Aris Oikonomou / MTI / EPA / AFP Pool
Nagyvilág europoli

Bekeményített az EU Lengyelországgal szemben, ez Orbán számára is figyelmeztető jel lehet

A lengyel kormány évek óta próbálkozik az igazságügyi reformmal, amely Brüsszel szerint a bírák függetlenségének korlátozása felé tett lépésekből áll. Az uniós és a lengyel jogrendszer egymáshoz való viszonyáról zajló vita mára odáig jutott, hogy az EU-s kifizetések lassításával, korlátozásával próbálnak a lengyel kormányra nyomást gyakorolni.

Nagyjából mindenki megszokta már Magyarországon, Lengyelországban és Brüsszelben is, hogy utóbbi szemében előbbi két ország a szövetség legproblémásabb tagja. Magyarországon értelemszerűen sokkal jobban figyelünk arra, hogy milyen csatáink vannak az unióval, és ezek a csaták az EU jövőjét tekintve sem elhanyagolhatóak.

A magyar kormány politikája azt a félig filozófiai, félig gyakorlati kérdést tette fel az EU-nak, hogy a szervezet beleszólhat-e a tagországi hatáskörbe tartozó ügyekbe is, mert azt érzi, hogy azok ártanak az unió működésének, ellentétesek az alapértékekkel. A másik, talán ennél is fontosabb kérdés, hogy hogyan szólhat bele, és mivel érheti el, hogy meg is hallgassák.

A lengyelekkel kapcsolatos uniós vitákat gyakran enyhébbnek tartjuk, mint a magyarokkal szembenieket. Ennek részben az az oka, hogy a lengyeleknél alapvetően döntésekkel szemben kritikusak a brüsszeli szemlélők, míg Magyarországgal kapcsolatban egyre inkább a rendszer maga a probléma, nem a döntések, amelyek a rendszeren belül születnek. Most mégis az a helyzet, hogy a lengyel kormánnyal kapcsolatos legfontosabb uniós vita nem csak elvben, a későbbiekben, feltételes módban, hanem közvetlenül veszélyezteti az Európai Unió működését.

Az egész azzal kezdődött, hogy a lengyel kormánykoalíció 2015 óta folyamatosan meg szeretné reformálni az igazságügyi rendszert. A reform célja természetesen nem a hatékonyabb működés lenne, hanem az, hogy a kormány könnyebben tudja irányítani a bírákat. Az első kísérlet erre 2015-ben volt, de a mostani helyzetben fontosabb, ami 2019-ben történt.

A Szejmben elfogadtak egy törvénycsomagot, ami úgy alakította volna át a legfelsőbb bíróság fegyelmi kamaráját, hogy az onnantól a bírák döntéseit politikai aktivizmusra hivatkozva is felülvizsgálhatta. Innentől kezdve a bírák pontosan tudhatták, hogy bármilyen döntést hoznak, ha a kormánynak nem tetszik, a fegyelmi kamara megbüntetheti őket érte. Azt is átalakították, hogyan kell jelölni a tagokat a legfelsőbb bíróságba, így a fegyelmi kamara szoros politikai kontroll alatt áll, ők pedig szoros politikai kontroll alatt tarthatják a bírákat.

A törvénycsomag idén nyárra jutott el odáig, hogy az Európai Bíróság döntsön róla. A bíróság pedig úgy döntött, hogy ezt így nem lehet csinálni, mert nincs biztosítva a bírák függetlensége. A bíróság döntése szerint a fegyelmi kamarát át kell alakítani.

A döntésnek a lengyel kormány természetesen nem örült, és arra kérte a bíróságot, hogy a nyár végéig függessze fel azt. Végül augusztusban meghátráltak és ígéretet tettek arra, hogy megreformálják a kamarát a következő hónapokban, egy átfogóbb igazságügyi reformmal.

Ennek ellenére nem történt semmi. Pontosabban az történt, hogy a miniszterelnök, Mateusz Morawieczki hivatalosan megkérte a lengyel alkotmánybíróságot, hogy döntse el, az Európai Unió törvényei felette állnak-e a lengyel jognak.

Nicolas Economou / NurPhoto / Getty Images Mateusz Morawiecki lengyel miniszterelnök

Ez sokkal fontosabb kérdés, mint elsőre tűnik. Az Európai Unió működésének alapja az uniós jog felsőbbrendűsége. Enélkül nem csak értelme nem lenne az egész szervezetnek, de nem is működne a gyakorlatban. Ez biztosítja azt, hogy ha az EU, mint nemzetek felett álló szervezet dönt valamiről, akkor azt a tagállamoknak be kell tartaniuk, és nem hivatkozhatnak arra, hogy a saját jogrendszerük ellentmond ennek.

Márpedig az EU szinte kizárólag szabályozási kérdésekben dönt, így az uniós jog felsőbbségének megkérdőjelezése az Európai Unió értelmét és alapvető politikai hatalmát kérdőjelezi meg.

Németországban is volt korábban egy olyan alkotmánybírósági döntés, amely szembement ezzel, de akkor a németek meg tudták kerülni az ügyet. A lengyelek esetében erre kevesebb az esély.

Vera Jourova, az Európai Bizottság jogállami ügyekért is felelős biztosa nemrég Lengyelországba látogatott, és nem volt meggyőzve arról, amit ott látott. Mármint arról nem volt meggyőzve, hogy a lengyelek valójában meg akarják oldani a fegyelmi kamarával és a bíróságok függetlenségével kapcsolatos problémákat, és ezt rövid időn belül megtennék.

JOHANNA GERON / POOL / AFP Vera Jourova az Európai Bizottság alelnöke

Az Európai Bíróság az uniós kényszerítési mechanizmus legteteje. Ez az, amivel szemben nincs vita, ha itt valakit megbüntetnek, akkor nem lehet vétózni, nem lehet alkudozni, ki kell fizetni. Az Európai Bizottság pedig láthatóan megmakacsolta magát a lengyelekkel szemben, és kedden arra kérte az Európai Bíróságot, hogy bírságolja meg a lengyel kormányt azért, mert nem teljesítette a bíróság döntését.

A bírság a gyakorlatban azt jelenti, hogy naponta bizonyos összeget vonnának el a Lengyelországnak járó támogatásokból, egészen addig, amíg a lengyel kormány nem teljesíti a bíróság döntését, és nem számolja fel a mai formájában a fegyelmi kamarát. Ráadásul a bizottság azt is közölte, hogy amíg nincs jogállami reform, Lengyelország az uniós segélycsomag támogatásaiból sem fog pénzt kapni.

Érdekes fejlemény ez ahhoz képest, hogy a tavaly év végi vitákban úgy látszott, az EU-nak egyszerűen nincs eszköze arra, hogy megvonja a támogatásokat azoktól a tagországoktól, ahol nem tartják be az EU alapértékeit. A kondicionalitási (korábban jogállami) mechanizmust még mindig nem tartja késznek erre a bizottság, ezért nem is fogják alkalmazni.

Ehelyett a gyakorlatban sokkal klasszikusabb eszközökhöz nyúltak, és a bíróság megkérdőjelezhetetlen autoritását, valamint a lassítást és a kifizetések akadályozását kezdték el használni. Az látszik, hogy már nem csak keményedik a konfliktus az EU és a magyar–lengyel duó ellen, hanem az EU hajlandó is keményeket lépni.

A projekt az Európai Unió társfinanszírozásával, az Európai Parlament kommunikáció területére vonatkozó támogatási programja keretében valósult meg. Előkészítésében az Európai Parlament nem vett részt, és semmilyen felelősséget vagy kötelezettséget nem vállal a projekt keretében nyilvánosságra hozott információkért és álláspontokért, amelyekért kizárólag a szerzők, a megkérdezett személyek, a program szerkesztői és terjesztői felelősek az alkalmazandó jognak megfelelően. Az Európai Parlament nem felel a projekt megvalósításából esetlegesen származó közvetlen vagy közvetett károkért sem.

Ajánlott videó

Ha kommentelni, beszélgetni, vitatkozni szeretnél, vagy csak megosztanád a véleményedet másokkal, a 24.hu Facebook-oldalán teheted meg. Ha bővebben olvasnál az okokról, itt találsz válaszokat.

24-logo

Engedélyezi, hogy a 24.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.