Nagyvilág

Szijjártó a német, az amerikai és több EU-s külügyminiszternél is többet repült

Szijjártó Péter Facebook oldala
Szijjártó Péter Facebook oldala
Összevetettük a Szijjártó Péter repülőútjairól közölt hivatalos adatokat az Egyesült Államok, a Német Szövetségi Köztársaság és más uniós tagállamok külügyminisztereinek programjával, és arra jutottunk, hogy a magyar diplomácia vezetője sokkal gyakrabban ül repülőre, mint külföldi kollégái. A vizsgált időszakban (2018 második fele) Szijjártó 61-szer repült, míg például Mike Pompeo volt amerikai külügyminiszter 28-szor, Heiko Maas német külügyminiszter 30-szor. A fideszes politikus dán, holland és osztrák kollégáját is magabiztosan előzi.

Bár a külügyi tárcák vezetői a munkakör természetéből fakadóan alapvetően sokat utaznak, ez hazánk külgazdasági és külügyminiszterére, Szijjártó Péterre különösen igaz. A politikus az Országgyűlés 2018 májusi megalakulása és 2019 január elseje között – amint az Szél Bernadett közadat-igényléséből kiderült – összesen 61 alkalommal vett részt olyan hivatalos úton, amelyen repülőgéppel utazott.

A fideszes miniszter az általunk vizsgált időszakban egyszer a Budapesttől háromórás autóútra lévő Pozsonyba is repülővel ment, és ez 631 ezer forintjába került az adófizetőknek (az idén egyébként már egy olyan üzleti magánrepülőgépet használt, amelynek tulajdonosa korábban három milliárd forint vissza nem térítendő állami támogatást kapott).

Ugyanebben az időszakban – tehát 2018 májusa és 2019 január elseje között – akkori amerikai kollégája, Donald Trump külügyminisztere, Mike Pompeo összesen 28 külföldi látogatást tett.

Szijjártó német kollégája pedig, Heiko Maas, Angela Merkel külügyminisztere – a 24.hu-nak küldött hivatalos tájékoztatás szerint – 2018 május 1. és 2019 január 1. között összesen 30 külföldi utazáson vett részt, melyek során 40 különböző országot látogatott meg és 175 190 kilométert repült.

Nemcsak az utazások mennyiségének a tekintetében fedezhetők fel nagy különbségek, hanem az utak módjában is. Mike Pompeo rendszerint több hivatalos látogatást is besűrített pár napos utazásaiba, ezek általában több országot, de volt, hogy több kontinenst is érintettek. Az amerikai külügyminiszter 2018 májusa és 2019 január elseje között megfordult Dél-Amerikában, Ázsiában és Európában, de a szomszédos Kanadába és Mexikóba is kiruccant egy pár órára.

A magyar külügyminiszter 61 útjából 54 volt olyan, amikor nem hagyta el Európát, és ezeknek a látogatásoknak a többségéről még az odaút napján haza is jött. Miközben tehát például az amerikai külügyminiszter ha elindul Kanadába, onnan meg sem áll Dél-Koreáig vagy Kínáig, addig Szijjártó Péter programjában leginkább egynapos oda-vissza utakat lehet találni.

Míg a magyar külügyminiszter Kazahsztánba is képes elutazni úgy, hogy még aznap elindul visszafelé, addig például a német Heiko Maas programját láthatóan próbálják úgy alakítani, hogy ha elhagyja Európát, akkor akár egyszerre több országot is meglátogasson.

Kay Nietfeld / picture alliance / Getty Images Heiko Maas úton Varsóba a légierő Airbus A340-esével

2018. július 24-én például még Tokióban volt, két nappal később pedig már a koreai demilitarizált övezetben tett látogatást. Bagdadi és kuvaiti útjai is egymás utáni napon voltak, bár a két város között lett volna ideje hazamenni.

A minisztériumi adatközlés szerint Szijjártó Péter egyetlen alkalommal sem keresett fel több országot 2018 második felében az utazásai során, még akkor sem, amikor az Egyesült Államokba vagy a Kínai Népköztársaságba utazott.

A magyar diplomácia vezetője tehát kétszer annyiszor szállt 2018 második felében repülőre, mint a német vagy az amerikai külügyminiszterek.

Európai kollégáit is kenterbe veri

Persze az is elképzelhető, hogy egy ország mérete és gazdasági súlya fordítottan arányos azzal, amennyit a külügyminisztere utazik, így egy kis ország külügyminiszterének sokkal többet kell talpalnia – illetve szárnyalnia –, ha hazája érdekeit szeretné képviselnie. Legalábbis az eddigi számokban ilyen tendenciát is fel lehet fedezni.

A helyzet feltérképezése érdekében összesen 11 uniós ország külügyminisztériumának írtunk levelet, hátha a válaszaik igazolják ezt a teóriát. Persze hamar csalódnunk kellett, de nem azért, mert csak a töredéküktől érkezett érdemi válasz – Litvániában például annyira szigorúan veszik a külügyminiszter útjaival kapcsolatos adatokat, hogy nem adták ki azokat, míg Ausztriából egy parlamentben elhangzott kérdésre adott válasz alapján küldték el a listát –, hanem azért is, mert a számok azt mutatják, a fenti feltételezésnek nincs semmi alapja.

  • Anders Samuelsen, az 5,8 millió lakosú Dánia 2016 és 2019 közötti külügyminisztere összesen 25 hivatalos nemzetközi úton vett részt. Júliusban például csak Brüsszelben volt hivatalos külföldi programja, de ott háromszor is, augusztusban pedig kizárólag egy bécsi útja volt.
  • Stef Blok, a 17,4 millió lakosú Hollandia 2018-ban beiktatott, az idén pedig a gazdasági tárca élére ejtőernyőző külügyminisztere nagyjából 40 olyan nemzetközi találkozóra utazott el, amihez repülőre kellett szállnia. Bár ő abban a szerencsés helyzetben volt, hogy a rengeteg fontos nemzetközi találkozónak helyet adó Hágába nem kellett külföldre utaznia.
  • Karin Kneissl, a 8,9 millió lakosú Ausztria 2017 és 2019 között regnáló külügyminisztere a szóban forgó időszakban összesen 29 alkalommal utazott hivatalos külföldi útra.
Thierry Monasse / Corbis / Getty Images Karin Kneissl osztrák külügyminiszter és Szijjártó Péter az EU külügyi tanácsának üléese előtt Bürsszelben 2018. május 28-án

A luxusgéppel utazásba még Trump kormányában is bele lehetett bukni

Magyarországon nem igazán kell szembesülnie az Orbán-kormány tagjainak politikai következményekkel, ha magánhelikopterrel vagy magánrepülővel járják a világot például egy esküvő (mint azt tette Rogán Antal és akkori neje), egy vadászat (Semjén Zsolt Svédországban lőtt szarvasra), vagy labdarúgó-mérkőzések miatt (Orbán Viktor elismerte, hogy rendszeresen látja vendégül a Videoton tulajdonosa, Garancsi István is).

Persze nem mindenhol annyira illiberális a demokrácia, mint Magyarországon. Még a kormány által idealizált Donald Trump kormányában sem veszik túl jó néven a luxuskörülmények között bonyolított utazásokat:

Tom Price-nak, az Egyesült Államok előző kabinetje első egészségügyi miniszterének azért kellett lemondania még a kinevezése évében, 2017-ben, mert egymillió dollárt (mai árfolyamon nagyjából 310 millió forintot) költöttek az adófizetők pénzéből arra, hogy magánrepülőkkel utazhasson. 

Kapcsolódó
Ki fogja kiszámlázni Orbán Viktornak a Falcon-repülés ráeső költségét?
Ehhez persze előbb valakinek ki kéne számítania a pontos összeget. Sándor Zsuzsa szerint nem kérdés, hogy a kormányfőnek fizetnie kellene, de az sem, hogy nem fog.

Ajánlott videó

Olvasói sztorik