg az eddigi információk szerint.

Szerhij Hajdaj, a szintén a Donyec-medencében lévő Luhanszk megye kormányzója a Telegramon azt írta, hogy az orosz erők éhínséget akarnak okozni a régióban, nagy erejű bombákat dobtak le egy mezőgazdasági vállalatra. Hozzátette, hogy a bombázást a Planet Lab társaság által készített műholdfelvételek is tanúsítják. Felidézte, hogy a lebombázott agrárvállalat a legmodernebb berendezésekkel felszerelt laboratóriummal rendelkezett – beleértve az összes termény pontos és gyors elemzését biztosító expressz analizátort –, valamint egy napi 1500 tonna kapacitású gabonaszárítóval, és harmincezer tonna gabonát tudott tárolni.

A kelet-ukrajnai Zaporizzsja megyei adminisztrációjának szóvivője arról számolt be, hogy a régióban Zalizsnicsne falut vették tűz alá az orosz csapatok, aminek következtében két polgári személy meghalt, a támadásban súlyosan megrongálódott a település iskolája. Az ukrán légierő déli parancsnoksága közölte, hogy légvédelmi rakétacsapatai megsemmisítettek két orosz Forpost és Orlan-10 típusú drónt, amelyek a Fekete-tenger menti ukrán partokon kémkedtek.

A kijevi vezérkar kedden arról számolt be, hogy eddig hozzávetőlegesen 24 200 orosz katona esett el, mintegy ezer került fogságba. Az ukrán erők megsemmisítettek 194 orosz repülőgépet, 155 helikoptert, tíz hadihajót, 1062 harckocsit, 2567 páncélozott harcjárművet, 475 tüzérségi és 80 légvédelmi rendszert, valamint 162 rakéta-sorozatvetőt.

Andrij Melnik, Ukrajna berlini nagykövete a Bild című német lapnak adott nyilatkozatában bírálta Olaf Scholz német kancellárt, amiért nem akar Kijevbe látogatni. A kancellár azért utasítja el a látogatást, mert a német államfőt nem hívták meg Kijevbe. A nagykövet kijelentette, hogy a kancellár most sértődöttséget színlel, mintha teljesen ártatlan lenne, és ez a viselkedés szerinte nem méltó államférfihoz. Hozzátette, hogy az Ukrajna elleni második világháborús náci támadás óta a legbrutálisabb háború zajlik, ami nem gyerekjáték.

1,29 milliárd eurót tervez befektetni öt év alatt Bécs energiaszolgáltatója, a Wien Energie, hogy függetlenné váljon a földgáztól – közölte a Bécs Város Külképviseleti Irodája kedden. Földhőben, hőszivattyúkban, nap- és szélenergiában látják a jövőt – írták. A pénz legnagyobb része, 625 millió euró hőtermeléssel kapcsolatos projektekbe megy majd, de 334 milliót költenek a megújuló áramtermelés kiépítésére, 90 milliót környezetbarát hűtésre, 160 milliót digitalizációra, e-mobilitásra és telekommunikációra, valamint 90 milliót az ellátás biztonságának további fejlesztésére is.

A Wien Energie a napenergiára feküdt rá, most négyszáz projektet vizsgálnak, amik összteljesítménye 600 megawatt. Ezek közt tetőkre rögzített napelemek és városszéli naperőművek is vannak. Már idén át akarják lépni a 100 megawattos álomhatárt. A cég jelenleg 320 naperőművet és napelem-rendszert üzemeltet Bécsben és környékén 85 megawatt teljesítménnyel.

A távhőre is átállna a gáztól függetlenedni akaró Bécs, 2040-re a város hőigényének 56 százalékát ebből fedeznék. Már tavaly megújuló forrásból származott a bécsi távhő 23,6 százaléka, ami 15 ezer lakást és 120 vállalatot szolgált ki. A Wien Energie kutatja is az új utakat, elektrolízisüzemet építenek, a zöld gázok és a hulladékból keletkező anyagok hasznosítása terén is próbálnak előrébb lépni.

Kedd reggel jött a hír, hogy Ferenc pápa egy interjúban közölte: Orbán Viktorral való pár héttel ezelőtti vatikáni találkozóján elhangzott, Orbán értesülései szerint az oroszok május 9-re befejeznék az Ukrajna elleni offenzívát. Az Azonnali meg tudta erről szólaltatni Ljubov Nepop budapesti ukrán nagykövetet, aki reggel értesült a hírről, találkozót is kezdeményezett emiatt a magyar illetékesekkel. Így fogalmazott:

Tudjuk, hogy sokszor a partnereinknek több információja van mint nekünk, és nagyon fontos lenne, hogy mi is megkapjuk őket, hiszen fontos lehet a háború befejezéséhez, hogy tudjunk hasonló tervekről.

Nepop szerint sok olyan hír jelent meg, amit ők hivatalos forrásokból másképp tudnak: pl. milyen nyelven tanulhatnak Magyarországon a menekült ukrán gyerekek, vagy mennyi ukrán sebesültet tud ellátni a magyar egészségügy. A nagykövet azt mondta, a magyar külügy még nem válaszolt a találkozót érintő kérésre. Pintér Sándor belügyminiszterrel azonban lesz majd találkozója, vele a menekültkrízisről fognak beszélni.

Utcai plakátkampány indult a svédek ellen Moszkvában. „Oroszország a nácizmus ellen van, Svédország nem” – szól az üzenet, ami ijesztően hajaz az Ukrajna megtámadásánál hangoztatott orosz ürügyekre.

Kapcsolódó

Utcai plakátokon nácizzák a svédeket az oroszok

Nem kímélik a Harisnyás Pippi íróját és az IKEA-alapítót sem az oroszok.

A német kancellár továbbra is nehezményezi, hogy hazája államfőjét nem hívják meg Kijevbe, és ezért egyelőre nem tervezi, hogy felkeresi az orosz támadás ellen német támogatással is védekező Ukrajna fővárosát. Az elnök látogatását azért utasították el az ukránok, mert korábban oroszbarát politikát folytatott, aki azonban most “bunkerben rejtőző, brutális háborús uszítónak” nevezte Putyint.

Kapcsolódó

A német kancellárt bántja, hogy nem mehetett az elnök Kijevbe

A korábban oroszbarát államfő szerint Putyin "egy bunkerben rejtőző, háborús uszító".

Közel 1,1 millió embert költöztettek, az oroszok szóhasználatával evakuáltak Ukrajnából orosz területekre a háború kezdete óta. Ebből 200 ezer gyerek – közölte az orosz védelmi minisztérium. “Az elmúlt 24 órában 11.550 embert, köztük 1847 gyereket evakuáltunk veszélyes térségekből orosz területekre az ukrán hatóságok közreműködése nélkül” – mondta egy orosz vezérezredes.

Az ukránok szerint az oroszok erőszakkal hurcolják Oroszországba az ukrán állampolgárokat.

Az ukrán haderő publikálta a háború óta elszenvedett orosz veszteségeket a Facebook-oldalán. Becsléseik szerint 24.200 orosz katona vesztette életét a több mint két hónapja dúló háborúban, csak az előző nap 400 ellenséges katonát öltek meg.

Fontos megjegyezni, hogy ezek más forrásból nincsenek megerősítve, a nyugati források 15 ezerre becsülték az orosz veszteségeket.

Újabb orosz üzemben történt robbanás: ezúttal egy rakétákhoz, tankokhoz, tüzérségi egységekhez robbanószereket előállító gyárban történt egy hatalmas detonáció – írta a Moscow Times. A robbanásban az épület teljesen megsemmisült a szemtanúk szerint.

Maga a gyár, Ukrajnától igen távol esik, Perm régióban, Moszkvától ezer kilométernyire keleten található, vagyis nehezen elképzelhető, hogy az ukránok rakétázták volna le.

Vlagyimir Putyin orosz elnök hivatalosan bejelentheti a háborút és hadi állapotot hirdethet, hogy teljes mozgósítást rendelhessen el. Minderre hamarosan sor kerülhet, vélhetően május 9-én, a győzelem napi ünnepségeken jelentheti be a nyugati hírszerzői jelentések szerint. Ezzel próbálnának új lendületet venni a kifulladni látszó orosz invázióba és pótolni a jelentős katonai veszteségeiket, amelyeket a hivatalos állományból egyre nehezebben tudnak megtenni. Az ukrán becslések jóval 20 ezer fölé, az óvatosabb nyugati számítások szerint pedig 15 ezerre teszik az elesett orosz katonák számát.

Az orosz hivatalos megfogalmazás szerint „speciális katonai műveletek” zajlanak csak Ukrajnában, a háború és invázió kifejezés tabunak számít, súlyos, akár 10 éves börtönbüntetéssel sújtható Oroszországban, aki arról ír vagy beszél, hogy háború zajlik Ukrajnában.

(CNN)

Az ukrán-magyar határszakaszon 4664 ember lépett be hétfőn Magyarország területére, míg a román-magyar határszakaszon belépők közül 5510-en nyilatkoztak úgy, hogy Ukrajnából érkeztek – közölte az Országos Rendőr-főkapitányság. A beléptetettek közül a rendőrség 504 embernek állított ki ideiglenes tartózkodásra jogosító igazolást, amely 30 napig érvényes. Nekik fel kell keresniük az Országos Idegenrendészeti Főigazgatóság tartózkodási helyük szerint illetékes hivatalát a végleges okmányok beszerzéséért.

Az ukrajnai háború elől hétfőn 466 ember, köztük 232 gyermek érkezett Budapestre vonattal.

„Magyarország nyíltan felvállalja, hogy együttműködik Oroszországgal. Sőt, Vlagyimir Putyin orosz elnök előre figyelmeztette, hogy megtámadják az országunkat. Valamiért azt gondolták, hogy megszerezhetik az országunk egy részét” – erről beszélt egy tévéinterjúban Olekszij Danilov, az Ukrajna Nemzetbiztonsági és Védelmi Tanácsának titkára.

Kapcsolódó

Az ukránok szerint Putyin előre szólt Magyarországnak a háborúról, a külügy szerint ez hazugság

A magas rangú ukrán politikus szerint Magyarország nyíltan felvállalja, hogy együttműködik Oroszországgal.

Egy középiskolai kollégiumot talált el Odesszában az a rakéta, amelyet a kikötővárosra lőttek ki az oroszok hétfő este. Egy 14 éves fiú meghalt, és egy 17 éves lány pedig megsebesült a támadásban.

– Milyen fenyegetést jelentettek ezek a gyerekek az orosz állam számára – tette fel a kérdést Volodimir Zelenszkij ukrán elnök, aki szerint már 220 ukrajnai gyerek halt meg a háborúban és legalább 1570 oktatási intézmény romboltak le a bombázások során az oroszok.

Az Európai Bizottság kivételt tehet Magyarországgal és Szlovákiával az orosz olajembargó ügyében, mert a két ország túlságosan függ az orosz kőolajtól. Így kedden el is fogadhatják a hatodik Oroszország elleni uniós szankciós csomagot, amely tartalmazza az orosz kőolaj behozatalának tilalmát is. Az áttörést Németország hozta, amely végül lemondott az orosz olajról és támogatásáról biztosította a javaslatot.

Magyarország olajimportjának 58 százaléka Oroszországból származik és korábban jelezte, hogy nem támogatja az energiahordozókat érintő szankciókat. Szlovákia kőolaj-behozatalának pedig 96 százaléka az oroszoktól érkezik.

Oroszország Donyeck és Luganszk régió annektálását tervezi az amerikaiak értesülései szerint. Május közepén ezért népszavazást terveznek a térségben Oroszországhoz való csatlakozásról. A két ukrán megyét még nem foglalták el teljesen az oroszok, noha pár hete hatalmas erőket csoportosítottak át ide, hétfőn is csak minimális haladásról számolt be az amerikai védelmi minisztérium.

Korábban volt szó arról, hogy az ország déli részén található Kherszonban is tartanak népszavazást, de ezt egyelőre még nem tudták összehozni. Viszont könnyen lehet, hogy  következő hetekben itt is sor kerülhet erre, ahogy a rubelt mint fizetőeszközt is bevezették a múlt héten.