- Lesz-e idén immár harmadszor is választás Bulgáriában?
- Ha igen, megismétlődhet-e az eddigi kettő után előállt patthelyzet? Vagyis, hogy senki nem képes kormányt alakítani.
- Ha pedig nem lesz harmadik választás, meddig maradhat a helyén a jelenlegi ügyvezető-szakértői kabinet?
- Esetleg egyszerre tartják majd az elnökválasztással az idei harmadik általános választást is?
Kínzó kérdések, amelyeket tovább súlyosbít egy komoly dilemma: ellenzékbe akar vonulni az idei második választás győztese, a populista ellenzéki párt, az ITN és vezetője, Szlavi Trifonov. Elemzők szerint ezzel a lépésével a mulatós zenészből, illetve tévés személyiségből politikussá avanzsált pártelnök megpróbálja ellehetetleníteni a parlamentarizmust az országban.
Ezt az eleve kaotikus helyzetet tovább fokozza az idei második választás második helyezettje, a GERB párt és vezére, Bojko Boriszov tábornok, aki gyakorlatilag azonnal visszaadta a kormányalakítási felkérést a napokban. Nehéz helyzetbe hozva ezzel Rumen Radev köztársasági elnököt, aki már az idei első választás után sem talált olyan politikai erőt, amelyik képes lett volna kormányt alakítani, most pedig a két legnagyobb párt dobta vissza a kormányalakítási megbízását.
A köztársasági elnök vasárnap kijelentette: fogytán a bolgár lakosság türelme, hiszen idén már kétszer kellett új parlamentre szavazniuk. És az emberek azt várják, hogy stabil kormány jöjjön létre. Az államfő próbálja a pártokat megegyezésre bírni a konszenzus fontosságát hangsúlyozza, de közben semmilyen más lehetőséget sem zár ki. Így egy esetleges idei harmadik választás lehetőségét sem. Az is elképzelhető, hogy összekapcsolják a menetrendszerinti államfő-választást az általános parlamenti voksolás harmadszori megismétlésével.
Radev ezt a lehetőséget szeretné a leginkább elkerülni, ugyanakkor alkotmányjogi szakértők válaszát várja, hogy ez az opció egyáltalán működhet-e. Mindeközben hangsúlyozta, a lehetséges legkésőbbi időpontban, most pénteken fogja kiadni a harmadik kormányalakítási felkérést, miután a két legnagyobb párt képtelen volt eddig bármilyen kabinet létrehozására.
A legutóbbi választáson a harmadik helyen a szocialisták (BSZP) végeztek, akiket az újonnan alakult, a GERB elleni tiltakozási hullámot tavaly meglovagló ellenzéki pártok gyakorlatilag ugyanúgy elutasítanak, mint Boriszov pártját. Az „új ellenzék” ugyanis a „régi rendszer” oszlopának tartja a BSZP-be tömörült, részben posztkommunistának minősített szocialistákat is. A BSZP-t teszi felelőssé az új ellenzék az ország három évtizedes válságáért, persze a GERB-bel és Boriszov tábornokkal együtt.
Jobbat azonban az új ellenzék sem tud egyelőre kínálni. Az „új ellenzék” az ITN mellett két kisebb protestpártból, illetve pártszövetségből áll: a „Demokratikus Bulgáriából” és a „Kelj fel, BG! Jövünk” pártból – az utóbbiak az újságírókat idegesítő nevek szakértői, mert eredetileg a „Kelj fel! Ki a maffiával!” nevet viselték.
Szlavi Trifonov és az ITN a választás utáni első napokban ugyan még előállt egy szakértői miniszterelnök-jelölttel, a Budapesten is tanult Nikolaj Vaszilev kormányfővé választásának ötletével, de ezt elutasították a potenciális szövetségesei, Trifonov maga akart kormányt alakítani, méghozzá kisebbségit, hiszen az abszolút többségtől nagyon messze van a pártja. (65 mandátumuk van a 240 fős parlamentben.)
Így a volt bolgár miniszterelnök-helyettes, a rutinos, de a korábbi kormányokban már miniszterként és miniszterelnök-helyettesként is magát „megégető”, magyarul folyékonyan beszélő Vaszilev kormányfői megbízatása – amelynek pár napig volt csak esélye – lekerült a napirendről. Trifonov azonban sokak szerint valójában nem is akar megegyezni a többi párttal, még az ellenzékiekkel sem – így taszítja a korábbinál is mélyebb válságba a balkáni országot.
Felmerül ezek után a kérdés, hogy akkor miért utasította vissza a kormányalakítási felkérést az ITN sikertelen ötletei után az országot az év elejéig irányító, autoriter irányba fejlődő párt, a GERB és annak tekintélyelvű vezetője, Bojko Boriszov tábornok is? Ennek oka azért némileg egyszerűbb: a GERB-et szinte mindenki elutasítja a komolyabb politikai erők közül Bulgáriában, és azok a – részben szélsőséges, nacionalista – pártok, amelyekkel korábban, 2017 és 2021 eleje között Boriszovék együtt kormányoztak, idén júliusban be sem jutottak az új parlamentbe.
A GERB-nek márpedig önmagában csak 63 mandátuma van, kettővel kevesebb, mint az ITN-nek, amely a legnagyobb támogatottságú politikai erő jelenleg Bulgáriában. (Más kérdés, hogy ha az ITN minden kormányalakítási kísérletet megtorpedóz, meddig tudja megtartani népszerűségét.)
Megválaszolatlan és megválaszolhatatlan kérdések nyomasztják tehát a bolgár politikusokat és politikai elemzőket, akik a balkáni ország politikai életét figyelik az elmúlt hónapokban. Az ország folyamatosan sodródik a káosz felé, ami – jól tudjuk a politikai tanmesékből – sokszor valamiféle autoriter rendszer kialakulását vetíti előre. Ha ugyanis a demokratikusan választott pártok képtelenek a kompromisszumra, akkor általában jön egy erős ember, és „rendet csinál”, mint a történelemben már annyiszor.
Ilyen erős ember persze van Bulgáriában, Bojko Boriszov, aki a GERB párt élén több mint egy évtizedig uralta a helyi politikát. Az egykori testőr, aki őrizte a volt kommunista diktátort, Todor Zsivkovot, de volt biztonsági főnöke a kormányfői posztot betöltő Szimeon Szakszkoburggotszki ex-cárnak is, 2009 és 2021 között három kabinetet is alakíthatott, igaz, megszakításokkal. Boriszov körül azonban az utóbbi időben annyi volt a botrány, hogy pártja egymagában aligha kerülhet hatalomra a közeljövőben.
Bulgáriában eddig Boriszovtól féltették ezt a parlamentarizmust és a törékeny demokráciát, amely egyre jobban hasonlított már az „illiberális” államokra, de most a parlamentáris élet teljes szétrombolását egy politikai kalandortól óvnák inkább az elemzők. Szlavi Trifonovról a GERB politikusai már korábban sem mondtak sok jót, és feltételezték is hetekkel ezelőtt, hogy nem fog megegyezni a többi ellenzéki párttal a kormányalakításról. Egyelőre igazuk lett.
Az ITN vezetői továbbra is a GERB-et támadják, nemrégiben az egyikük azt mondta, hogy Boriszov pártjának nincs helye a parlamentben. Több se kellett erre Boriszovnak, rögtön Hitlerhez hasonlította az ITN-politikust, szerinte ugyanis nem Trifonovéknak kellene elönteniük, hogy ki való a parlamentbe.
Éppen ezért ügyvezető kormány irányítja az országot immár hónapok óta, amióta az első idei választásokon Boriszovék elvesztették a hatalmukat. A Sztefan Janev vezette ügyvezető kabinet egyre-másra hozta nyilvánosságra a GERB sokéves kormányzása idején elkövetett hibákat, illetve bizonyos esetekben már a jogi felelősség is felmerült. Jelenleg Radev áll a bolgár események középpontjában: rajta múlik, ki kap lehetőséget harmadikként a júliusi választások után a kormányalakításra. Említettük: a szocialisták harmadik helyen végeztek, így a két nagy párton, az ITN-en és a GERB-en kívül már nem sok lehetősége maradt az elnöknek, hogy megbízzon valakit a kormányalakítással.
A választáson negyedikként végzett Demokratikus Bulgária pártszövetség még szintén szóba jöhet, hiszen csak két mandátummal rendelkeznek kevesebbel, mint a szocialisták (34 voksuk van a BSZP 36-jával szemben). A baj csak az, hogy a kisebb pártok ugyanúgy utálják egymást, mint a nagyobbak.
A kisebb protestpártokról említettük már, hogy elutasítják a szocialistákat. További baj, hogy a főleg a török kisebbséget tömörítő DPSZ párt sem örvend túlzott népszerűségnek. Az ellenzék a „régi rendszer” egyik oszlopának tartja a török pártot, amelynek egyik vezetőjével, Deljan Peevszkivel szemben az USA ugyanúgy szankciókat rendelt el, mint a GERB-hez közel álló személyiségek esetében.
Ha tehát megnézzük, akkor a bolgár pártok közül hármat (GERB, BSZP, DPSZ) azért utasítanak el a többiek, mert az eddigi, 30 éves korrupt politikai szisztéma részének tekintik ezeket. Az ITN populista, a GERB inkább jobboldali populista vagy esetleg konzervatív, a BSZP baloldali, míg a Demokratikus Bulgária nevű pártszövetség liberális. Mindez szintén okoz politikai-ideológiai problémákat a kormányalakításkor. A török párt, a DPSZ ezen túl a bolgár nacionalizmus falába ütközhet.
Így elvben hiába van többsége a GERB-bel szembeni „ellenzéknek”, valójában a bolgár politikában mindenki mindenkinek az ellenzéke.
Pedig a helyzet megköveteli a megegyezést, a kompromisszumot: szükség lenne a jövő évi költségvetés elfogadására a következő hetekben, hónapokban, de az afganisztáni helyzet sem hagyja várhatóan érintetlenül a bolgárokat – a szomszédos Törökország például most az iráni határán épít falakat az illegális bevándorlás megakadályozására.
Szintén fontos lenne, hogy a bolgárok döntsenek, illetve felkészüljenek az európai uniós pluszforrások felhasználására és elosztására, amelyek a koronavírus-válság nyomán állhatnak Szófia rendelkezésére. Minderről azonban aligha születik most gyors döntés Bulgáriában – jelenleg a GERB például egyik fő céljának az ügyvezető kormány megbuktatását tartja. Ha pedig tovább tart a bizonytalanság, akkor tényleg félő, hogy az egész politikai válságból már megint az erős ember, Bojko Boriszov kerül ki győztesen.
