Baranyi Ildikó / MTI
Nagyvilág

Ősellenségként mutatkoztak választóik előtt, most összefogott a jobb- és baloldal Romániában

A Szociáldemokrata Párt (PSD) és a jobboldali Nemzeti Liberális Párt (PNL) váratlan összefogása után rotációs rendszerben működne a kormány 2024-ig úgy, hogy másfél év elteltével cserélni tervezik a miniszterelnököt és a fontosabb minisztereket. Az RMDSZ-nek a maga parlamenti bő öt százalékával három miniszteri tárca is jutott, Kelemen Hunor pártelnök pedig ismét miniszterelnök-helyettes lett. Az elmúlt három évtized román belpolitikai gyakorlata alapján kicsi az esély, hogy a koalíció hosszabb távon is működőképes lesz.

„A korrupció hozta őket össze” – mondta a Digi24 hírtelevízió élő adásában Cristian Tudor Popescu újságíró, az egyik legismertebb román politikai elemző arra a kérdésre, hogy mégis mi okozta a baloldali Szociáldemokrata Párt (PSD) és a jobboldali Nemzeti Liberális Párt (PNL) váratlan összefogását. Történt mindez úgy, hogy az elmúlt évtizedekben ősellenségként mutatkoztak a választóik előtt, és tagadták, hogy bármikor is elképzelhető lenne bármiféle együttműködés közöttük.

A román belpolitikai „csoda” mégis megtörtént, miután szeptember első hetében a Mentsétek meg Romániát Szövetség (USR) miniszterei lemondtak, és ezzel gyakorlatilag felbomlott a 2020-as parlamenti választások óta regnáló PNL-USR-RMDSZ koalíció.

A belpolitikai krízis a koronavírus negyedik hullámának csúcsán csapott le Romániára, és a válság első heteiben teljes patthelyzet alakult ki: a PNL hallani sem akart az őket hátba szúró USR-ről, a korábbi koalíció újramelegítéséről, végső elkeseredésükben inkább összebútoroztak az ősellenség PSD-vel.

A rossz nyelvek szerint az első tárgyalási időszakot a „hosszú kések éjszakája” jellemezte, mert miután megegyeztek, hogy rotációs kormány lesz, és a kabinet élén másfél évenként cserélnek, nagy kérdés volt, melyik párt adja az első miniszterelnököt. És az ki lesz. A PNL Florin Citu pártelnököt, korábbi kormányfőt ajánlotta, de úgy tudni, a PSD feltételként szabta, hogy „csak ő ne legyen”. Végül az a megállapodás született, hogy az első miniszterelnököt a PNL adja Nicolae Ciuca nyugalmazott tábornok, ex-hadügyminiszter személyében. Ő a szeptember óta tartó szövevényes belpolitikai válság alatt egyszer már szeretett volna kisebbségi kormányt vezetni, de a kabinet elbukott a parlamentben.

Daniel MIHAILESCU / AFP Nicolae Ciuca miniszterelnök-jelölt beszél a román parlamentben 2021. november 25-én az új, nagykoalíciós kormány beiktatásáról

A PNL-PSD „esküvő” fő vesztese az USR, az a párt, amelyik a „régiek leváltása” szlogennel 15 százalékkal jutott be a parlament két házába, és most ellenzékbe kényszerül. Közben a három évtizede profi hullámlovagló RMDSZ a maga parlamenti bő öt százalékával három miniszteri tárca is jutott: Cseke Attila fejlesztési, Novák Eduárd sportért felelős, Tánczos Barna környezetvédelmi miniszter lett.

Haladó szinten beszélem a románt

– írta az őt meghallgató parlamenti bizottsághoz benyújtott életrajzában Cseke Attila, aki eddig egészségügyi miniszter volt. Ennél cifrább dicsekvésekkel is jelentek meg miniszterjelöltek a szerdai meghallgatásokon. Például Marius Budai (PSD) munkaügyi miniszterjelölt Windows 98, Microsoft Office, hálózatok, internet jártassággal igyekezett elkápráztatni a közvéleményt, míg Florin Roman digitalizációs miniszter dinamikusságát, hosszabbított munkaidőre való alkalmasságát emelte ki.

A román média fanyalogva máris megkérdőjelezi Adrian Caciu (PSD) pénzügyminiszter alkalmasságát, aki korábban mezőgazdasági téren dolgozott, és Buzau város polgármesterének tanácsadói tisztségéből ugrott be a kormányba.

Ígéretekben természetesen nincs hiány, a trió kormányprogramja többek között a megyei utak 40 százalékának aszfaltozása mellett 10 000 kilométer városi utca korszerűsítését ígéri, emellett kolozsvári metrót, vasúti fejlesztéseket, digitalizációt. A román állampolgárok három évtized alatt már megszokták, hogy a politikai ígéretek zöme sosem valósul meg.

És miközben az új koalíció román politikusai véletlenül sem beszélnek a valós problémákról, mint az energiaárak és infláció elszabadulása, Kelemen Hunor újbóli miniszterelnök-helyettes, RMDSZ-elnök azért elárulta:

a PSD-PNL-RMDSZ koalícióban a bizalom nagyon kicsi.

Bíró István / MTI Kelemen Hunor

Ami nem jelenti azt, hogy a bizalom nem növekedhet, tette hozzá, ám ezt vélhetően maga sem hiszi.

Az első optimista nyilatkozatok alapján a friss PNL-PSD barátság minimum a 2024-es parlamenti választásokig bebetonozná magát a román belpolitikában úgy, hogy más pártok – az RMDSZ-en kívül – véletlenül se háboríthassa együttműködésüket. A csütörtökön reggel papírra vetett és aláírt szerződésük alapján Nicolae Ciuca 2023. május 25-ig lesz miniszterelnök, őt váltja majd a PSD kormányfője a 2024-es parlamenti választásokig, és több, forrásérzékeny minisztérium élén – pénzügy, közlekedés, uniós alapok – is vált a két román párt. Hogy ki lesz a második rotációs kormányfő, még talány, de várhatóan Marcel Ciolacu PSD-pártelnök követeli ki magának a széket.

Az elmúlt három évtized román belpolitikai gyakorlata alapján azonban arra sincs esély, hogy akár egy esztendőig kihúzzák együtt, hisz a PNL-t és a PSD-t máris belső hatalmi harcok terhelik.

Ajánlott videó

Ha kommentelni, beszélgetni, vitatkozni szeretnél, vagy csak megosztanád a véleményedet másokkal, a 24.hu Facebook-oldalán teheted meg. Ha bővebben olvasnál az okokról, itt találsz válaszokat.

24-logo

Engedélyezi, hogy a 24.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.