Mégis megnyílhat a lehetőség, hogy uniós forrásokból támogassák fizikai akadályok telepítését a közösség külső határán – írta az MTI a Die Welt alapján. A német lap emlékeztetett rá, hogy az Európai Tanács elnöke, Charles Michel Varsóban azt mondta, ezt az EU a következő napokban megvitatja.
A tagországi kormány-, illetve államfőket összefogó testület elnöke tudatta, jogi szakszolgálatuk elemzése szerint az uniós jog alapján nincs akadálya, hogy uniós pénzből támogassák a határkerítések telepítését. A Die Welt szerint ez látványos fordulat lenne az EU migrációs politikájában.
Ha Brüsszel mégis támogatná anyagilag a határkerítések építését, az nagy politikai vereséget jelentene Ursula von der Leyennek, az Európai Bizottság elnökének. A testület régóta hevesen ellenzi a határkerítések építésének pénzügyi támogatását, elnöke ezt az októberi EU-csúcs után is világossá tette a tagországi vezetők előtt.
A Die Welt szerint azóta Litvánia, Lettország és Lengyelország is szorult helyzetbe kerül a fehérorosz rezsim államilag szervezett embercsempészete miatt.
Mindhárom tagállam támogatást követel Brüsszeltől, beleértve a kerítések és falak építését is. A lengyel-fehérorosz határon kialakult válsághelyzet miatt a hatalmas nyomás Ursula von der Leyenen.
Egy név nélkül nyilatkozó magas beosztású uniós tisztségviselő a Die Weltnek elmondta, a tagállami vezetők az októberi EU-csúcs zárónyilatkozatában leszögezték,
nem fogadják el harmadik országok azon kísérleteit, hogy politikai célokra használjanak fel migránsokat.
Ennél is fontosabb a zárónyilatkozat 20. pontja, amely szerint
az Európai Tanács felkéri az Európai Bizottságot, hogy tegyen javaslatot az uniós jogi keret minden szükséges módosítására, valamint a megfelelő pénzügyi támogatással járó konkrét intézkedésekre.
A Die Welt szerint Litvánia egyedül nem tudná finanszírozni a határkerítést, mert csaknem 700 kilométeres közös határa van Fehéroroszországgal.
