MTI / EPA /ACTION PRESS POOL / Theo Klein / POOL
Nagyvilág

Érik a baloldali, zöld fordulat Németországban

A kancellárjelöltek utolsó televíziós vitáján is a szociáldemokrata jelölt, Olaf Scholz győzött.

A német kancellárjelöltek utolsó televíziós vitáját a Sat1, a Pro7 és a Kabel1 országos kereskedelmi csatorna élőben sugározta. A műsor után közzétett első felmérés szerint a nézők úgy látták, hogy a 90 perces vitában most is Olaf Scholz volt a legjobb – adta hírül az MTI.

A Német Szociáldemokrata Párt (SPD) politikusát 42 százalék találta a legmeggyőzőbbnek. A második Armin Laschet (27%), a Kereszténydemokrata Unió (CDU) és a Keresztényszociális Unió (CSU) szövetségének jelöltje lett, míg Annalena Baerbock, a Zöldek jelöltje (25%) lett a harmadik. A nézők 6 százaléka nem tudott dönteni. A felmérést a Forsa közvélemény-kutató társaság végezte 2291 néző megkérdezésével.

Az első két tévés vitáját hasonlóan ítélték meg a nézők. A legtöbben mindkétszer Olaf Scholzot találták a legjobbnak, Armin Laschet az első vitán harmadik, a másodikon második lett, Annalena Baerbock először második, másodszor harmadik lett. A kancellárjelöltek csak a három televíziós vitán találkoztak a szeptember 26-ai szövetségi parlamenti (Bundestag-) választást felvezető kampányban.

Mindegyik vita hangneme udvarias volt. Azok középpontjában társadalompolitikai ügyek (családtámogatás, lakhatás, nyugdíj, egészségügy, adórendszer és a klímaváltozás) álltak. Külpolitikai témákról az afganisztáni helyzetet kivéve nem esett szó.

Az utolsó vitára egyértelművé vált, hogy az SPD leginkább a Zöldekkel kormányozna, ami a Zöldeknek sem lenne ellenére. Mindkét pártban úgy vélik, hogy a CDU/CSU-nak ellenzékben kellene kipihennie a kormányon töltött utóbbi 16 év fáradalmait.A lehetséges koalíciókról Armin Laschet ismét azt emelte ki, hogy baloldali fordulat fenyeget, mert az SPD és a Zöldek az általa szélsőbaloldalinak nevezett Die Linke (Baloldal) közreműködésével kormányoznának.

Az SPD és a Zöldek kancellárjelöltje a harmadik vitán sem zárta ki azt a lehetőséget, hogy legalábbis tárgyalnának az egykori keletnémet állampárt utódszervezetéből és nyugati baloldali tömörülések összeolvadásával létrejött Baloldallal.

A legutóbbi felmérések szerint az SPD a szavazatok 25-26 százalékát gyűjtheti össze szeptember 26-án. A CDU/CSU 21-23, a Zöldek 17 százalék körüli eredményre számíthat. A kisebb pártok közül a liberális Szabad Demokrata Párt (FDP) és a jobbközép CDU/CSU-tól jobbra álló Alternatíva Németországnak (AfD) egyaránt 11 százalékos eredménnyel végezhet, a Baloldal pedig a szavazatok 6 százalékát gyűjtheti össze.

A választás már el is kezdődött augusztus 16-án, a levélszavazás lehetőségének megnyitásával. Szakértői várakozások szerint a koronavírus-járvány miatt minden korábbinál többen élhetnek a lehetőséggel, így a levélben leadott szavaztok aránya akár 50 százalékig is emelkedhet a legutóbbi, 2017-es Bundestag-választáson regisztrált 28,6 százalékról.

Választási szakértők szerint a levélben szavazók várhatóan rekord nagyságú aránya nem befolyásolja a végeredményt, de megnehezíti az urnazárás utáni előrejelzések készítését, torzíthatja az exit poll  felméréseket, mivel az egyes pártok támogatói eltérően viszonyulnak a levélszavazáshoz – a középen álló pártok táborára inkább, a széleken állókra kevésbé jellemző a levélben szavazás -, és így nem azonos, hanem eltérő arányban adják le szavazatukat személyesen, illetve levélben.

Kampánybírálat: hiányolják a fontos ügyeket

A kampánnyal a választók többsége elégedetlen. A Business Insider megbízásából készített közvélemény-kutatás szerint 72 százalékuk úgy látja, nem jelennek meg a tartalmi, a közösség életét valóban érintő kérdések. Valamennyi párt táborában többségi vélemény, hogy a politikusok nem beszélnek eleget fontos ügyekről. A legnagyobb arányban (90%) a liberális Szabad Demokrata Párt (FDP) szavazói gondolják ezt.

Az adatok korcsoport szerinti bontásban is azt mutatják, hogy a többség minden korosztályban több tartalmat szeretne látni a kampányban. Leginkább a fiatalok elégedetlenek, és az életkor emelkedésével csökken az elégedetlen szavazók aránya: a 18-29 évesek 76 százaléka, a 40-49 évesek 74 százaléka és a 60 év felettiek 68 százaléka érzi úgy, hogy a választási kampány nem eléggé tartalomközpontú.

A kampány eddigi legnagyobb hatású eseménye az volt, amikor a tévécsatornák kamerái rögzítették, hogy Armin Laschet Észak-Rajna-Vesztfália tartományi miniszterelnöke a háttérben munkatársai körében nevetgélt, miközben Frank-Walter Steinmeier szövetségi elnök az újságíróknak nyilatkozva kifejezte részvétét a tartományban pusztító árvíz halálos áldozatai hozzátartozóinak.

A július közepén történt árvíz után néhány nappal rögzített jelenet nyomán Armin Laschet személyes népszerűsége és a CDU/CSU választói támogatottsága süllyedni kezdett. Augusztus második felében már nem a CDU/CSU, hanem eddigi koalíciós társa, a Német Szociáldemokrata Párt (SPD) vezetett a felmérésekben, és a szociáldemokrata kancellárjelölt, Olaf Scholz nagyságrendekkel népszerűbb volt, mint a CDU/CSU jelöltje.

Kiemelt kép: Olaf Scholz német alkancellár, pénzügyminiszter, a Német Szociáldemokrata Párt (SPD) kancellárjelöltje egy müncheni kampánygyűlésen szeptember 18-án. A parlamenti választásokat szeptember 26-án tartják Németországban. 

Ajánlott videó

Ha kommentelni, beszélgetni, vitatkozni szeretnél, vagy csak megosztanád a véleményedet másokkal, a 24.hu Facebook-oldalán teheted meg. Ha bővebben olvasnál az okokról, itt találsz válaszokat.

24-logo

Engedélyezi, hogy a 24.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.